|
|
 |
|
 |
Az Autóklub elnöksége elutasítja az autópálya használati díjat és a benziáremelést (1. rész)
|
1989. április 20., csütörtök -
Rendkívüli napirendi pontként az autópálya használati díj
bevezetéséről tanácskozott csütörtöki ülésén a Magyar Autóklub
elnöksége, még mielőtt ismertté vált volna a kormány ülésén
született döntés. Valter Medárd ügyvezető elnök elöljáróban
leszögezte: a kormány az utóbbi években számos olyan intézkedést
hozott, amely kifejezetten az autósokat sujtotta, ilyen volt például
a benzin, illetve a gépkocsik árának drasztikus növelése. Mindez sok
milliárd forintos többletbevételhez juttatta a költségvetést, s
éppen emiatt etikailag sem tartható helyesnek az autósok további
terhelése.
Nagy Ervin közlekedési, hírközlési és építésügyi
miniszterhelyettes, úgy is, mint az Autóklub társelnöke elmondta: a
Minisztertanács mostani ülése elé három variációt terjesztettek, az
egyik ezek közül az autópálya-díj módosított formája, a másik az
üzemanyag árának egyforintos emelése, a harmadik pedig az, hogy a
költségvetésből oldják meg az útépítést.
Ezt követően a miniszterhelyettes utalt arra: a tárca
kényszerhelyzetben volt, amikor az útadóval kapcsolatos javaslatát a
kormány elé vitte. A kényszerhelyzetet az okozta, hogy az év elején
még kétmilliárd forint állt a tárca rendelkezésére útépítéshez, ám
ezt két lépcsőben elvonták. Ilyen körülmények között a folyamatban
lévő munkákat le kellene állítani. Megemlítette például a világbanki
hitelből épülő M0-ás autópályát, melynek első szakaszát jövőre
akarják befejezni, s ha leállítják a munkát, a büntetést dollárban
kell fizetni. Az M5-ös autópályát Kecskemétig akarták tovább
építeni, s befejezés előtt áll Szolnoknál és Polgárinál két
Tisza-híd építése is. Mindezekbe, illetve más folyamatban lévő
útépítésekbe eddig már 4 milliárd forintot fektettek be és a
befejezésükhöz további 2,5 milliárdra lenne szükség. Külföldi
vállalkozók is bekapcsolódnának a magyarországi fejlesztésbe, de
azzal a feltétellel, hogy legalább egymilliárd forint értékű munkát
a magyar állam végeztessen el. A miniszterhelyettes alapvető
fontosságúnak tartotta az útalap létrehozását, ugyanis ezzel végre
garantálni lehetne, hogy évente meghatározott összeget kizárólag
útépítésre fordítsanak. Mindezidáig tervalkuban dőlt el, hogy mennyi
marad útfejlesztésre, s ez az összeg 1980 óta folyamatosan csökkent.
(folyt. köv.)
1989. április 20., csütörtök 18:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Autóklub elnöksége elutasítja az autópálya használati díjat és a benziáremelést (2. rész)
|
A vitában többen támogatták ezt a véleményt és tiltakoztak a díj
bevezetése ellen. Kifejtették: az intézkedést csak hevenyészve
készítették elő, holott szükséges lett volna a döntés előtt
szélesebb körben megvitatni. Mások úgy vélték, hogy a kormány
túlságosan nagy kockázatot vállalt a várható 1,2-1,5 milliárd
forintos, csekélynek tekinthető bevétel fejében. Mindez olyan káros
hatásokkal jár, hogy a forgalom 30-40 százaléka átterelődik az
autópályákkal párhuzamos rossz minőségű utakra, megnő a
balesetveszély és a környezeti ártalom. Volt, aki azt követelte: a
kormány adjon számot arról, hova ment el az a pénz, amelyet
útépítésre igértek az elmúlt években. A szakemberek arra is
rámutattak, hogy a közúti közlekedés évente 40-50 milliárd forint
bevételt hoz, amelynek túlnyomó részét a költségvetés nyeli el.
Az autósokat képviselő elnökségi tagok leszögezték: nem
általában az autópálya díj ellen vannak, hiszen például
Olaszországban ennek ellenében több ezer kilométert lehet autópályán
megtenni, s az így megtakarított üzemanyag értéke jóval több, mint
maga a díj. Nálunk azonban a valódi autópályák hossza alig haladja
meg a 200 kilométert és azok is csonkák, sehova se vezetnek, nem
kapcsolódnak a nemzetközi főútvonalakhoz.
Volt, aki megkérdőjelezte az útadó bevezetésének legalitását,
mondván, hogy az 1988-ban született közúti közlekedési törvény
kimondja: a közutak fejlesztése állami feladat. Ezt tehát
törvényellenes tovább hárítani a lakosságra. Többen azt
kifogásolták, hogy az 1,6 millió autós érdekeit képviselő Autóklub
nem volt bevonva a döntés előkészítésébe. A miniszterhelyettes erről
elmondta: Balogh Tibor, az Autóklub főtitkára rendszeresen részt
vesz a minisztériumban folytatott tanácskozásokon, így módja lett
volna, hogy az általa képviselt szervezetet már az előkészítés korai
stádiumában tájékoztassa. A főtitkár olyannyira tudatában volt a
várható döntésnek - folytatta -, hogy a klub nevében vállalkozott a
díj kifizetését igazoló biléta forgalmazására. A bejelentést nagy
felzúdulás követte, ez a fordulat váratlanul érte az elnökséget.
Végül a csaknem száztagú testület úgy határozott, hogy az
autósok megsarcolását jelentő valamennyi megoldás elfogadhatatlan.
Az út- és autópályépítés fontos feladat, de ennek terheit a
költségvetés viselje. (MTI)
1989. április 20., csütörtök 18:14
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|