Rendszerváltás és az MTI

	Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (1. rész)
1989. augusztus 18., péntek - A nyilvánosság és a háromoldalú tárgyalások menetével kapcsolatos kérdések voltak a főbb témák az Ellenzéki Kerekasztal pénteki sajtótájékoztatóján a Budai Vigadóban. Szabad György elöljáróban kifejtette: az Ellenzéki Kerekasztalnak határozott szándéka, hogy rendszeressé tett sajtóértekezleteken és más formában is gondoskodjék a háromoldalú tárgyalások menetéről szóló tájékoztatásról. Hozzátette: mindezt a másik két fél közreműködésével és a rendelkezésre álló lehetőségektől függően tudják realizálni. Elmondta, hogy a háromoldalú tárgyalássorozat a nyilvánosság problémáját három fázisban érinti. Mindenekelőtt a folyó tárgyalások nyilvánosságának kérdése merül fel, ám ugyanilyen fontos kérdés a választásokat megelőző tájékoztatás során az esélyegyenlőség megteremtése is. Elodázhatatlan feladat annak előkészítése is, hogy a nyilvánosság a demokratizálódó Magyarország egész intézményrendszerében elnyerje a képviseleti demokráciákban ismeretes mértékét és biztosítékait. Végül utalt arra, hogy az Ellenzéki Kerekasztal további erőfeszítéseket tesz a háromoldalú tárgyalások nyitottságának általánosabbá tételére. Sólyom László a nyilvánosságról folyó tárgyalásokon képviselt EKA-elképzeléseket ismertetve elmondta: az Ellenzéki Kerekasztal három témakört kívánna megvitatni. Az egyik a nyilvánosság egészét átfogó törvénycsomag megtárgyalása. Ez egy új sajtótörvényből, az adatvédelemre és az információszabadságra vonatkozó törvényegyüttesből, valamint az ide tartozó postai (például frekvenciaelosztás) szabályozásokból állna. A másik csomag a politikai nyilvánosság pártatlanságát szabályozná a választásokig terjedő időszakban. Ezzel kapcsolatban az EKA álláspontja szerint létre kell hozni egy olyan pártatlan ellenőrző bizottságot, amely a nemzeti tájékoztatási intézmények (Magyar Televízió, Magyar Rádió, MTI) részrehajlás mentességét felügyelné. Harmadrészt egyéb napi problémákat szerettek volna napirendre tűzni. Ezek közé tartozott volna például a korábban üldözött sajtótermékek rehabilitációja. Az EKA szerette volna elérni, hogy a Belügyminisztérium hozza nyilvánosságra: az utóbbi évek során milyen sajtótermékeket koboztak el és szerkesztőik, szerzőik közül kik ellen indítottak eljárást. (folyt.köv.) 1989. augusztus 18., péntek 18:32
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »