|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (8. rész)
|
Akik ezt állítják, azok nem ismerték fel a törvényjavaslat valóságos tartalmát - mondta a miniszter. Az állami vállalati törvény ugyanis egyértelműen kimondja: a vállalatok állami tulajdonban álló vagyonnal gazdálkodnak. Az átalakulási törvény és a vállalati törvény módosítása jottányit sem növeli a vállalatoknak a korábbiakban már biztosított vagyoni rendelkezési jogosítványait, hanem tudomásul veszi a jelenlegi helyzetet. Egyébként is az volt az általános politikai kívánság a jogalkotással szemben, hogy a tulajdoni reform tartalmának teljes kidolgozása előtt - a jelenlegi átmeneti politikai helyzeben - az állami szektorban ne változtasson a kialakult tulajdonosi szituáción. Ha viszont a törvényalkotók a jelenlegi status quo-ból indulnak ki, akkor figyelembe kell venniük, hogy az állami vállalatok vagy államigazgatási irányítás alatt állnak, vagy önkormányzó, önigazgató vállalatok, azaz vállalati tanács, illetve közgyűlés, küldöttgyűlés irányítja őket. Az elemi logika megköveteli, hogy az államigazgatási irányítású vállalatoknál az esetleges társasággá való átalakulásról maga az alapító szerv döntsön, és a részvények az állami vagyonkezelő szervezethez tartozzanak, hiszen az állam központi szervezete a tulajdonosi jogokat is magánál tartotta eddig. A jelenlegi helyzeten csak egy új vállalati törvény változtathatna. Kulcsár Kálmán vitába szállt azzal a nézettel, hogy az állami szektorban fel kell számolni a vállalati tanácsot és általában az önkormányzati önigazgatást. E szerint az állami vállalatok túlnyomó többségét kényszeríteni kellene a részvénytársaságokká való átalakulásra. Az átalakulást felülről kellene vezényelni egy felállítandó központi vagyonalap által, amely az átalakuló állami vállalatok valamennyi részvényét megszerzi és azzal korlátlanul rendelkezik. A jogalkotás elutasította ezt a felfogást, amely az állami vállalatok mintegy közhatalmi kényszerrel történő ,,visszaállamosítását,, jelentené. Az átalakulási törvény e vélekedéssel szemben a vállalati tanácsi, illetve a közgyűléses vállalatok önkéntes átalakulásának elvéből indul ki. Ezt indokolva a miniszter utalt arra, hogy 1984-ben és 1985-ben a vállalati tanács intézményét erőszakoltan, túl széles körben, sok formalizmussal vezették be. Ezen változtatni kell; most azonban nem szabad a másik szélsőségbe esni, és kampányszerű átszervezéssel felszámolni a vállalati tanácsokat. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 14:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|