|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (12. rész)
|
Kulcsár Kálmán expozéját követően az elnöklő Szűrös Mátyás
bejelentette, hogy a törvénycsomaghoz több képviselő módosító
javaslatokat nyújtott be, amelyeket a Parlament jogi bizottsága
megtárgyalt, és véleményezett. Az erről szóló jelentést a képviselők
megkapták. A házelnök bejelentette: a módosító indítványok nyomán a
házszabályoknak megfelelően a törvényjavaslatok felett az
Országgyűlés kétolvasásos tárgyalást, általános és részletes vitát
tart. A törvényhozás túlnyomó többséggel elfogadta azt a javaslatot
is, hogy a hozzászólásokat tíz percben korlátozzák.
Tallóssy Frigyes, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
-----------------
előadója elmondotta, hogy a bizottság a három törvénytervezetet
meglehetősen viharos és hosszan tartó vita után az Országgyűlésnek
tárgyalásra és elfogadásra ajánlotta. Felmerült ugyan, hogy az
átalakulási törvény tárgyalását halasszák későbbre. Továbbra is
megoldatlan ugyanis a vagyonértékelés rendszere, az állami
vagyonkezelés módszere, és a törvénytervezet nem rendelkezik a
tulajdonviszonyok radikális átalakításáról sem. Amennyiben azonban
csak később fogadja el a Parlament az átalakulási törvény
tervezetét, ezzel nem kapnának lehetőséget a kisvállalkozások, a
szövetkezetek, a magánvállalkozások különböző társaságok
létrehozására, ami igen fontos a termelési szerkezet átalakításának
meggyorsítása szempontjából. Nem fogadható el az az álláspont, hogy
a jelenlegi gazdasági struktúrát bármilyen formában is konzerváljuk.
Ez ugyanis lassan, de biztosan az ország katasztrofális helyzetét
idézheti elő.
Az állami vállalatokról szóló törvény módosítása a vállalatok
mozgásterének növekedését eredményezi, de a jogszabály önmagában
természetesen nem old meg semmit. Korántsem lehet arra számítani,
hogy a Parlament döntése nyomán az állami vállalatok tömeges
átalakulására kerülne sor, s így teljesen felesleges ezzel
kapcsolatban katasztrófa-hangulatot kelteni.
A szövetkezeti törvény módosítása a bizottság véleménye szerint
alapvető változást jelent. A törvénytervezet ugyanis lehetővé teszi
a szövetkezeti vagyon egy részének oszthatóvá tételét, s ez lényeges
feltétel ahhoz, hogy a tagok valódi tulajdonossá válhassanak.
A három törvényjavaslatot nemcsak a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság, hanem az Országgyűlés mezőgazdasági,
kereskedelmi, terv- és költségvetési, ipari, ifjúsági és
sportbizottsága is megtárgyalta, és általában többségi véleménnyel a
Parlamentnek elfogadásra ajánlotta.
(folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 15:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|