|
|
 |
|
 |
Németh-Vranitzky találkozó - 3/1. folyt.
|
Ebben a helyzetben a legfontosabb új megbeszéléseket kezdeni a
partnerekkel. Az osztrákok máris elismeréssel nyilatkoznak arról,
hogy Németh Miklós csehszlovákiai látogatása nem volt eredménytelen:
a csehszlovák hatóságok hozzájárultak ahhoz, hogy szakemberekből
álló vegyes bizottság foglalkozzék a kérdéssel.
Ausztria és Magyarország viszonylatában csak közvetve áll a két
állam, illetőleg a két kormány egymással szemközt. A hivatalos
Ausztria csak garanciát vállalt a hiteleknek, egyébként azonban
osztrák részről magánvállalatokat érint a nagymarosi építkezések
leállítása, mindenekelőtt a kölcsönt adó bankokat, az
építővállalatot és néhány gépgyárat, elektromossági üzemet, melyben
megkezdték a nagymarosi turbinák elkészítését. Ezek a vállalatok
kártérítést követelnek az eddig eszközölt befektetésekért.
Ezt a magyar fél jogosnak ismeri el, de persze - mint az osztrák
szakemberek mondják - igen nehéz lesz megállapítani, hogy
tulajdonképp mekkora kár keletkezett, mily összegeket kell a
magyaroknak megtéríteniük, és hogy ez milyen módon történik.
A nagymarosi dunai erőműre vonatkozó pénzügyi szerződés az
1984-es schillingértéket veszi alapul, s ez öt és fél milliárd
schilling, melynek névértéke mára meghaladja a 8 milliárd
schillinget, ami forintban kifejezve gigantikus összeg: több mint 32
milliárd forint. Kérdés, hogy ebből az építkezések leállításáig
mennyit költöttek el. Egyes vélemények szerint két és fél milliárd
schillinget, azaz 10 milliárd forintot.
A keletkezett kár és kiesés megállapítása az építővállalatoknál
nem ütközik különösebb nehézségbe, s ezek számára könnyebb
konpenzációs megbizatásokat is találni - például a szállodaépítések
programjában. (folyt.)
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|