Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (22. rész)
Kétségét fejezte ki, hogy a törvényességi felügyelettel megbízott cégbíróságok készen állnak-e a feladatok ellátására. A képviselő fontosnak tartotta tisztázni az Országgyűlés ellnőrzési jogának, kötelezettségének, hatáskörének kérdését már az átalakulási folyamat megindulásának kezdetén, utalva a majdani állami vagyonkezelő központ kontrolljának szükségességére. Tulok András (Veszprém m., 9. vk.), a Pápai Állami Gazdaság ------------ kerületvezetője 940 pápai kisiparos véleményét tolmácsolta felszólalása elején. Mint mondotta, okkal háborítja fel ezeket a választóit, hogy miközben állami vállalatokról, szövetkezetekről, társulásokról, vállalkozásokról vitatkozik a Parlament, ugyanakkor megfeledkezik a kisiparosokról. Most, amikor egy bizalmi és önbizalmi válságban lévő társadalmat kell pályára állítani, nem használják fel ehhez a legrugalmasabb gazdasági szektort, a kisipart. A nehéz gazdasági helyzetből való kilábalás másik útjának a túlméretezett intézményrendszer leépítését tartotta a felszólaló. Ezzel kapcsolatosan kifejtette: tények igazolják, hogy a munkaképes korú lakosság 24,7 százaléka a nem anyagi ágazatban dolgozik. Társadalmi méretekben a magyar intézményrendszer túlméretezett. Emiatt nemcsak fenntartására von el az anyagi ágazattól jelentős pénzeszközöket, hanem igényli és kikényszeríti a vele párhuzamos apparátus kiépítését is. A népgazdaságnak jelenleg szinte az egyedüli anyagi bázist jelentő lehetősége az intézményrendszer jelentős csökkentése - mondotta. Tulok András javasolta: a tudomány, az egészségügy és az oktatás költségvetése maradjon érintetlen, az intézményrendszer érdemi átvizsgálásával, az adminisztrációs, az adatszolgáltató és a számviteli előírások egyszerűsítésével viszont jelentős erőforrásokat lehet felszabadítani. A nem termelő szféra költségeinek 20 százalékos csökkentésével 120 milliárd forint, évente megismétlődő megtakarítás érhető el. Ebből 40 milliárd forint az állami intézményrendszer, 80 milliárd pedig a vállalatok általános költségeinek csökkentéséből eredne. Emellett a nem termelő ágazatból felszabaduló magasabban képzett, nem termelő munkaerő alkalmas lenne a csúcstechnika üzemeltetésére. Felszólalása végén a képviselő szorgalmazta azt, a törvényjavaslat általános indoklásában is szereplő célt, hogy iktassák ki a vállalatok szervezetére és müködésére vonatkozó szabályozók felesleges megkötéseit. (folyt.köv.) 1989. május 30., kedd 17:41
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »