Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott a Minisztertanács - Sajtótáj. (3. rész)
E pótlólagos forrást - elkülönitett keretként - csak az utak állapotának javítására és fejlesztésére lehetne felhasználni. A testület úgy döntött, hogy ismételten és sürgősen meg kell vizsgálni a forgalommal arányos finanszirozást szolgáló útalap létrehozását. Két új testületet is létrehozott pénteki ülésén a Minisztertanács. A Tudományos Kollégium - Pozsgay Imre államminiszter elnökletével - a kormány tudománypolitikájának összehangolását segíti, átfogja a kutatás, a fejlesztés, a felsőoktatás, valamint a műszaki fejlesztés összefüggő területeit; véleményt nyílvánit, javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes vezeti a Gazdaságpolitikai Kollégiumot, amelynek müködése nincs kötött formához kötve, nincsenek állandó tagjai, s tevékenysége nem érinti a miniszterek döntési jogát, felelősségét. Feladata a gazdaságpolitikai kérdések előkészítése, a tárcák közötti egyeztetés segítése. A hágai környezetvédelmi konferenciáról Németh Miklós számolt be a kormányülésen. A miniszterelnök jelentéséből kitünt: olyan szervezet létrehozását előirányzó nyilatkozatot írt alá, amely kidolgozza a légkör felmelegedését előidéző szennyező anyagok kibocsátására vonatkozó normákat, ellenőrzi ezek betartását, elősegíti a korszerü technolágiák átadását. Végül Marosán György bejelentette: a Minisztertanács megvitatta a bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás szabályozásához szükséges törvényjavaslat tervezetét. Kifejtette: ez a törvény is fontos lépcsőfokot jelent a jogállamiság felé vezető úton. A bizalmi szavazás az Országgyűlés és a kormány viszonyában olyan különleges jogintézmény, amely egyszerre fejezi ki a kormány önállóságát az államélet operativ irányításában, illetve a Parlamentnek valá alárendeltségét és felelősségét. E témához kapcsolódva Borics Gyula igazságügyi államtitkár hangsulyozta: a bizalmi szavazás és a bizalmatlansági indítvány intézménye a magyar jogfejlődésben 1945 óta nem létezett. Hozzátette: bevezetésük feltétele két fontos jogszabály - az alkotmány, valamint a miniszterek, államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény - módosítása . Ennek lényege, hogy a kormány felelős az államügyek irányításáért, s felelősséggel tartozik az Országgyülésnek is, mint a népszuverenitás kifejezőjének és megtestesítőjének. (folyt.köv.) 1989. március 24., péntek 18:40
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »