|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (17. rész)
|
Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.), a Villanyszerelőipari ----------------- Vállalat vezérigazgatója szerint a gazdasági társaságokról szóló törvény az utóbbi évek egyik legelőremutatóbb törvénye, amely a magyar gazdaság új alapokra helyezését hivatott elősegíteni. Hasonlóan vélekedett az ehhez kapcsolódó, most beterjesztett törvénytervezetről, illetve módosító javaslatokról. Örvendetesnek tartotta, hogy a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényjavaslat e formában került a törvényhozó testület elé. A képviselő figyelemre méltónak tartotta, hogy a benyújtott törvényjavaslat az evolúció elvére épül, nem pedig egyfajta felülről jövő, elsietett átalakítási kampányra, amely újabb károkat okozhatna gyors végrehajtatásával a gazdaságnak. Véleménye szerint magalapozatlan az a szemlélet, amely egyetlen vagyonkezelő központ szinte azonnali felállítását indítványozza, hiszen az ismételten monopolisztikus helyeztet teremtene, a gazdálkodási vagyon elosztási feladatát látná el. - A kérdést az államháztartási törvénnyel kapcsolatosan kellene rendezni, hogy véget vessünk végre az ,,osztogató-fosztogató,, szemléletnek - mondta. A vállalati törvény módosításával kapcsolatban felhívta a figyelmet: az egyik paragrafus lehetőséget teremt a Minisztertanácsnak arra, hogy indokolt esetben a vállalati tanács, illetve a küldöttközgyűlés által vezetett vállalatot ismét állami kezelésbe vonja. Ez - szerinte - kitöltetlen biankó csekket adna a Minisztertanácsnak, amely felhasználhatná mindenkori rövid távú költségvetési érdekeihez. Ha ez a szakasz a törvényből nem maradhat ki, akkor célszerűbb megoldás lenne ezt a felhatalmazást az Országgyűlés körébe utalni, hogy a Minisztertanács az okok kellő bemutatásával kezdeményezhesse ilyesfajta szándékát. A Parlamentnek ily módon lehetősége lenne az állami vagyonkezelés ellenőrzésére. Egy nagyvállalat államigazgatásba való visszavétele vagy eladása ezt mindenképpen indokolttá teszi. A vállalati tanácsok tagjainak tiszteletdíja, az átlagkereset tíz százaléka - szerinte - az elvárt felelősséggel nem áll arányban. Javasolta, hogy a tízszázalékos juttatást csak a tiszteletdíj minimumaként határozzák meg, amelytől a vállalat - nyereséges gazdálkodásával arányban - eltérhet. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 16:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|