Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 30.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Grósz davosi beszéde (SZER, A mai nap)

Lehet, hogy a kelet- európai országoknak a modernizálás érdekében el kell fogadniuk a munkanélküliséget, és az életszínvonal átmeneti csökkenését is. A szocialista országok kritikus esztendők elé néznek - mondta Grósz Károly Davosban, a Világgazdasági Fórum tanácskozásán tartott beszédében. Kelet-Európának nincs más választása, mint megpróbálni örökölt lemaradását felszámolni - jelentette ki a magyar politikus.

Középszintű politikai egyeztető tárgyalások (1. rész)

1989. szeptember 18., hétfő - A hétfő esti háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások plenáris ülését megelőzően, délután a Parlamentben még egy középszintű ülésre került sor, amely a szakértői bizottságok hétvégi tanácskozásainak eredményeit tekintette át. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Tölgyessy Péter, a Harmadik Oldalét pedig Bugár Nándor vezette.

Pozsgay Imre a korábbi üléseken felvetődött kérdésekre adott
választ. Bejelentette, hogy az MSZMP az év végéig mintegy 2 milliárd
forint értékű vagyont ad át a kormánynak. A pártok finanszírozása
ebből a vagyonból történik majd. Elmondta azt is, hogy a kormány
által az új pártok számára már korábban elkülönített 50 millió
forintos támogatás az MSZMP-nek a költségvetésből az 1989-es évre
folyósított összegből származik. Szólt arról is, hogy a BTk
módosítását követően, már a hatályba lépés előtt is az új törvény
szellemében járnak el. Azt is bejelentette, hogy a választásokon
induló képviselőjelöltek támogatására eredetileg szánt 35 millió
forintot a kormány 100 millióra felemelte. Elfogadta a kormány azt a
javaslatot is, hogy az Alkotmánybíróság tagjait három lépcsőben kell
megválasztani, előbb 5, majd 6, végül 4 alkotmánybírót választ meg a
jelenlegi, illetve a következő parlament. Az Állami Számvevőszéknek
most csak az egyik alelnökét választják
eg, aki megbizatást kap
majd az intézmény megszervezésére. Pozsgay Imre elmondta azt is,
hogy a párttörvénnyel kapcsolatban kompromisszumos javaslat
született arról: a fegyveres erők, illetve a rendőrség tagjai
milyen párttisztséget tölthetnek be. A munkásőrséggel kapcsolatban
bejelentette, hogy az a Minisztertanács alá tartozó, állami
szabályozással működő fegyveres szervezet, amelynek további munkáját
a védelmi reform keretében határozzák meg. Addig is az MSZMP
javaslatára a kormány elfogadta azt a bizalomerősítő javaslatot,
hogy a munkásőrség létszámát jövőre 60 ezerről 40 ezerre
csökkentsék. Megszüntetik a munkásőrség fegyveres gyakorlatait,
fegyvereit pedig a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá helyezik.

    Bugár Nándor, a Harmadik Oldal szóvivője kérdést intézett az
Ellenzéki Kerekasztalhoz, miszerint igaz-e az a hír, amelyet Kónya
Imre, a Független Jogász Fórum vezetője a hétvégén közölt, hogy az
EKA napokon belül megszűnik. Tölgyessy Péter kifejtette: az FJSZ
vezetője magánvéleményének adott hangot. (folyt. köv.)


1989. szeptember 18., hétfő 18:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Középszintű politikai egyeztető tárgyalások (2. rész)

Ezt követően elfogadták Tölgyessy Péter javaslatát, hogy a
középszintű megbeszélésen a különböző kérdéseket megvitató
bizottságok sorrendjében haladva tárgyalják a vitás témákat. Az
alkotmánybírósággal kapcsolatban rövid vita után a felek elfogadták,
hogy az alkotmánybírákat a parlament kétharmados, minősített
többséggel válassza meg.

    Egyetértés mutatkozik a felek között abban is, hogy fel kell
állítani az állampolgári jogok szószólójának (ombudsman)
intézményét. Ezzel kapcsolatban az MSZMP részéről Somogyvári István
elmondta, hogy a tervek szerint január 1-jétől megszűnik a Központi
Népi Ellenőrzési Bizottság. Ennek gazdasági feladatait átveszi a
Legfőbb Állami Számvevőszék, de egyéb hatáskörének ellátásával
indokolt az állampolgári jogok szóvivőjét megbízni. Mindehhez az EKA
annyit tett hozzá, hogy az általános ombudsman mellett szükség lesz
más ombudsman-okra is. Közöttük megemlítette a kisebbség-, a
környezet- és az adatvédelmi szószólót.

    A köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatban a középszintű
tárgyaláson továbbra sem közeledtek az álláspontok abban a
tekintetben, hogy hivatalba lépéséig ki lássa el az államfői
teendőket. Az MSZMP azt javasolta, hogy az alkotmánymódosítás
hatályba lépésekor szűnjék meg az Elnöki Tanács, ám az új
köztársasági elnök megválasztásáig az ET elnöke végezze az államfői
feladatokat. Ezt a megoldást a Harmadik Oldal is támogatta, az EKA
azonban kitart amellett, hogy az átmeneti időszakban az Elnöki
Tanács megszüntetését követően a parlamenti elnök gyakorolja a
szűkített államfői jogkört. Mindezt azzal támasztották alá, hogy az
ET feloszlatása után az Elnöki Tanács elnökének megbízása az
államfői jogkörrel megkérdőjelezné a tárgyaló felek hitelképességét,
amennyiben a problémára közjogi megoldást keresnének. Kifejtették:
nem vitatják, hogy az Elnöki Tanács jelenlegi elnöke esetében
köztiszteletben álló személyről van szó, de nem személyben kell
gondolkodni, hanem tiszteletben kell tartani az alkotmánymódosítás
szellemét. (folyt. köv.)


1989. szeptember 18., hétfő 18:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Középszintű politikai egyeztető tárgyalások (3. rész)

Lényegében konszenzus született a párttörvényről. Az eltérő
véleményt az EKA külön nyilatkozatban teszi majd közzé, a Parlament
elé kerülő törvénytervezetben pedig a vitás kérdésekben alternatív
javaslatot terjesztenek elő. Megállapodás született arról, hogy az
Alkotmánybíróság 1990. január 1-jétől kezdi meg működését, valamint
arról is, hogy az alkotmánybírák maguk között választják meg az
Alkotmánybíróság elnökét. Konszenzus született abban is, hogy a
későbbiekben megválasztandó alkotmánybírák csak azzal a feltétellel
tölthetnek be ilyen tisztségeket, ha megválasztásukat megelőző négy
évben nem láttak el vezető közhivatali funkciót, valamint nem voltak
valamelyik párt tagjai. Ez a szabály azonban csak a harmadik
ciklusban megválasztandó négy vagy öt alkotmánybíróra, illetve az
azt követő időszakra vonatkozik majd. Végezetül az Ellenzéki
Kerekasztal bizalomnövelő állásfoglalásnak nevezte az MSZMP-nek a
munkásőrségre vonatkozó javaslatát, azt tudomásul vette, de
fenntartotta eredeti álláspontját. (MTI)


1989. szeptember 18., hétfő 19:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgató üzeni:

"Debrecenből beszélek. (BEMONDJA NEVÉT, CÍMÉT) ... Szeretnék kérni a Szabad Európa Rádiótól egy naptárt 1989. évre. Nagyon szépen megköszönném, egész családom nevében. Köszönöm ."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD