|
|
 |
|
 |
Miért lépett vissza Vitray a TV2 vezetésétől?
|
München, 1989. július 26. (SZER, Magyar híradó) - Gondolom
nemcsak szakmai berkekben keltett feltűnést, hogy amikor a Magyar
Televízió második csatornájának igazgatója, Horvát János
egészségügyi okokra hivatkozva lemondott, akkor Vitray Tamás -
összegyűjtve föltételeit - vállalkozott az utódlásra. Úgy hallottuk,
még a föltételekről való döntés előtt visszavonta jelentkezését. A
legilletékesebbet, Vitray Tamást kérdeztem - Miért?
- Hát annyiban kell talán pontosítanom mindazt, amit most Ön
elmondott, hogy a kérdés nem úgy merült föl, hogy még ha teljesítik
-, hanem valójában teljesítették is azokat a - nevezzük így jobb szó
híján: feltételeket, amiket támasztottam.
A feltételek nem az én személyes feltételeim voltak, hanem az
egyébként - így is hívtam a saját beadott dokumentumomban -
megtisztelő felkérésre én ezennel nemet mondtam. Majd további - hát
mondjuk így - barátságos rábeszélésre, hogy ne mondjam némi kis
unszolásra vállaltam, hogy beadom az írásos elképzeléseimet, amelyek
között el tudom esetleg képzelni, hogy én is akár megpróbálkozhatom.
Ezeket az elképzeléseket valójában maradéktalanul teljesítették
vagy elfogadták volna - én azonban mindvégig mondtam, hogy én
személyemben nagyon-nagyon kérem, hogy keressen mást helyettem, mert
nem fűlik a dologhoz a fogam.
Nem akadt más - így aztán úgy nézett ki, hogy Balóval -, mint
helyettesemmel és főszerkesztőjével ennek a kettes programnak -
nekiveselkedünk. (folyt.)
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
|
|
- Interjú Vitray Tamással - 1. folyt.
|
Azon az értekezleten, ahol az úgynevezett kibővített
elnökhelyettesi - azt hiszem így hívják hivatalosan ezt -, tehát
ahol magyarán a televízió vezetői testülete jelen volt, amikor ezt
tökéletes precízitással Bereczky ismertette, akkor a következő
hozzászólásokból számomra világosan kiderült, hogy egyrészt egy, hát
enyhén szólva nem túlságosan örömmel fogadott elképzelésről van szó
- és bár senki nem mondta, hogy ő majd keresztbe rak, akadályoz, és
így tovább - de ez olyan horderejű volt, én most Balót idézem, azt
mondta, hogy az elmúlt 30 év televíziózásának legnagyobb horderejű
lépése lett volna ez, hogy ezt nem lehet úgy - 55 éves elmúltam, nem
lehet úgy - megpróbálni, hogy ne mindenkinek a részvételével és
hathatós támogatásával. És akkor úgy éreztem: nekem ehhez nincs
energiám, én már nem tudok ezzel megpróbálkozni. Hát ennyi volt
tulajdonképpen, és ekkor léptem vissza, miután öt óra hosszat már
tartott ez az értekezlet, amely a további két órában - ameddig még
tartott - Baló Györgynek ajánlotta fel ugyanezt a lehetőséget.
- Nem tart-e attól, hogy végül is a közönség jár rosszul? Vitray
Tamás meghatározó egyénisége, az elmúlt három évtized magyar
televíziózásának.
- Nekem meggyőződésem, hogyha az Ön nagyon kedves föltételezését
- mondjuk - valósnak veszem, akkor meggyőződésem, hogy a közönség
jár jól. Mert én - egészen bizonyos, hogy elköszönhettem volna
egyszer s mindenkorra attól, ami az egyetlen dolog, amit igazán
szeretek és élvezek a televíziózásban: a műsorkészítés. Tehát,
hogyha valójában a személyemhez fűződnek - hogy mondjam -,
közönségelképzelések, akkor az elsősorban az, hogy műsorokat
készítsek. Akár úgy, hogy magam szerepelek benne, akár úgy, hogy
mint a sportosztálynak végül is gazdája vagyok. De szervezni, pénzt
keríteni, (...) és így tovább - szóval mindazt, amivel ez jár: ezt
csak nagyon-nagyon erőteljes támogatókkal, csak egybehangzó,
összecsendülő zenekarral lehet. (folyt.)
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Vitray Tamással - 2. folyt.
|
Egyetlenegy szólista - a Menuhintól kezdve bárki -, nem tud
hangversenyt, tehát versenyművet eljátszani, ha nem kíséri zenekar,
akármilyen szépen játszik. Na most szólistának lenni, tehát
egyszerűen, nem zenekari kísérettel játszani, azt lehet - ezt akarom
folytatni.
- És jelenti ez azt is, hogy szürke eminenciásként a háttérből
esetleg továbbra is ötletekkel tudja segíteni a kettes csatornát?
- Biztosan, hogy nem, mert Baló erre nem fog igényt tartani. Ő
egy nagyon önálló karakter, akinek rendkívül határozott és kemény
elképzelései vannak, azt kell mondjam hál istennek, szigorúbbak,
vagy rigorózusabbak az enyémnél - meggyőződésem, hogy ő számít az én
támogatásomra, de - ezt meg is mondta -, de ez elsősorban
műsorkészítésben merül ki.
- Vitray Tamás, köszönöm szépen az interjút. +++
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|