|
|
|
|
Csepel környezetvédelmi helyzete (1. rész)
|
1989. január 16., hétfő - Csepel környezetvédelmi helyzetével foglalkozott hétfői ülésén a Fővárosi Tanács környezet- és természetvédelmi bizottsága. Megállapították, hogy a Csepeli Papírgyárban különféle szagelnyelő berendezéseket szereltek fel, a félcellulóz gyártása nyomán felszabaduló gőzök elnyeletésére. A Syntan Vegyianyaggyártó Vállalatnál az autóklávokból és a reaktorokból felszabaduló gázok közömbösítésére helyeztek üzembe berendezést. E két vállalatra érkezett a legtöbb panasz az utóbbi időben a környék lakóitól az elviselhetetlen szag miatt. A környezetvédelmi beruházások eredményeként kevésbé zavarja már a lakosságot e kényszerű szomszédság.
Nem ilyen kedvező a helyzet a Csepel Művek Vasmű környezetszennyezését illetően. A Siemens-Martin kemencékből nagy mennyiségű szennyező anyag kerül a levegőbe. A leválasztó berendések megépítése mintegy 600-700 millió forintot igényelne, viszont az Ipari Minisztérium koncepciója szerint várhatóan hét éven belül megszüntetik Csepelen a Siemens-Martin acélgyártást. A bizottság ennek ellenére úgy határozott, hogy a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási, valamint az Ipari Minisztériumhoz fordul a már most is megtehető intézkedések tisztázása végett. Ugyancsak gondot okoz a csepeli Duna MGTSZ komposztáló üzeméből származó szag. A bizottság részletes tájékoztatót kért a csepeli tanácstól a komposztáló üzem kitelepítésének lehetőségéről. Megállapították azt is, hogy a talajszennyezésben szerepet játszik a Kvassay zsilipnél működő szennyvíz-iszap lerakóhely, valamint az ÁFOR területén található, a kőolajfinomítás időszakából megmaradt, a talajba került 50-60 ezer köbméternyi savgyanta. Egy kisszövetkezet kitermelési és újrahasznosítási eljárást dolgozott ki, s 1986-tól már mintegy 10 ezer köbméternyi savgyantát nyert ki a talajból. Elhangzott az is, hogy a Pest Megyei Állami Építőipari Vállalat szomszédságában a Rózsa utca lakóit elsősorban a nagy zaj zavarja. A kerületi tanács védősáv kialakítására kötelezte a vállalatot, de az nem tett eleget az előírásoknak. A lakók egy része ezért bírósághoz fordult. (folyt.köv.)
1989. január 16., hétfő 19:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Csepel környezetvédelmi helyzete (2. rész)
|
Jelentősen romlik a soroksári Duna-ág vizének minősége. A Kis-Duna elvileg védett víz, szennyvizet tilos bevezetni ide. Miként a bizottsági ülésen megállapították, a csapadékvíz-elvezető csatornákba bekötött kommunális szennyvíz miatt a víz minősége kémiai és bakteorológiai szempontból egyaránt erősen kifogásolható. A környezet- és természetvédelmi bizottság támogatja a csepeliek kezdeményezését azzal kapcsolatban, hogy az országosan is ritka, értékes növényzetű, úgynevezett Tamariska körzetet természetvédelmi területté nyilvánítsák. (MTI)
1989. január 16., hétfő 19:14
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|