Rendszerváltás és az MTI

	Az MSZMP Összefogásáért Mozgalom tanácskozása (1. rész)
1989. szeptember 24., vasárnap - Vasárnap az MSZMP Politikai Főiskoláján megkezdődött az Összefogás az MSZMP Megújításáért Mozgalom első országos értekezlete. A résztvevők elé került az MSZMP közelgő kongresszusának dokumentumtervezete. Az ezzel kapcsolatos erősen kritikus előterjesztést a mozgalom szakértői - Hoch Róbert, Lórát Károly, Udvarhelyi László, Thoma László, Rajcsányi Péter, Szerdahelyi István, Kemény László - készítették. Eszerint célszerű lenne, ha a párt programnyilatkozat tervezetének bevezetőjeként közzétett ,,Történelmi utunk tanulságai,, című összegzést nem tárgyalná a kongresszus, csupán annak egyik háttéranyagaként szereptelne. E megállapításukat azzal indokolják, hogy a vitaanyag a jelenlegi válságot meglehetősen szűken vizsgálja; nem ágyazza be a 70-es, 80-as évek globális korszakváltásának megrázkódtatásaiba, így többek között a világ számos országát érintő adósságválságba sem. A nemzetközi körülmények elnagyolt bemutatása mintegy aránytalanul előtérbe helyezi a válság hazai összetevőinek amúgy sem csekély súlyát. Ez a felfogás pedig szükségképpen hátrányos helyzetbe hozza a pártot a mindinkább kialakuló választási harcban, fokozza a párttagság bénító hatású bűntudatát, kiábrándulását, elfordulását. Az előterjesztések túlnyomórészt negatív összképe alapján a szakértők kifejtik, ha egy párt ennyire nem képes a maga közelmúltjában fellelni a lényeges pozitívumokat, akkor nem várhatja el azt sem, hogy mások elismerjék jogát a létezésre, illetve arra, hogy továbbra is részese legyen a hatalom gyakorlásának. A mozgalom tanácskozása elé került állásfoglalástervezet szerint az MSZMP kongresszusán, a programjellegű dokumentumok megvitatása során a vita súlypontját a történelem kérdéseire kell helyezni. De nem elsősorban az események vizsgálatára, hanem inkább arra, hogy a hasznosítható tapasztalok, tanulságok beépüljenek a végleges programba. (folyt.köv.) 1989. szeptember 24., vasárnap 11:08
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az MSZMP Összefogásáért Mozgalom tanácskozása (2. rész)
Kemény László, a tanácskozás elnöke, a Politikai főiskola rektorhelyettese a vita indulásakor, s mivel szükség volt rá, azután is több alkalommal, arra kérte a felszólalókat, hogy szélsőségektől, indulatoktól mentesen fejtsék ki véleményüket, mondják el észrevételeiket, s inkább azokat a konstruktív gondolataikat adják közre, amelyek azokra az elvi alapokra hívják fel a figyelmet, amelyeknek segítségével megvalósítható lehet a párt különböző platformjai közötti elvi állásfoglalás. Ennek ellenére több indulatoskodó, sőt személyeskedő felszólalás is elhangzott, de a többség nagy toleranciával fejtette ki véleményét. Számos bírálatot kapott a sajtó és a tömegkommunikáció. A bírálók szerint az újságírók nem elég körültekintően, s nem kielégítő felelősséggel adnak hírt az eseményekről, inkább úgy ,,sarkítják,, az elhangzottakat, hogy azok - alkalmanként - teljesen más értelmet kapnak. A vitában főként három felszólaló - Gidai Erzsébet, Szerdahelyi István és Berecz János - fogalmazta meg különösen egyértelműen, hogy mit vár a pártkongresszustól. Gidai Erzsébetnek, a közgazdaságtudományok doktorának a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetének igazgatójának véleménye szerint az MSZMP programnyilatkozatának nincs gazdaságpolitikai arculata, pedig erre mindenképpen szükség volna. Foglalkozott azzal is, hogy a tulajdonreform kapcsán megindult az állami vagyon kiárusítása, s ennek további megakadályozása érdekében a társasági törvényt mielőbb felül kellene vizsgálni. Szerdahelyi István az Új Fórum főszerkesztő azokat a változásokat összegezte, amelyeken már az eddigi vita során megtörténtek az MSZMP-kongresszus dokumentumaiban. Hangsúlyozta, hogy a párt, vállalva a szocialista értékeket, hitet tesz amellett, hogy a jövőben ne csak jelszavak maradjanak az olyan értékek, mint az emberi szabadság, az alulról szerveződés, az igazi kollektivitás és a szociális biztonság. A demokratikus szocializmus megvalósításához pedig az új politikai intézményrendszer, a vegyes tulajdonú gazdaság, az igazságos jövedelemelosztás és a humánus társadalom felépítésén át vezet az út. Az MSZMP a jövőben a munkájukból élő fizikai és szellemi dolgozók érdekeit néppárt jelleggel kívánja megfogalmazni. (folyt.köv.) 1989. szeptember 24., vasárnap 17:39
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az MSZMP Összefogásáért Mozgalom tanácskozása (3. rész)
Berecz János arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanácskozás ne minősítse az országos párt-tisztségviselőket, hiszen minden személyt minősíti saját programja. Beszélt az Összefogás mozgalom megjelenésének szükségességéről, majd összefoglalta az alapelveit. Nézetei szerint a mozgalom a szocialista társadalom eszményeit felvállalva, a marxista szellemi örökség, a tudományos szocializmus alapján a párt tagságát kitevő nagy többség az összetartásáért kíván dolgozni. Teszi ezt azért, mert úgy látja, hogy az ellenzék és a párton belüli szélsőséges reformerők szét akarják verni az MSZMP-t. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen pártot is akar az MSZMP Összefogásáért Mozgalom, az volt Berecz János válasza: a tagság pártjára van szükség, egy olyan pártra, amelynek működési elve nem a demokratikus centralizmus, hanem az együttérző tagság közös döntése és egységes cselekvése. Hangsúlyozta, hogy az Összefogás mozgalom el kíván határolódni a bolsevik típusú párttól, lemond a proletárdiktatúra képviseletéről, a fenyegető fellépésekről, és el kíván határolódni azoktól, akik alapjaiban züllesztik a pártot. Türelmes, vitakész, mindenre figyelő pártra van szükség. Az Összefogás ezért kíván munkálkodni. A párt munkahelyi szerveződéséről szólva elmondta, hogy a pártnak ott legyenek szervezetei, ahol az emberek élnek, dolgoznak és ahol választani fognak. A vitában általában is egyöntetűen fejeződött ki az a meggyőződés, hogy az MSZMP vitaanyaga nem elég meggyőző, ezeket csak háttéranyagként kellene felhasználni. A tanácskozáson hangsúlyozták, hogy a 14. kongresszuson a párt léte vagy nemléte a tét. Ez önmagában is döntő felelősséggel jár. A programnak egy reformelkötelezett derékhad véleményét kell tükröznie. El kell határolódni az államszocialista és a polgári restaurációt képviselő nézetektől is. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Petress Sándor, a Munkások Marxista-Leninista Pártjának elnöke is. Ő azonban kérte, hogy a sajtó ne hozza nyilvánosságra felszólalását. A tanácskozás végén elfogadták az Összefogás az MSZMP Megújításáért Mozgalom állásfoglalását az MSZMP KB kongresszusi dokumentumairól. (MTI) 1989. szeptember 24., vasárnap 17:43
Vissza »