|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács - kormányszóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1989. augusztus 31., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki ülésén élénk, sokszínű, a kormány szinte minden tagját megszólalásra késztető vita zajlott. A belpolitikai helyzetről szóló konzultáción a kormány tagjai részint saját területüket, részint az általános kérdéseket illetően fejtették ki véleményüket. E szavakkal kezdte a Minisztertanács ülését követő szokásos sajtótájékoztatóját Bajnok Zsolt megbízott szóvivő.
A hazai és a nemzetközi sajtó képviselőinek elmondta, hogy a
konzultáción a belpolitikai élet minden fontosabb területe és témája
szóba került. Pozsgay Imre államminiszter a
kerekasztal-tárgyalásokról adott tájékoztatást. Kitért az eddigi
eredményekre, ismertette a tárgyalási frontokat, s szólt a várható
további fejleményekről. Pozsgay Imre véleménye szerint a
kerekasztal-megbeszélések nagy esélyt jelentenek arra, hogy
politikai életünk fontos kérdései ne az utcán, hanem a
tárgyalóasztalnál dőljenek el. Az MSZMP tárgyaló delegációjának
nevében hangoztatta, hogy meggyőződéssel, a demokratizálás
szándékával vesznek részt a kerekasztal-megbeszéléseken, a siker
reményében és érdekében.
Szóba került az ülésen a közelgő új tanév, s ezzel
összefüggésben a pedagógusok számos problémája, bérezésük ügye.
Bajnok Zsolt minősítése szerint szenvedélyes, szikrázó vita folyt, s
még a drámai jelzőt sem tartotta túlzásnak. Sejtetni engedte, hogy
Glatz Ferenc művelődési miniszter a közelgő tanévnyitó ünnepségen jó
híreket közöl majd a pedagógus társadalommal.
A szóvivő ezután a mecseki ércbányászokkal lezajlott
találkozóról szólt. Elmondta, hogy az ipari miniszter rendkívül
tárgyszerűen, de némi keserű mellékzöngével tájékoztatta a kormány
tagjait. Bajnok Zsolt emlékeztetett: a szerkezetátalakítás a gondos
előkészítő munka után ma már olyan szakaszba jutott, hogy immár
kész, vagy csaknem elkészült javaslatok állnak rendelkezésre a
cselekvésre a gazdálkodás szférában is. Ózdon a partnerek
bevonásával sikerült a problémák enyhítésére, a foglalkoztatási és
az egyéb gondok áthidalására kidolgozott javaslatokat közösen
véglegesíteni. Mindez a mecseki ügyben egyelőre nem sikerült. A
kormányzati részről kudarcnak tekintett találkozó azonban nem
térítheti el a kormányt attól a feladatától, hogy folytassa a
szerkezetátalakítást, s a veszteséges termelés terheitől fokozatosan
mentesítse a gazdaságot. (folyt. köv.)
1989. augusztus 31., csütörtök 19:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - kormányszóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A Minisztertanács csütörtöki ülésén egybecsengtek a vélemények
abban, hogy a megoldásra kidolgozott javaslatok megfelelőek, s
egészében alkalmasak a helyi foglalkoztatási, szociális, gazdasági
és egyéb gondok csökkentésére. Ugyanakkor azt is meg kellett
állapítani, hogy Ózddal ellentétben a mecseki szénbányáknál a
vállalatvezetés, a helyi pártszervek és a szakszervezet vezetése nem
tudott olyan politikai feltételeket kialakítani, hogy a tárgyalások
normális mederben maradjanak. A kormány tagjai irreálisnak ítélték a
vállalatvezetés azon szándékát, hogy mindaddig folytatják a
bányászatot, amíg nem lesz nyereséges a termelésük. A helyzet akkor
változhatna kedvezően, ha egyidejűleg teremtenék meg az új
munkahelyeket és szűntetnék meg a régieket. A kormány az ügy
koordinálásával, a végrehajtás, a lebonyolítás irányításával az
ipari minisztert bízta meg. A tárca vezetőinek reménye, tervei
szerint az eszmecserék kisebb közösségekben folytatódnak a mecseki
bányászok kollektíváival, s remélhetőleg nem az indulatok, hanem a
közös megoldási lehetőség keresésének szándéka vezérli majd e
megbeszéléseket.
Bajnok Zsolt ezután a menekültté nyilvánítási eljárásról és a
menekültek jogállásáról szóló két jogszabály-tervezetről szólt. A
menekültként elismert személyek jogállásáról törvényerejű rendelet,
a menekültként való elismerésről pedig kormányrendelet van
előkészületben. Hangsúlyozta, hogy a két különböző jogszabály
átmeneti megoldásként születik, mert a kérdés fajsúlya indokolttá
teszi, hogy belátható időn belül a menekültüggyel összefüggő
kérdések törvényi szinten rendeződjenek. A kormány ülésén a
belügyminiszter elmondta, hogy az elmúlt időszakban a Romániából
érkezett menekültek száma tovább nőtt. Számuk jelenleg meghaladja a
18 ezret, s csupán júliusban ezerhatszázan érkeztek. Ami a
menekültek nemzetiség szerinti összetételét illeti: csökken a
magyar, miközben növekszik a román, illetve a német nemzetiségűek
száma. A hazánkba érkezők több mint 50 százaléka ugyan még mindig
magyar nemzetiségű, a románoké viszont már eléri a 40 százalékot.
