|
|
 |
|
 |
Nem született döntés - miniszteri szemle a Hévízi-tónál (1.rész)
|
1989. február 18., szombat - Négy tárca vezetőjének részvételével miniszteri szemlét tartottak szombaton a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat nyírádi üzemében és a Hévizi-tónál. A két színhely közötti kölcsönhatás ugyanis tovább már nem halasztható alapos döntéseket és vizsgálatokat igényel. A nagy mennyiségű vízkiemelés, amely a nyírádi bányászathoz elengedhetetlen, veszélyezteti a tó életét, gyógyhatását, a vízkiemelés további korlátozása pedig befolyásolja a vidéken a bauxitbányászat jövőjét. A kormány májusban foglalkozik e témával, s a minisztereket mintegy a döntés előkészítéseként hívták meg a sokoldalú helyszíni tájékoztatásra.
Beck Tamás kereskedelmi, Berecz Frigyes ipari, Csehák Judit
szociális és egészségügyi, valamint Maróthy László környezetvédelmi
és vízgazdálkodási miniszter első útja a Bakonyi Bauxitbánya
Vállalat vízkiemelő központja számítógépes vezérlőtermébe vezetett.
Fazekas János igazgató bemutatta a vendégeknek azt a rendszert,
amely szabályozza és 20 másodpercenként jelzi a vízkiemelés
mennyiségét. Elmondta, hogy betartják a vízügyi hatóság előírását,
amely január 1-jétől megszigorította, és percenként 220 köbméterben
határozta meg a maximális vízkiemelést. Emellett közölte azt is,
hogy a környéken mintegy 10 millió tonnányi bauxitkészletet a
földben hagynak, éppen a Hévízi-tó védelmében. Terveik szerint
Nyírád környékén, ahol a legnagyobb mennyiségű vizet kell kiemelni,
1993-ig befejezik a bauxitbányászatot.
A Hévízi-tó megtekintését követően a kórházban folytatódott a
tájékoztató sorozat. Itt a vendégek a szakmai érvek mellett
benyomásokat szerezhettek a hévíziek körében kialakult hangulatról
és a természeti kincsünket féltő aggodalomról is. Balogh Zoltán, a
kórház főigazgatója vázolta a tó értékeit, s azt hangsúlyozta, hogy
a lecsökkent vízhozam veszélyezteti a tó mikróflóráját, azokat az
antibiotikumokat és baktériumtörzseket, amelyek nagy mértékben
hozzájárulnak a tó gyógyhatásához. Ezek jelenlétéről 10 évvel
ezelőtti vizsgálati adatokkal rendelkeznek, most, hogy tisztán
lássanak, újabb vizsgálatra kérték fel az ELTE szakembereit. Mint
mondta, a kórházban is folytatják a balneológiai kutatásokat,
amelyek fontos információkat adnak a tó állapotáról. Hangoztatta,
hogy a Hévízi-tó réme az algák megjelenése, amely a vízhozam
csökkenésével járó reális veszély. (folyt.köv.)
1989. február 18., szombat 18:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|