|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (7. rész)
|
Ez a változat áll az előterjesztett törvényjavaslatban. Az ellenvélemények lényegében azt fogalmazzák meg, hogy a javaslat a nagyobb körültekintést, a tágabb összefüggés-vizsgálatot igénylő tulajdoni reformnak vág elébe. Olyan kényszerpályára terelné a jogalkotást - vélekedtek sokan -, amely a továbblépés lehetőségét korlátozná. A tulajdonreform végrehajtásánál is nyilván minden módosítási lehetőséget alaposan mérlegelni kell, szükséges annak vizsgálata, hogy egyes települések miként juthatnának - és kérdés, hogy jussanak-e - közösségi földtulajdonhoz. Át kell tekinteni az állami földtulajdon további sorsát. Figyelemmel kell lenni a vállalatok tulajdonosi helyzetének megteremtésére, erősítésére, és a társadalmi szervek kezelésében lévő ingatlanok jövőbeni sorsára. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter néhány, az előzetes vitában felmerült kisebb észrevételre is kitért. Eszerint többen felvetették, hogy ne lehessen végrehajtás alá vonni a termelőszövetkezeti földeket. E vélemény mögött - mondotta - nem nehéz felfedezni az 1930-as évek világválságának nyomasztó emlékét, az elszegényedett kisparaszt kisemmizését, földjének lefoglalását a banki kölcsönök kiegyenlítésére. Esztendők óta követelik, hogy tekintsük végre a földet értékkel rendelkező termelőeszköznek. Ha ezt tesszük, akkor a föld hitelfedezetül is szolgálhat, és ha a hitelt nem egyenlítjük ki, akkor a hitelező jogosult a meglévő javakból kiegészítést kapni. A mezőgazdasági termelők legjelentősebb termelőeszközének értékét becsülnénk le, ha az egyébként létező jelzálogrendszert továbbra is távol tartanánk a földtől. - Voltak, akik a vita során kifogásolták a termőföldek termőképességének fenntartási kötelezettségét. Azzal érveltek, hogy ez - termelési haszon nélkül - felesleges ráfordításokat róna a gazdaságokra. A mai művelési kötelezettség helyett javasolt talajvédelmi kötelezettség igazából csupán az ésszerű mértékű kultúrállapot fenntartását jelenti. A mai termelő, vagy a következő nemzedékek számára lehetővé teszi, hogy a piaci viszonyok megváltozása miatt az adott földön a mezőgazdasági termelést változatlan és nem lepusztult ökológiai feltételek közepette folytathassák. - Az Országgyűlés mezőgazdasági, illetve jogi bizottságának együttes ülésén a vadászati jog körül is heves vita alakult ki. Végül azt az álláspontot fogadták el - és ezt támogatom magam is -, hogy a vadászati jog szabályozását átfogóan, és ne csak a most lehetséges egyetlen paragrafus erejéig, még ebben az évben hozzuk az Országgyűlés elé. (folyt. köv.)
1989. május 31., szerda 11:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|