|
|
|
|
Lipták Béla a vízlépcsőről - 2. folyt.
|
Csehszlovákia pontosan ugyanannyi áramot kap akkor is, ha Nagymaros leáll, mintha Nagymaros nem áll le, mert ők ugyanannyi munkát végeztek. Semmi igazságtalanságról nincs szó. A másik dolog, amit még szintén aláhúznék, csak hogy érzékeljük, hogy kapacitás dolgában Bős Nagymaroshoz úgy arányul, mint 80 százalék a 20-hoz. Tehát Nagymaros kapacitása nagyon kicsi. Végeredményben az 50:50 százalékos osztozkodás helyzett valami olyasmi következne be, hogy 60:40, vagy 35:65 - ilyesmi. - A környezetvédőknek a szennyvíztisztítással kapcsolatban is van követelésük. - Két félreértés van. Az egyik: a parlament októberben hozott egy jóindulatú, de rendkívül tájékozatlan döntést. Jóindulatú abban az értelemben, hogy azt mondták, hogy a szennyvíztisztítás problémája megoldandó mielőtt a vízgátat csúcsrajáratják, és rosszul tájékozott, mert a szennyvízprobléma az előtt megoldandó, mielőtt duzzasztanak. A képviselők agyában összekeveredett ez a két fogalom, hogy csúcsrajáratás - ami ugye ez az angolvécés megoldás, hogy egyszerre leengedjük a sok vizet, amikor éppen sok áramra van szükség - és a duzzasztás, ami a szó, maga egész világos, hogy mit jelent. A szennyvíztisztítás problémáját az előtt kell megoldani, mielőtt duzzasztanánk, ugyanis a szennyeződés a vízben attól válik veszélyessé, hogy a vízfolyás lelassul. A folyó öntisztítása az két összetevőből táplálkozik. Az egyik az oxigéntartalom a vízben, és ezt mint a Duna tüdejét kivágják azzal, hogy a Dunát kiemelik a medréből, és egy ilyen szigetelt mellékcsatornákba terelik. Nem szabad például Ausztriába. Egyáltalán, törvényileg tiltott kettes minőségű víznél rosszabb vizet duzzasztani. A magyar Dunaszakasz hármas minőségű. (folyt.)
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|