|
|
 |
|
 |
Az MSZMP munkahelyi jelenlétének problémája
|
-------------------------------------------
München, 1989. szeptember 8. (SZER, Magyar kérdés) - Vegyük
szemügyre, hogy ki illetékes eldönteni: működjenek-e az üzemekben,
gyárakban, szövetkezetekben, az iskolákban, az állami-és
közigazgatási intézményekben az MSZMP szervezetei, vagy sem?
- A Népszabadság múlt heti száma öles betűkkel hirdeti: a
Központi Bizottságnak van joga eldönteni, mi legyen a munkahelyi
pártszervekkel.
A budapesti pártbizottság küldöttklubjának összejövetelén,
amelyen Nyers Rezső és Grósz Károly - az MSZMP elnöke és főtitkára -
is részt vett, az egyik küldött Pozsgay Imrét támadva azt kérdezte:
milyen felhatalmazás alapján volt joga a Nemzeti Kerekasztalnál
tárgyaló pártdelegáció vezetőjének arra, hogy a párt belső helyzetét
és működésének fontos mozzanatát jelentő kérdést - a munkahelyi
pártszervezetek ügyét - politikai alku tárgyává tegye.
A kérdést feltevő Udvarhelyi Lászlának azonban nem ezt, hanem
azt a kérdést kellett volna előszőr feltennie, hogy vajon mi tette
lehetővé és egyáltalán miként történhetett meg, hogy 1947-48-ban a
kommunista párt az ország lakosságának a megkérdezése nélkül, annak
a feje felett döntse el, hogy - a megszálló hatalomra támaszkodva -,
erőszakkal kisajátítsa a munkahelyeket, és ott tulajdonosként
rendezkedjék be.
Az MSZMP gazdasági hatalma ugyanúgy illegitim, mint
monopolhelyzete a politikai életben. Ha a kérdés feltevőjében és
elvbarátaiban lenne önkritika, akkor azt kérdezné: volt-e egyáltalán
valami haszna a magyar népnek abból, hogy a kommunisták egy
téveszmének a megszállottaiként rákényszerítették rendszerüket az
országra? (folyt.)
1989. szeptember 8., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MSZMP jelenlétének kérdése - 1. folyt.
|
Az MSZMP illegitim úton jutott a hatalomhoz, és a lehető
legrosszabbul bánt vele. Ha a kommunisták nem telepednek be a
munkahelyekre, ha nem veszik át a gazdaság és a társadalom
irányítását, hazánk Ausztria színvonalán élhetne. A gazdasági
csődből és a társadalmi válságból való mielőbbi kilábalásnak ma is
az a legfőbb akadálya, hogy az Udvarhelyi Lászlók nem az ország
javát, hanem szűk csoportérdekeik védelmét tartják a
legfontosabbnak. Az MSZMP-nek azért kell kivonulnia a
munkahelyekről, mert jelenléte akadályozza a piacgazdálkodásra való
áttérést.
Az MSZMP mai - korban fiatalabb - vezetőinek is viselniük kell a
felelősséget a kommunista párt által elkövetett hibákért, bűnökért.
Az MSZMP tagjaként jutottak a hatalomhoz, ma ők alkotják azt a
szervezetet, amely a különféle neveket viselő kommunista párt
jogutódja. Ha ők nem lennének e szervezet tagjai, akkor nem
létezhetne már ez a történelmileg bukott párt. Aki ma vezető a párt
kegyéből, az haszonélvezője - és így részese - e párt múltjának is,
amikor az törvénytelenül, a lakosság döntő többségének kifejezett
akarata ellenére kisajátította magának az országot.
Aki nem akarja vállalni ezt a történelmi felelősséget, annak
szakítania kell azokkal, akik ma is a hatalom kommunista kézben
tartását tekintik egyetlen céljuknak, amelyet szemrebbenés nélkül az
ország egészének az érdekei fölé helyeznek.
Csakhogy a pártszakadás felveti azt a fogas kérdést, hogy a
kettévált párt melyik részéé legyen az illegitim zsákmány: a magyar
néptől elorozott szuverenitás és államhatalom. Noha állítólag csak
az első demokratikus képviselőválasztásokig terjedő átmeneti időről
van szó, ez a kérdés mégis döntő fontosságú. (folyt.)
1989. szeptember 8., péntek
|
Vissza »
|
|
- Az MSZMP jelenlétének kérdése - 2. folyt.
|
Az MSZMP mélyen megosztott. Teljes válságának egyik oka, hogy
patthelyzetbe került. Gazdaságilag és politikailag tehetetlen,
eddigi programja téves eszmén alapult. Új programot nyújtani nem
tud. A hatalomhoz mégis görcsösen ragaszkodik. Ezt a patthelyzetet
csak erősítik a szovjet belső átalakulás fokozódó nehézségei,
bizonytalan kimenetele. A Münnich Ferenc Társaság és más ortodox
kommunisták arra számítanak, hogy a peresztrojka befulladhat, az
etnikai feszültségek fokozódhatnak, párosulva a tagköztársaságok
kiválási törekvéseivel.
Mindez átmenetileg kikényszerítheti a kemény vonalhoz való
visszatérést Moszkvában. Akkor pedig a reformszárny eltávolítható az
MSZMP-ből és megkezdődhet az általános visszarendeződés. A belső
szovjet viszonyoknak ez a Janus-arca, kettőssége az MSZMP
tudathasadásának a másik oka. A harmadik oka, hogy ma már nemcsak
Moszkvától függ az ország sorsa, de a Nyugat segítségétől is. Ez
utóbbinak pedig előfeltétele a piacgazdálkodásra való áttérés, amely
viszont lehetetlen az MSZMP politikai és gazdasági előjogainak -
többek között a munkahelyi pártszervezeteknek és a Munkásőrségnek -
a mielőbbi felszámolása nélkül. +++
1989. szeptember 8., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|