Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - második nap (5. rész)
Tény, hogy a gyakorlati megoldásra hivatott döntéshozók - a termelőszövetkezetek közgyűlései - a gazdasági korlátok miatt dilemmák előtt állnak. A társadalmi igazságosság jegyében - elismerve az igények jogosságát - elő lehetne írni például a földjáradék kötelező emelését, a bevitt földek kiadását vagy akár azt is, hogy a megváltási ár mértékét a kisajátítási kártalanítás szerint határozzák meg. - Ám az a véleményünk, hogy a központi szabályozással csak korlátoznánk a szövetkezeti önkormányzatot. Azok jogait vennénk el, akik a döntések következményeit viselik. Íróasztal mellől nem lehet kiszámítani, hogy a kötelező előírások hatását miként élnék meg egyes termelőszövetkezetek, hol találkoznak és hol ellenkeznek a tulajdonossá váló tagság érdekeivel - mondotta Hütter Csaba. A továbbiakban arról beszélt, hogy az önkormányzatok ilyen széles körű és érdemi döntési joggal történő felruházása mellett a törvény az egyén, illetve a közösség érdekeit védő, két irányba ható biztosítékot tartalmaz. Az egyik az, hogy az említett kérdések szabályozásakor a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe senki nem hozható. Ezt a törekvést szolgálja például a földjáradék kötelező minimumának a fenntartása, ami jelenleg aranykoronánként 8 kilogramm búza árának felel meg. A másik kötelező előírás, hogy ezek az intézkedések csak a jelenlegi tagokra érvényesek, azok, akiknek a tagsági viszonya korábban szűnt meg és velük vagy örököseikkel az akkor hatályos előírások szerint a termelőszövetkezet elszámolt, kártalanításra a törvényjavaslat alapján nem tarthatnak igényt. Érthető, hogy ez keserű igazság, és sebezhető pontja is a törvénymódosítási javaslatnak - jegyezte meg a miniszter. Mégis arra kérte a vitában résztvevő képviselőket, hogy javaslataik megtételekor vegyék figyelembe: a tsz-ek működőképességének fennmaradása az aktív korú és a nyugdíjas tagság elemi érdeke, a falu jövőjének kulcsfontosságú kérdése. A miniszter ezután áttért a földről, illetve az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvények módosításának indoklására. A történelmi visszapillantás után részletesebben szólt a tulajdonviszonyok kérdéséről. Elmondotta: a mezőgazdaság átszervezésének 1958-ban indult új szakasza lényegében 1961-re befejeződött. Két-három év alatt alakultak ki a mezőgazdasági szövetkezetek nagyüzemi földterületei. A tagok földjeiknek továbbra is tulajdonosai maradtak, ám egyéni földhasználatukat a közös földhasználat váltotta fel. A szövetkezeti tag elhalálozása után földjeik mind nagyobb részén lettek tulajdonosok a szövetkezeten kívüli örökösök. (folyt. köv.) 1989. május 31., szerda 11:27
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »