|
|
 |
|
 |
A Magyar Október Párt
|
London, 1989. július 10. (BBC, Panoráma) - Tegnap délután 2 és 7
óra között tartotta alakuló ülését a Magyar Október Párt. Az ülést a
budapesti Jurta Színházban tartották. A párt egyik alapítója Krassó
György, akinek tudósításait rendszeres hallgatóink sokat hallhatták.
Telefonon hívtam fel. Az első kérdés:
- A Magyar Október Párt milyen programmal kíván a választók elé
állni?
- A Magyar Október Pártnak tegnapig csak programtervezete volt,
hiszen mi nem akarjuk - alapító tagok 28-an voltunk -, nem akartuk
megszabni a tagjainak, hogy mi legyen a program, de végül apró
változtatással jóváhagyta a tegnapi közgyűlés ezt a
programtervezetet, úgyhogy ez most már a párt programja.
Kicsit hosszú lenne az egészet felolvasni, de előzetesen abban
foglalnám össze a tartalmát, hogy mindenben őszintén és nyíltan
szeretnénk beszélni. A többi pártnak és mozgalomnak is vannak nagyon
jó programpontjai, de úgy érezzük, hogy a legfontosabb kérdésekben
valahogy nem őszinték, letompítják a javaslataikat, és nem fejezik
azt ki, amit az utca embere szeretne hallani.
- Miért Magyar Október Párt?
- Azért, mert úgy látjuk, hogy a mai súlyos magyar politikai,
erkölcsi, gazdasági problémákat csakis az ötvenhatos forradalom és
szabadságharc eszméinek maradéktalan megvalósításával lehet
megoldani. Ez nem azt jelenti, hogy múltba néző párt vagyunk, ezt az
is bizonyítja, hogy az alapító tagok átlagos életkora csak 35 év, de
mindannyian úgy gondoljuk, hogy ötvenhat fejezte ki a nemzet legfőbb
törekvéseit.
Ami magát a programot, illeti 12 pontból áll. Az első mondata
úgy hangzik: minden politikai és gazdasági lépést a magyar nép
érdeke vezérelje. (folyt.)
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Magyar Október Párt - 1. folyt.
|
Az első pont - hasonlóan az 1956 októberi követelések első
pontjához - azt mondja ki, hogy a megszálló szovjet csapatok azonnal
távozzanak Magyarországról, Magyarország lépjen ki a Varsói
Szerződésből, és nyilvánítsa ki teljes katonai és politikai
semlegességét.
A második pont a szabadsággal kapcsolatos, mint ahogy ötvenhat
is függetlens
g, szabadság jelszóval indult harcba. Ennek lényege,
hogy érvényesüljön a népfelség elve. A parlament - amely az
MSZMP-nek van alávetve gyakorlatilag és nem a nép akaratát tükrözi -
oszlassa fel magát, és írjanak ki demokratikus választásokat olyan
szabályok szerint, amelyeket népszavazással kell eldönteni. Szűnjön
meg az erőszakszervezetek pártirányítása, oszlassák fel a
Munkásőrséget, az Ifjú Gárdát és a Magyar Honvédelmi Szövetséget.
Legyen független bíráskodás és a parlamentnek felelős kormány.
A harmadik pont a magyar nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos.
Azokon a követeléseken kívül, amelyeket a többi párt és mozgalom is
magáévá tesz - ezeket nem ismételném -, tehát a kollektív jogok
biztosítása, autonómia biztosítása és a falurombolás megszüntetése.
Ezenkívül mi azt kívánjuk, hogy olyan helyen, ahol többségben élnek
magyarok, például Székelyföldön, valós államisággal rendelkező
szövetségi állam alakulhasson, olyan állam, amely nagyon sok
országban, még a Szovjetunióban is van a kisebbségek számára.
- Mennyiben szép vágyálom ezek közül néhány, mennyiben reális
lehetőség például az, hogy a varsói szövetségből lépjen ki
Magyarország a jelen körülmények között?
- Én úgy tudom, hogy épp most jelentette ki Gorbacsov
Romániában, hogy aki ki akar lépni a Varsói Szerződésből, az
megteheti. Ha tehát valaki azt mondja, hogy ez irreális követelés,
akkor voltaképp Gorbacsov szavait vonja kétségbe. (folyt.)
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Magyar Október Párt - 2. folyt.
|
Ettől függetlenül, ha egyes követeléseink irreálisnak is tűnnek,
erre két dolgot mondhatok, és így gondoljuk mindannyian. Az egyik
az: ha lemond a nemzet vagy a párt valamiről, ami olyan követelés,
amit egyébként magáévá tesz, akkor az soha nem fog megvalósulni, de
akkor is a követeléseink közé állítjuk, ha erre esetleg nincs ma
lehetőség. Ezelőtt egy évvel még sok minden irreálisnak tűnt, ami ma
már teljesen reális, és úgy gondoljuk, hogy esetleg egy év múlva a
ma irreálisnak tűnő követeléseink is reálissá válnak.
- Úgy tudom, a párt egyik célkitűzése, hogy a tömegeket,
különösen a munkásokat is bevonja, amit eddig más független párt nem
nagyon emlegetett. Ez a párt szeretne nemcsak elsősorban a budapesti
értelmiségre alapozni ezek szerint?
- Egyáltalában nem. A párt jelszava az, amit már eddig is sok
támadás ért, hogy ez a párt az utca pártja. A szórólapjainkon rajta
van, mászkáltunk az utcákon és igen nagy ronkonszenvet
tapasztaltunk.
