|
|
 |
|
 |
Középszintü politikai tárgyalások - nemzeti háromszög (1. rész)
|
1989. augusztus 24., csütörtök - A háromoldalú politikai tárgyalások keretében csütörtökön, a Parlamentben ülést tartott a politikai megállapodásokban illetékes középszintű munkacsoport. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Boros Imre, a harmadik oldalét Kósáné Kovács Magda vezette. Az első napirendi pontot, amelyben az egyes albizottságok számoltak be arról, hogy az általuk tárgyalt témákban miben mutatkozik egyetértés és melyek a vitás pontok, a sajtó jelenlétében tárgyalták meg. Ez előrelépés a nyilvánosságban, mert korábban zárt ajtók mögött folytak a megbeszélések. A sajtó jelenlétét az EKA szorgalmazta. Az ellenzék az egész tárgyalás nyilvánosságát javasolta, végül kompromisszumos megoldás született: az első napirendi pont tárgyalásán lehettek jelen az újságírók. Az elnöklő Kukorelli István egyúttal bejelentette: a tanácskozás további részéről közös közleményt kívánnak kiadni, és pénteken együttes sajtótájékoztatót is terveznek.
Először az alkotmánymódosítással foglalkozó bizottság munkájáról
adott áttekintést Drucker György (harmadik oldal). Kiemelte:
egyetértés mutatkozik abban, hogy lényegesen szükséges módosítani az
alkotmányt, s hatályon kívül kell helyezni a preambulumot. Ugyancsak
azonosak a vélemények az államszocializmusra vonatkozó tételek
eltávolításáról. A felek szerint az államszerkezetet lényegesn ki
kell igazítani. Így szükség van az Elnöki Tanács megszüntetésére, a
Parlamentnek alárendelt kormányra. Deklarálni kell, hogy az
Országgyűlés a többpártrendszerű demokrácia alapintézménye. Mielőbb
széles körben szükséges szabályozni az emberi és állampolgári
jogokat is. A bizottság középszintű döntést vár olyan vitás
kérdésekben, minthogy kitüntetett szerepet kapjanak-e az
alkotmányban a köztulajdon különböző formái, miként szabályozzák az
országgyűlési képviselői státus összeférhetetlenségét, milyen körüen
korlátozzák a fegyveres erők és testületek tagjainak részvételét a
pártokban. Ugyancsak eldöntendő, hogy kell-e már most új címer.
A politikai pártok működésének szabályozásával foglalkozó
bizottság tevékenységéről Horváth Balázs (EKA) elmondta:
egyetértenek abban, hogy mely körökben kell korlátozni a pártokban
való részvételt. Megegyezés van abban is, hogy alakuló párt
bejegyzésének egygik feltétele legyen vagyoni helyzetének
tisztázása. Vitáznak viszont arról, hogy a pártok milyen mértékben
fogadhatnak el külföldi támogatást. (folyt.köv.)
1989. augusztus 24., csütörtök 21:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Középszintü politikai tárgyalások - nemzeti háromszög (2. rész)
|
Horváth Balázs kifejtette: az EKA fenntartja azt a véleményét, hogy
munkahelyen ne szerveződhessen és ne működhessen párt. Nincs
konszenzus az MSZMP vagyonával kapcsolatban. Itt még érintkezési
pontot sem találtak a felek. Az EKA szerint az MSZMP-nek el kell
számolnia vagyonával a nemzetnek, s amíg ez a kérdés nem oldódik
meg, nem várható előrelépés. Fejti György ehhez hozzászólva
rámutatott: az MSZMP nem lát gondot abban, hogy vagyonnyilatkozathoz
kössék a pártok bejegyzését, és erre hajlandó is. Ám úgy vélekedett,
hogy az MSZMP vagyonának feltérképezésére a nemzeti háromszög nem
illetékes.
A választójogi törvény kialakításával foglalkozó munkacsoport
tevékenységéről Tóth András (MSZMP) elmondta, hogy a törvénytervezet
előrehaladott állapotban van. Az 52 szakaszból már csak hét a vitás.
Hozzátette: ezek egyike sem elvi jellegű, nem olyan, amely a
választójog gyakorlásának érvényesítését érintené, vagy pedig az
egyes pártok érdekeivel ellentétes lenne. Egyetértenek abban, hogy
kétfordulós, vegyes rendszerű választást kell tartani. Vita van
viszont abban, milyen legyen a listás és az egyéni választókerületi
forma alkalmazásának aránya. A bizottságnak még ki kell dolgoznia a
választások nyilvánosságára vonatkozó szabályokat, valamint szükség
van választási etikai kódexre is.
A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvények
módosításával foglalkozó bizottság munkájáról Kutrucz Katalin és
Hack Péter (EKA) számolt be. Kutrucz Katalin elmondta: a büntető
anyagi joggal kapcsolatos témákban lényegében befejeződött a munka.
Megállapodás született az állam elleni bűncselekmények
megítéléséről. Hozzátette: a Btk. módosításával az alkotmánynak is
módosulnia kell, mert csak így tölti be feladatát jól a büntetőjog.
Eredménynek könyvelte el, hogy az izgatás kikerül az állam elleni
bűncselekmények köréből. Nincs megállapodás viszont a katonai
büntetőeljárás alkalmazásáról. Az EKA szakértői szerint nem
indokolt, hogy nem katonai jellegű bűncselekmény esetén katonai
bíróság ítélkezzen a fegyveres erők tagjai felett. Fontosnak tartják
továbbá azt is, hogy katonai bíróság csak a Magyar Néphadsereg
tagjai felett ítélkezhessen. Ezenkívül megemlítették a nyomozási
határidő kérdésének fontosságát, valamint azt, hogy megegyezzenek a
hatáskör elvonásának tilalmában, azaz: a Legfel sőbb Bíróság első
fokon ne vonhasson magához semmilyen ügyet. (folyt. köv.)
1989. augusztus 24., csütörtök 21:05
|
Vissza »
|
|
Középszintü politikai tárgyalások - nemzeti háromszög (3. rész)
|
A tájékoztatás és az információ kérdésével foglalkozó bizottság
nevében Csikós József (MSZMP) egyebek között arról szólt: mindhárom
fél fontosnak tartja az alkotmányban rögzíteni, hogy a
véleménynyilvánítás és a sajtószabadság mindenkit megillető,
alapvető emberi jog. Megegyezés született arról, hogy a Magyar
Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda ellenőrzésére
létre kell hozni a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságát. A kormány
mellett működő öttagú testület tagjait konszenzussal választanák
pártatlan, elismert szakemberekből. A nemzeti tömegtájékoztató
eszközöknél alapelvnek kell tekinteni, hogy pártatlanul ismertessék
a magyar politikai és gazdasági élet eseményeit, egyenrangúan
kezeljék a pártokat. Ebben fokozott felelősség hárul az intézmények
vezetőire. A bizottság fontosnak tartja, hogy véleményt nyilvánítson
a készülő postatörvény frekvenciafelosztási elveiről véleményt
nyilvánítson. Sólyom László (EKA) kifogásolta, hogy a korábbi
albizottsági megegyezés ellenére középszinten még mindig nincs
megegyezés a kerekasztal-üléseket követő tévéműsorokról. Az EKA
szerint tárgyalni kellene a korábban üldözött sajtó
rehabilitálásáról is.
Az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtésével
foglalkozó bizottság képviselője, Murányi Zoltán (harmadik oldal)
hangsúlyozta: egyetértenek az állampolgári jogok szószólója
(ombundsman) intézményének felállításával. Vita van viszont a
Munkásőrség sorsáról. Az EKA a fegyveres testület megszüntetését
követeli, az MSZMP és a harmadik oldal azonban ezzel nem ért egyet.
Tamás Gáspár Miklós (EKA) megjegyezte: az Ellenzéki Kerekasztal
nemcsak a munkásőrség, hanem minden paramilitáris szervezet (például
MHSZ, Ifjú Gárda) megszüntetését elengedhetetlennek tartja.
Ezután következett a további napirendi pontok megtárgyalása - de
már a sajtó kizárásával. A megvitatandó témák között szerepeltek: a
Btk. és a büntetőeljárási törvény; az erőszakos eszközök alkalmazása
kizárásának garanciái; a választójogi, illetőleg a párttörvény.
Az MTI értesülései szerint az EKA javasolni kívánja, hogy az
albizottságok tanácskozásain is tegyék lehetővé a sajtó részvételét.
A tárgyalás a késő esti órkban is tartott. (MTI)
1989. augusztus 24., csütörtök 21:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|