Rendszerváltás és az MTI

	Harcigáz-gyár Líbiában? - politikai detektívtörténet az NSZK- ban (1.rész)
Bonn, 1989. január 30. (MTI-Panoráma) - Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere a napokban az újságokból értesült arról, hogy végleges hazautazása előtt Richard Burt amerikai nagykövetet a fővárosban szívélyesen elbúcsúztatták. Lényegtelen, hogy e sajtójelentéls mindenben megfelel-e a valóságnak. Köztudott tény volt: ők ketten nemigen szívelték egymást. Ám a szoros és baráti kétoldalú államközi viszonyt ez nem zavarta. Ami ellenben most mégis némi felhősödést okozott az érintkezésben, az egy líbiai vegyiüzem keletkezéstörténetének hivatalos bonni kezelése, illetőleg az amerikai sajtó egy részének általanosító, nemcsak NSZK-, hanem németellenes hangvétele volt. És az eseménysorozatban most váratlanul mind Washingtonban, mind pedig otthon ismét politikai rivaldafénybe került az igen népszerű szabaddemokrata párti (FDP) politikus. A vezető nyugatnémet politikai és gazdasági napilapok egységes véleménye szerint a kormány mind a mai napig nem tudta kellőképpen megmagyárazni: miért csak vonakodva, részben amerikai nyomásra, részben a hazai sajtó leleplezéseinek hatására szánta rá magát a cselekvésre egy olyan különlegesen érzekény ügyben, mint amilyen nyugatnémet vállalatok esetleges titkos részvétele egy harci gázok gyártására alkalmas líbiai vegyiüzem építésében ? Ez a kérdés akkor is jogos, ha tagadhatatlan: az erélyes washingtoni politikai, diplomaciai és sajtófellépéssel kapcsolatos megfontolások között fellelhetők a világelső nyugatnémet vegyipar versenyképessége miatt érzett gazdasági aggodalmak. S az is egyértelmű, hogy például a szenátus külügyi bizottságában az NSZK-t és - nevének említése nélkül - személyesen a nyugatnémet külügyminisztert ért támadások nem a Reagan-, illetve immáron a Bush-kormányzat szintjéről, hanem az NSZK-t már a korábbiakban is bíráló konzervatív-jobboldali szenátoroktól indultak ki. Szószólójuk az a Jesse Helms, a bizottság alelnöke, aki e politikai tábor nevében mindig is sok kivetnivalót talált a Genscherrel azonosított nyugatnémet keleti politikában, újabban pedig a ,,gorbacsovi politikáért lelkendező genscherizmusban,,. Ebben az esetben tétlenségért kárhoztatta. (folyt.) 1989. január 30., hétfő 09:33
Vissza » Folytatásokkal »