Itt megjegyezném, hogy tegnap talán az egész év legmelegebb
vasárnapja volt, 38 fok, és mindenki azt jósolta, ilyenkor színházba
vasárnap délután 2 órakor 50 embernél nem lesz több. Itt több mint
400-an voltak jelen. Ezt úgy kell elkönyvelnem, hogy az emberek
megértették az üzenetünket, aminek a lényege talán nem is az
ötvenhat, hanem az igazmondás, hogy mi mindig és mindenben saját
magunkról is igazat akarunk mondani, és nem fogunk szorzószámokat
használni, ha a párttagságról van szó, hanem megmondjuk, hányan
vagyunk, és akkor is megmondjuk, ha az nekünk kellemetlen.
- Milyen realitása van annak - gyakran használom ezt a realitás
szót, de azt hiszem, aktuális szó -, hogy ilyen, ugye mondhatom:
radikális párt meg tudja nyerni a látszatra közömbös munkásságot?
Egyáltalán, közömbös az átlag dolgozó, a gombaszámra szaporodó
ellenzéki pártok egymással licitáló versengése iránt? (folyt.)
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Magyar Október Párt - 3. folyt.
|
- Ebben is hadd legyek őszinte: nem tudok rá válaszolni. Mi azt
szeretnénk - és reméljük, megértik az emberek -, hogy mi igazat
mondunk, és hogy sokan azért nem csatlakoznak az eddigi pártokhoz,
mert úgy érzik, taktikáznak, hazudoznak.
Ha most azt mondom, hogy e pillanatban, most, amikor beszélünk,
ment el egy munkásember - aki csak hallott valamit a Magyar
Televízióban, mert tegnap este szó volt rólunk, és megérezte, pedig
nagyon keveset beszélt róla a televízió, hogy ez az ő pártja és
idejött, csak kazánfűtő -, akkor úgy nézne ki, túl optimista vagyok,
ha erre építenék.
Én lehetségesnek tartom, hogy kevesen lépnek be, mert ma is sok
a félelem az emberekben, de az nem biztos, hogy a szavazóurna előtt
is így fognak gondolkozni, ahol nem látják, hogy kire szavaznak.
Ha volna mód, azért egy-két dolgot még a programból említenék.
Például a nemzetiséggel kapcsolatban egy másik követelésünk, hogy
akárcsak Izraelben a zsidók vagy Nyugat-Németországban a németek,
minden menekült, aki Magyarországra érkezik, azonnal kapjon
állampolgárságot.
És, hogy egy valamit kiemeljek a többi 9 pontból: ez a magyar
emigráció. Mi úgy látjuk, hogy az összes szép szavak ellenére a
magyar emigránsok vagy a külföldön élők ma sem egyenjogúak. Mi azt
követeljük, hogy olyan útlevelük legyen, amellyel vízumkényszer
nélkül bármeddig tartózkodhatnak Magyarországon. Azt követeljük,
hogy a választásokon teljes joggal részt vehessenek külföldön is.
- Most a sok párt létezése szép demokratikus dolognak tűnhet, de
vajon nem igazán demokratikus körülmények között, nem éppen a
kommunista hatalom túlélését fogja elősegíteni ez a szétdarabolódás?
- Természetesen nem zárkózunk el egyik mozgalomtól sem, amit
mutat, hogy az alapító tagok, mindenki kivétel nélkül már tagja
valamelyik mozgalomnak. Így azt is mondhatnám, hogy 16 mozgalom van
nálunk ilyen értelemben képviselve. (folyt.)
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Magyar Október Párt - 4. folyt.
|
Úgy, hogy nálunk meg van engedve a kettős, hármas vagy akár ötös
tagság. Mi azt szeretnénk, ha minden csoportból azok jönnének
hozzánk és maradnának a saját pártjukban is, akik tényleg gyökeres
változást és igazmondást akarnak. És természetesen bárkivel
szövetségre lépünk, aki egyet ért az alapítónyilatkozatunkkal.
- És végül sokan felhányják az új pártoknak, hogy nincs kellő
mértékben kidolgozott programjuk, különösen gazdasági téren. Kell-e
és lehet-e a jelen helyzetben a részletekre aprólékosabban figyelni?
- Igen. Egy kicsit rosszul állunk mi is a nagyon jól képzett
emberekben. Úgyhogy csak egy viszonylag rövid, kétoldalas programot
tudtunk írni. Azért ha már a gazdasági életet említettétek, akkor
azt mondanám, hogy itt a követelésünk vagy a kiváltságunk az, hogy a
különböző tulajdonformáknak egyenlő esélyt adjanak, de erről más
párt is beszél. Mi úgy látjuk, a magyar népnek nem feltétlenül
érdeke az, hogy például minden gyár külföldi tőkés tulajdonba
kerüljön. A külföldi tőke, ha bejön, hozzon be mondern automatikát
és futószalagot, de ne a régi magyar gyárakat vegye feltétlenül meg.
Úgyhogy azt kívánjuk, hogy ahol a munkások úgy látják helyesnek,
ott vehessék a kezükbe a gyárak irányítását, sőt adott esetben egy
deficites vállalat termelőeszközeit szét lehessen osztani a munkások
között. Tehát sok munkás nyitna egy kis üzemet, de nincs egy
esztergapadja, és ezt vihesse el, és azt is 20 év alatt fizesse
vissza az árát, mert úgy látjuk, hogy a nagyipar mellett egy ország
erejét a kistulajdon biztosítja, és persze ugyanezt kívánjuk a
mezőgazdaságban a termelőszövetkezetéknél is. +++
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|