|
|
 |
|
 |
Barabás János az MSZMP Somogy megyei bizottságának ülésén (1. rész)
|
1989. július 5., szerda - Az MSZMP vezető szerveivel szemben megnyilvánuló bizalmatlanság nem egyéb, mint a társadalmunkban általánosan tapasztalható legitimitási válság egyik tünete - mondta Barabás János, a Somogy megyei pártbizottság szerda délutáni ülésén. A Központi Bizottság új titkára a múlt heti KB-ülésről tartott tájékoztatót, illetve az ott történtekhez fűzött megjegyzéseket a kaposvári pártfórumon.
Szerinte a kormányzó pártnak kötelessége megvizsgálni, mi az oka
annak, hogy egyre többen megkérdőjelezik mindenféle vezető szerv
legitimitását. Az alapvető indítékot abban jelölte meg, hogy
megrendült az emberek elemi szociális biztonságérzete, nem működik
az az életszínvonal-alku, amely a társadalmi stabilitást évtizedeken
át biztosította. A hosszú ideje tartó stagnálás és leépülés váltotta
ki a hatalommal, a rendszerrel és a szocializmus értékeivel szembeni
bizalmatlanságot.
Az MSZMP Központi Bizottsága a legutóbbi ülésén épp ezért olyan
álláspontra jutott - s ez fejeződik ki a vezető szervek megújítását
eredményező egyezségben is -, hogy a pártérdekeket alá kell rendelni
a társadalom, a nemzet érdekeinek. Mind a vezetőknek, mind a
tagságnak tisztában kell lennie azzal a felelősséggel, hogy a párt
egységének, cselekvőképességének megőrzése az egész ország sorsát
befolyásolhatja. S ez egyben a Központi Bizottság ülésének legfőbb
üzenete is.
A párt egységét nem feltétlenül a mai létszámarányok mellett
kell megőrizni - mondta Barabás János. - Az MSZMP még mindig
,,túlsúlyos,, párt, amely az eddigi hatalmi berendezkedés folytán az
egész magyarországi többpártrendszert önmagában egyesíti. A
politikai küzdőtéren jelenleg még csak az elitek mérkőzése folyik,
minden új pártnak megvannak a vezető testületei, tagságuk azonban
nagyobbrészt majd az MSZMP soraiból fog kikerülni.
A következő időszak tehát nagy valószínűséggel a
pártdifferenciálódás jegyében telik el. Eközben sok kislétszámú és
változó politikai befolyású párt jöhet létre. Az ezt követő
integrálódási szakaszban alakulnak majd ki a masszív politikai erők,
amelyek közt feltehetőleg a nemzeti demokrata, a polgári liberális
irányzatok, a kereszténydemokrata, keresztényszociális képződmények
adhatják a politikai színskála meghatározó jegyeit. (folyt.köv.)
1989. július 5., szerda 19:31
|
Vissza »
|
|
Barabás János az MSZMP Somogy megyei bizottságának ülésén (2. rész)
|
Ma még mindezek az árnyalatok - korántsem elkülönülten és
karakteresen - az MSZMP-ben, mint gyűjtő pártban egyesülnek, s
együttmaradásuk mindaddig alapvető össztársadalmi érdek, amíg a
természetszerű differenciálódás helyett a szétesés, széthullás
veszélye fenyeget. Lényegében ez a felismerés fejeződik ki a
KB-ülésen megkötött egyezségben, valamint az a többségi szándék,
hogy a politikai modellváltás iránt elkötelezett radikális
reformvonal legyen a párt centruma. A modellváltásra azért van
szükség - idézte Barabás János a KB-ülés egyik felszólalóját -, hogy
ne legyen rendszerváltás. Itt nem a hatalomátmentés kísérletéről van
szó, hanem arról a felismerésről, hogy csak egy demokratikus
szocializmus sajátosan magyar modelljében lehet ennek az országnak
boldogulnia.
Nagyon lényegesnek ítélte a KB titkára a szélsőségektől való
elhatárolódást. A párton belül igen határozott az elhatárolódási
szándék a balos szélsőségtől; az úgynevezett marxista egységplatform
tételeinek többségét a Központi Bizottság a párt politikájával
összeegyeztethetetlennek ítélte. El kell határolódni azoktól is,
akik a reformvonalat a kirekesztés alapján, szélsőséges diktátummal
szeretnék rákényszeríteni az emberekre. A reformdiktatúra
képviselőit Barabás János olyan antisztálinistáknak jellemezte, akik
vitamódszereikben a sztálinizmuson is túltesznek.
A párton kívül állókkal kapcsolatban - Barabás János szerint - a
jobboldali szélsőségekkel való szembenállás szükségességét
hangsúlyozta a Központi Bizottság. Ezen irányzatok képviselői Nagy
Imre és sorstársainak gyászszertartásán mutatták fel valódi
nézeteiket. Barabás János hangsúlyozta, hogy az MSZMP-nek politikai
eszközökkel kell felvennie a küzdelmet a szélsőségesen
szocialistaellenes, antikommunista gyűlöletet keltő, a gorbacsovi
Szovjetunióval is szembenálló politikai irányzatok ellen. A KB ennek
értelmében hitet tett külpolitikai orientációjának folytatása és
megerősítése mellett, törekszik arra, hogy szövetségeseinkkel,
szomszédainkkal tisztességes, elvi, szoros viszonyt tartson, de
elutasítja, ha valamely országokban egyes politikusok meg nem
értésből vagy ellenszenvből meghamisítják mindazt, ami ma
Magyarországon történik. (folyt.köv.)
1989. július 5., szerda 19:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Barabás János az MSZMP Somogy megyei bizottságának ülésén (3. rész)
|
Barabás János azokat a kérdéseket is sorra vette, amelyekben nem
jött létre egyezség a KB-ülésen. A megválaszolatlan, de kevésbé
lényeges kérdések közé sorolta, hogy túl gyors, vagy túl lassú-e az
átalakulás üteme; továbbá, hogy a politikai, vagy a gazdasági
reformnak kell-e elsőbbséget adni. E mondvacsinált vitáknál
lényegesen fontosabb a párt reformjának ügye, amelyet az új
szervezeti szabályzat megalkotásának folyamatában kell rendezni.
Amint a közzétett tervezet is mutatja, egy korszerű politikai párt
létrehozása a cél olyan szervezeti és intézményrendszerrel, döntési
mechanizmussal, amely tág teret ad az alulról építkezés
lehetőségének.
A jelenlévők kérdéseire válaszolva Barabás János elmondta, hogy
a közelmúlt eseményeiből okulva az MSZMP Központi Bizottsága
kezdeményezően készül az 1956-os népfelkelés évfordulójára. Október
23-a és november 4-e között a nemzeti megbékélés jegyében több
megemlékezést terveznek, keresik azokat a kapcsolódási pontokat,
amelyekben az MSZMP és a Történelmi Igazságtétel Bizottság a
kölcsönösség és az egyetértés alapján működhet együtt. Felmerült az
az igény, hogy október 31-én illő módon megemlékezzenek az MSZMP
megalakulásáról, s reális képet alkossanak Nagy Imre pártalapítói
szerepéről is. (MTI)
1989. július 5., szerda 19:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|