|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (4. rész)
|
E törvények nélkül egy valódi piacgazdasági rendszer működésképtelen lenne. Kulcsár Kálmán hangsúllyal szólt arról, hogy az átalakulási törvény arra a kivételes esetre vonatkozik, amikor az egész állami vállalat, illetőleg szövetkezet alakul át a társasági törvényben meghatározott valamilyen szervezeti formává. A gazdálkodó szervezetek ilyen jellegű teljes átalakulása kivételes eset. Nincs tehát alapja annak a félelemnek, hogy a törvény nyomán minden vállalatnak és szövetkezetnek azonnal át kellene alakulnia. Ez tévedés. Átalakulási kampányra, kényszerre nincs szükség. A kormány nem átalakítási, hanem átalakulási - az önkéntes átalakulást lehetővé tevő - törvényt terjeszt az Országgyűlés elé - szögezte le. A magyar gazdaságban nem a teljes átalakulás lesz tipikus, hanem az új társaságok, vállalkozások alapítása. Az átalakulási törvényre azonban ennek ellenére szükség lesz, enélkül a társasági jog nem lenne teljes. Ha a jog a szervezeti formaváltást nem szabályozza, akkor akadályozza a gazdaság mobilitását. A továbbiakban a miniszter két olyan kifogásra reagált, amelyek a törvény előkészítése során hangzottak el. Az egyik ilyen észrevétel az volt, hogy mintegy titokban, a társadalom kizárásával készítették elő a jogszabályokat. A másik vélekedés szerint a tárca valamifajta uralmi pozíciók átmentésére törekedve - a képviselőket megtévesztve - egy reakciós tulajdonreformot valósít meg ezzel a törvénnyel. Van, aki azzal vádolja a törvényelőkészítőket, hogy a bürokratikus állami tulajdont kívánják erősíteni, mások éppen ellenkezőleg, éppen azt vetik szemükre, hogy szétszórják az állami tulajdont. Kulcsár Kálmán kijelentette: ezek a vádak teljességgel megalapozatlanok. Ennek alátámasztására elmondta, hogy az átalakulási törvényt ugyanaz a széles szakmai közvéleményt képviselő munkacsoport készítette elő, mint a társasági törvényt. Az átalakulási törvény elveivel a képviselők már a társasági törvény vitájában megismerkedhettek, hiszen eredetileg annak hatályba lépésével együtt szerették volna életbe léptetni. Akkor éppen a közgazdasági szakértők kérésére döntöttek a féléves halasztás mellett, annak érdekében, hogy a vagyonértékeléssel és a vagyonkezeléssel kapcsolatos még nyitott kérdések jobban ,,megérjenek,,. Tovább azonban már nem lehet várni. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 12:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|