|
|
 |
|
 |
Budapesti pártértekezlet (1. rész)
|
1989. szeptember 24., vasárnap - A késő éjszakába nyúló, kétfordulós választás eredményének ismertetésével folytatódott vasárnap reggel a budapesti pártértekezlet. Az MSZMP kongresszusára szóló mandátumot huszan kapták meg, közöttük van - a szavazatok sorrendjében - Nyers Rezső, Békesi László, Berend T. Iván, Vitányi Iván, Iványi Pál, ifj. Marosán György, Jassó Mihály és Tabajdi Csaba.
Az elfogadott ügyrendnek megfelelően a fővárosi pártmozgalmat
képviselő több mint négyszáz küldött a kongresszusi napirendek fő
kérdéseinek már szombaton megkezdett vitáját folytatta, ezúttal már
témakörönként. Az alapszabály-tervezetet számos konkrétummal
egészítették ki. Ezt eljuttatják a kongresszushoz, annak a
szimpátiaszavazásnak az eredményével együtt, amelyet az MSZMP
nevéről tartottak. Eszerint többségi szavazatot kapott a párt
elnevezésének változatlanul hagyása. A küldöttek javasolták, hogy az
MSZMP legmagasabb fóruma hozza meg ebben a végső döntést. Számos
ajánlásban is állást foglalt a pártértekezlet, s ezek jelentős része
alapvető változtatást jelent. Közöttük szerepel, hogy a kongresszus
évenként ülésezzen, s a párt minden lényegi kérdésében kizárólagos
jogkörrel rendelkezzen, továbbá az, hogy a párt alapszervezetei
önálló vagyongazdálkodást folytathassanak, s hogy az MSZMP a jövőben
intenzívebben foglalkozzék a baloldali szocialista ifjúsági és
gyermekszervezetekkel.
Az MSZMP programnyilatkozat-tervezetének vitája során egyre
forróbb lett az ülésterem légköre: az egypercesre korlátozott
hozzászólások indulata főként a levezető elnök és az előterjesztő
ellen irányult. A felszólalók szerint ugyanis ketten gátolták az
előrevivő vita kibontakozását. Többen óvtak attól, hogy tömegbázist
nélkülöző, káderpárttá váljon az MSZMP. Ez a veszély ugyanis - mint
többen mondták - a tapasztalatok szerint egyre inkább fenyeget.
Három közösség, a munkás- és a népi demokratikus küldöttcsoport,
valamint a reformblokk három alapvető kérdésben - a
tulajdonviszonyok átalakítása, a hatalomgyakorlás demokratizálása,
az az ellenőrizhetetlen reprivatizáció, illetve a nemzeti vagyon
kiárusítása ügyében - terjesztett javaslatot a pártértekezlet elé,
amely azt elfogadott, s továbbít a kongresszusnak. (folyt.köv.)
1989. szeptember 24., vasárnap 18:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Budapesti pártértekezlet (2. rész)
|
A küldöttek a továbbiakban meghatározták azokat a csomóponti
kérdéseket, amelyeket a kongresszus napirendjére ajánlanak. Ezek: a
helyzetmegítélés kérdése, a tulajdonviszonyokról alkotott felfogás,
a rendszerváltás értelmezése, az MSZMP jellege, működési módja,
valamint a tudomány, az oktatás, a kultúra mint stratégiai kérdés
megvitatása. E kérdéskörben a pártértekezlet állásfoglalást hozott
nyilvánosságra.
A maratoni, több mint 24 órán át tartó tanácskozáson végezetül
aktuálpolitikai kérdésekben rendeztek szimpátiaszavazást. Elvetették
azt a kezdeményezést, hogy az október 6-án kezdődő pártfórum
megnyitásakor mondják ki az MSZMP feloszlatását, s kerüljön sor új,
szocialista demokratikus párt létrehozására. Ugyancsak nem volt
népszerű az a javaslat, hogy december 31-ével automatikusan szűnjön
meg minden MSZMP-tag tagsági viszonya, s jelentkezés alapján
válhasson bárki ismét párttaggá. Több felvetés foglalkozott október
23-ával. Alternatív szavazás eredményeként a küldöttek azt
támogatják, hogy legyen a nemzeti megbékélés és az erőszakmentesség
napja.
A déli órákban rangos vendége is volt a pártértekezletnek: Nyers
Rezső, az MSZMP elnöke személyében. A politikus - akit éjjel
választottak meg a főváros kongresszusi küldöttévé - röviddel
megérkezését követően szót kért, s elismeréssel szólt az
alapszabály-tervezetről folytatott tárgyszerű, konstruktív vitáról.
Meggyőződését fejezte ki, hogy ez a konstruktivitás kiszélesíthető,
s jellemző lehet az MSZMP soron lévő kongresszusára is. (MTI)
1989. szeptember 24., vasárnap 18:34
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|