|
|
|
|
Válaszok a hallgatóknak - 1. folyt.
|
Az iparban még rosszabb a helyzet. Ha elosztjuk hazánk teljes energiafogyasztását az ország teljes termelésével, úgy 49,5 megajoulet kapunk 1 dollárnyi termelésere. Ez a nyugat-európai vagy japán fogyasztás ötszöröse. Ebből világos, hogy nem új erőművekre van szükség, elvégre a meglévők háromnegyedét le lehetne állítani, ha iparunk és társadalmunk felzárkózna Nyugat-Európához. - Hogyan áll az árvízvédelemnek a kérdése? - A vízügyisek úgy érvelnek, hogyha megépítjük ezt a két nagy fürdőkádat, a bősi meg a nagymarosi tárolókat, úgy árvíz előtt, azokat kiüríthetjük, s így amikor olvad a hó az Alpokban, akkor lesz egy nagy biztonsági tartályunk, ami megvédi Budapestet. Most nézzük a számokat. Tegyük fel, hogy 5 ezer köbméter hólé érkezik a tárolóba másodpercenként, s abból 4 ezret engedünk tovább. Így, ha 200 millió köbméternyi a hely a fürdőkádakban, úgy az 55 óra alatt fogy el. Ezért a harmadik nap reggelén mégiscsak tovább kell engednünk a teljes 5 ezer köbméteres vízfolyást, viszont, ha ekkor történik gátszakadás, akkor a Duna 10 emelet magasból rohan majd, s 200 millió köbméterrel több vizet zúdít majd városainkra. A Magyar Tudományos Akadémia szerint: - "A terv megvalósulása veszélybe sodorhatja Győr város létét". Nem kell vízügyi szakértőnek lenni ahhoz, hogy érzékeljük a veszélyességét két ilyen óriási víztömegnek Győr és Budapest felett. Ha Visegrádtól Győrig visszaduzzasztják a Dunát úgy, hogy annak állandó vízszintje magasabb lesz, mint ahol most árvízveszély miatt félreverik a harangokat, az nem a biztonságot növeli. Végül azt is tudjuk, hogy a gátakat nemcsak az árvíz, de jégtorlódás, földrengés, vagy bombatámadás is átszakíthatja. Egyszóval a vízgát nem csökkenti, hanem növeli az árvízveszélyt. - Lipták Béla professzor véleményét hallották. +++
1989. május 3., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|