|
|
 |
|
 |
felcím: Búvárúszó VB Dunaújvárosban főcím: Az új idők sportja
|
Ha a búvár szót meghalljuk, elsősorban a francia Jacques
Cousteau kapitány jut az eszünkbe, aki szinte egész életét a víz
alatti világ tanulmányozásának szentelte, s akinek lenyűgöző filmjeit
Magyarországon is láthattuk. Annál kevesebben tudják viszont -
legalábbis itthon -, hogy Európában s a világon is egyre inkább
növekvő népszerűségnek örvend a sportbúvárkodás. S a tény, hogy a
hazai sportsajtó eléggé mostohán bánik e sportággal, annál
meglepőbb, mivel a magyar ifjúsági és felnőtt versenyzők az
élvonalba tartoznak. Július 16-19 között Dunaújvárosban az I.
Ifjúsági uszonyos és búvárúszó világbajnokságon ismét bizonyíthatnak
a legjobbak abban a a sportágban, amelyet egyes szakemberek az új
idők sportjának is neveznek.
Magyarországon az ötvenes évek második felétől alakultak az első
búvárklubok, amelyek működését a Magyar Honvédelmi Sportszövetségen
belül az 1987-ben megalakult Magyar Könnyűbúvár Szövetség
irányította. Napjainkban a klubok nyolcvan százaléka tevékenykedik
az MHSZ keretein belül, - ez magyarázza, hogy a szervezet
védszövetséget vállalt a VB felett - a versenyzők száma 5-600, ennek
mintegy a fele minősített sportoló. Említettük már, hogy az eddigi
szép szereplés ismeretében ezúttal is reményre jogosítóan várják a
magyarok a dunaújvárosi uszoda rajtdudájának hangját, azonban a
verseny kiemelkedő favoritjai a szovjet versenyzők lesznek. Őket a
mieink, illetve a mostanában felzárkózó kínaiak várhatóan csak
megközelíteni tudják.
A sportolók legfontosabb felszerelési eszköze az uszony. Mivel
az úgynevezett delfin lábtempó gyorsabb haladást biztosít, így nem
meglepő, hogy főképpen a két lábbal egyszerre mozgatandó nagy
uszonyt választják. Az uszonyos úszás során a versenyző a start és a
forduló után legfeljebb 15 métert haladhat a víz alatt, a táv többi
részén a teste egy részének mindíg látszania kell. (A 45 centis
légzőpipa is a test részének számít.) A búvárúszás esetében pedig
végig a víz alatt kell haladnia különböző távokon: 50 méteren
légzésvisszatartással, a hosszabb távokon pedig légzőkészülék
segítségével. (folyt.)
1989. július 12., szerda 14:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Búvárúszó VB 2.
|
Mohácsi Ferenctől, a Magyar Könnyűbúvár Szövetség főtitkárától
kérdeztük, hogy miért Magyarországon, és Dunaújvárosban rendezik a
viadalt, amelyre 21 ország fiataljait várják?
- Úgy hiszem, ez a sportág hazai művelőinek, különösen az
ifjúsági ágazatnak a nemzetközi elismerése, hiszen az NSZK és
Olaszország is pályázott.
A magyar szövetség jelentős szerepet játszott az ifjúsági
sportszabályzat és versenyrendszer kidolgozásában. S hogy miért
éppen Dunaújvárosra esett a választás? Nos, a helyi vezetők és a
lakosság érdeklődése már korábban is nagyszerűen megrendezett
hasonló események színhelyévé tette a várost s e viadalokról
kellemes emlékei maradtak a külföldi versenyzőknek és vezetőknek
egyaránt.
A búvárkodás sajnos még korántsem slágersport. A jövőt illetően
ennek ellenére természetesen bizakodom; ha minden igaz, az 1996-os
olipián sportágunk bemutató jellegű részvételhez jut. A vidéki
búvárklubok helyzete szintén optimizmusra adhat okot, hiszen csak
két megyében - Tolnában és Vasban - nem működnek klubjaink.
Utánpótlásban a szűkös propaganda ellenére nincs hiány és több
vidéki városban igen erős bázisa alakult ki sportágunknak. Említsük
meg itt Dunaújváros, Kecskemét, Kaposvár, Szolnok, Gyula, Debrecen,
Győr, Szeged nevét. (MTI-Press)
1989. július 12., szerda 14:32
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|