A jogszabály-tervezet szerint azok minősülnek menekültnek, akik
faji, vallási, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi
csoporthoz tartozás, vagy politikai meggyőződés miatt üldözésnek
vannak kitéve, vagy üldözéstől tarthatnak, s ezért nem kívánnak
hazatérni. A menekült minősítéshez az érintetteknek a határátlépést
követően 72 órán belül a rendőri, határőrizeti szervek előtt kell
nyilatkozatot tenniük szándékukról. Jelentkezhetnek a menekülteket
befogadó állomásokon, valamint a budapesti, a csongrádi és a
Szabolcs-Szatmár megyei rendőr-főkapitányságon. (folyt.)
1989. augusztus 31., csütörtök 19:27
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - kormányszóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A menekülteket befogadó állomások elkészültéig a kérelmekkel első
fokon a rendőr-főkapitányságok, illetve -kapitányságok foglalkoznak.
Az eljárás során a menekült státuszért folyamodókat személyesen
is meghallgatják, hogy valószínűsíthető legyen: adottak, valósak-e a
menekültté nyilvánítás kritériumai. Ha számukra kedvezőtlen az ügy
kimenetele, a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalához
fellebbezhetnek. Amennyiben e döntést sem tartják megfelelőnek,
bírósági felülvizsgálatot kérhetnek. A szóvivő közölte: az
érintettek állampolgárságukat megtarthatják, de amennyiben megkapják
a menekült státuszt, magyar állampolgárnak tekintendők. A
rendelkezés csak az európai országokból érkezőkre vonatkozik.
Bajnok Zsolt elmondta, hogy a kormány tárgyalt a tölgyerdők
tömeges elhalásának okairól, s az ebből származó károk
csökkentésének lehetőségéről. A több mint háromszázezer hektárnyi
tölgyerdőből 88 ezer hektáron pusztít valamilyen kór, a károsult
faanyag értéke másfél milliárd forint. A folyamatban egyaránt
közrejátszik a környezetszennyezés, az elmúlt esztendők kevés
csapadéka, a talajvízszint növekedése és a természetes vizek
szennyezettsége. A végleges válasszal azonban a tudomány még adós. A
kormány egyetért azzal, hogy a károsult erdőgazdaságokat központilag
is támogatni kell. Megoszlanak azonban a vélemények arról, hogy ezt
a mezőgazdaságnak nyújtott támogatás egészéből vagy központi
kasszából fedezzék. Az elképzelések szerint az erdőgazdaságok
köbméterenként 600 forint támogatásban részesülnének, döntés azonban
még nincs.
A Minisztertanács személyi kérdésben is határozott. A
pénzügyminiszter javaslatára a kormány szeptember 30-i hatállyal
felmentette tisztségéből Varga Béla pénzügyminiszter-helyettest, s
utódaként október 1-jei hatállyal Nagy Istvánt nevezte ki.
Bajnok Zsolt a tájékoztatót követően számos kérdést kapott a
jelenlévő újságíróktól. A Csehszlovákiában letartóztatott, majd
elítélt magyar állampolgárok ügyével kapcsolatban saját véleményét
fogalmazta meg. Rámutatott: közös érdek, hogy a két ország között
rendezett, sőt baráti viszony alakuljon ki, s ez a jószomszédi
viszony jellemezze a következő időszakokat is. Megítélése szerint a
két magyar fiatal ügyét a ténylegesnél súlyosabbnak tekintették a
csehszlovák hatóságok. Arra vonatkozóan azonban nem bocsátkozott
részletekbe, hogy mi lehetett az oka e súlyosabb megítélésének.
(folyt. köv.)
1989. augusztus 31., csütörtök 19:33
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató (4. rész)
|
Az MTI tudósítója arról a hírről kérdezte a szóvivőt, amely
szerint a csehszlovák fél sajátos műszaki megoldással kívánja
felgyorsítani a bős-nagymarosi tárgyalások ütemét. Bajnok Zsolt
információja szerint nincsenek hivatalos ismereteink arról, hogy
szomszédaink tanulmányoznák a Duna-meder áttöltésének és a folyó
duzzasztásának csehszlovák területen való megoldását. De tudomása
van olyan elképzelésekről, amely szerint Dunakiliti felett 12-14
kilométerre csehszlovák területen ,,áttöltik,, a Dunát, és az
üzemvíz-csatornába vezetik a folyót. Hírek szólnak arról is, hogy
amennyiben októberig nem születik megállapodás a teljes rendszer
folytatásáról, a magyar fél egyoldalú lépésére hivatkozva - a
további tárgyalások mellőzésével - 1990 őszén az említett tervet
végrehajtják. Ha erre a csehszlovák intézkedésre valóban sor
kerülne, azt a magyar kormány az államközi szerződés egyoldalú
megszegésének tekintené. Megítélésünk szerint kikerülhetetlenné
válnának a súlyos nemzetközi jogi konfliktusok, s ezekért, illetve
Magyarország érintett területeinek ökológiai veszélyeztetéséért, a
hajózási viszonyok várható rosszabbodásáért gazdasági és politikai
síkon egyaránt kizárólag Csehszlovákiát terhelné a felelősség.
A tervezett Budapest-Bécs világkiállítással kapcsolatos kérdésre
válaszolva a szóvivő annak a véleményének adott hangot, hogy hazánk
nincs késésben, az előkészítés ritmusa, üteme a tervek szerint
halad, bár nem zárta ki, hogy negyed év múltán esetleg önkritikát
kell gyakorolnia. A világkiállítás ügyében szeptemberben születik
kormányzati állásfoglalás, s ennek ismeretében tárgyal majd a
kérdésről a Parlament várhatóan októberi ülésszakán. Elismerte, hogy
valóban egyre élesebben vetődik fel a főváros és a vidék érdekeinek
összeegyeztetése; a kormány törekvése azonban egyértelmű: a
világkiállítás az egész ország, a magyar nép számára jelenthessen
bemutatkozási lehetőséget.
Egy további, a szakszervezet és a kormány viszonyát firtató
kérdésre válaszolva Bajnok Zsolt közölte: a kormánynak nem szándéka,
s nem is célja, hogy a konfliktushelyzetet fenntartsa, s még kevésbé
érdeke az, hogy élezze. Tárgyalási szándékát jelzi a mecseki ügyben
elfoglalt álláspontja is.
A pártok finanszírozására elkülönített 50 milliós összegből a
szóvivő szerint 38 millió forint maradt a kasszában, mert az
Ellenzéki Kerekasztal felelős képviselői jelezték, hogy nem kívánnak
részesedni ebből a pénzből - mondta a szóvivő egy újabb kérdésre. A
kormány úgy döntött, hogy mégis felajánlja az EKA-nak a pénzt. Az
abban tömörült tagok ugyanis különbözőképpen vélekednek a segélyről,
így belátásukra bízza, felhasználják-e vagy sem. (folyt.köv.)
1989. augusztus 31., csütörtök 20:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató (5. rész)
|
Bajnok Zsolt cáfolta azt a nyugati sajtóban felröppent hírt,
amely szerint a napokban 15 ezer NDK-beli állampolgár távozna
hazánkból. Szerinte a híresztelésnek nincs konkrét alapja. Egy dán
lap tudósítója erre reagálva azt az értesülését közölte, hogy
állítólag a nyugatnémetek felkérték az osztrák államvasutakat, hogy
ötven vasúti vagont biztosítsanak jövő szerdára, s így joggal
feltételezhető, hogy NDK-beli állampolgárok tömegét várják
Magyarországon keresztül. Bajnok Zsolt lakonikus válasza: ,,Irigylem
az optimizmusukat.,,
A menekültek ügyével kapcsolatos kérdésekre elmondta: egyrészt a
menekültügyekkel kapcsolatos törvény, másrészt és alapvetően a be-
és kivándorlási törvény lesz az, amely rendezi sorsukat.
Nyilvánvalóan lehetőségük lesz arra, hogy ha akarnak, nálunk
telepedjenek le, majd a be- és kivándorlási jogszabályok alapján
lehetőségük adódik más választásra is. Arra a kérdésre, hogy miért
csak Európára vonatkozik a készülő menekültügyi törvény, Bajnok
Zsolt nem válaszolt, mondván, hogy nem ismeri kellően ezt a
problémát. Közölte viszont, hogy a törvényerejű rendeletet heteken
belül megalkotja az Elnöki Tanács, s azzal egyidejűleg lép majd
hatályba a kormányrendelet is.
Amennyiben kihirdetik a két jogszabályt, Magyarország
felmondja-e az NDK-val jelenleg érvényben lévő, e tárgyra vonatkozó
megállapodást - hangzott egy kérdés. A szóvivő hangoztatta: nem áll
szándékunkban egyoldalú lépéseket tenni. Nem titok viszont, hogy
tárgyalunk azon szocialista országbeli partnereinkkel, akikkel
kétoldalú megállapodásaink vannak, s e megállapodások egyik-másik
passzusa nincs összhangban a genfi konvencióban vállalt
kötelezettségeinkkel. Bízunk abban, hogy a tárgyalássorozat
eredményeket hoz, s egyáltalán nem lesz szükség egyoldalú
elhatározás megfogalmazására. Szólt arról is, hogy a Romániából
érkezett menekültek eddig bizonyos fokig eltérő elbánásban
részesültek, de ez inkább jogi formula kérdése volt, hiszen az
ország tehetsége és ereje szerint igyekszik az otthon- és
egzisztencia-teremtés minden feladatában segíteni. Ugyanezt a
támogatást természetesen a nálunk letelepedni kívánók valamilyen
formában meg fogják kapni. Akit menekültté nyilvánítanak, azt
gyakorlatilag magyar állampolgárként kell kezelni. Ez önmagában csak
jogi egyenlőséget és esélyt jelent, de ez sem lényegtelen. (MTI)
1989. augusztus 31., csütörtök 20:34
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|