Rendszerváltás és az MTI

	Csepel környezetvédelmi helyzete (1. rész)
1989. január 16., hétfő - Csepel környezetvédelmi helyzetével foglalkozott hétfői ülésén a Fővárosi Tanács környezet- és természetvédelmi bizottsága. Megállapították, hogy a Csepeli Papírgyárban különféle szagelnyelő berendezéseket szereltek fel, a félcellulóz gyártása nyomán felszabaduló gőzök elnyeletésére. A Syntan Vegyianyaggyártó Vállalatnál az autóklávokból és a reaktorokból felszabaduló gázok közömbösítésére helyeztek üzembe berendezést. E két vállalatra érkezett a legtöbb panasz az utóbbi időben a környék lakóitól az elviselhetetlen szag miatt. A környezetvédelmi beruházások eredményeként kevésbé zavarja már a lakosságot e kényszerű szomszédság. Nem ilyen kedvező a helyzet a Csepel Művek Vasmű környezetszennyezését illetően. A Siemens-Martin kemencékből nagy mennyiségű szennyező anyag kerül a levegőbe. A leválasztó berendések megépítése mintegy 600-700 millió forintot igényelne, viszont az Ipari Minisztérium koncepciója szerint várhatóan hét éven belül megszüntetik Csepelen a Siemens-Martin acélgyártást. A bizottság ennek ellenére úgy határozott, hogy a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási, valamint az Ipari Minisztériumhoz fordul a már most is megtehető intézkedések tisztázása végett. Ugyancsak gondot okoz a csepeli Duna MGTSZ komposztáló üzeméből származó szag. A bizottság részletes tájékoztatót kért a csepeli tanácstól a komposztáló üzem kitelepítésének lehetőségéről. Megállapították azt is, hogy a talajszennyezésben szerepet játszik a Kvassay zsilipnél működő szennyvíz-iszap lerakóhely, valamint az ÁFOR területén található, a kőolajfinomítás időszakából megmaradt, a talajba került 50-60 ezer köbméternyi savgyanta. Egy kisszövetkezet kitermelési és újrahasznosítási eljárást dolgozott ki, s 1986-tól már mintegy 10 ezer köbméternyi savgyantát nyert ki a talajból. Elhangzott az is, hogy a Pest Megyei Állami Építőipari Vállalat szomszédságában a Rózsa utca lakóit elsősorban a nagy zaj zavarja. A kerületi tanács védősáv kialakítására kötelezte a vállalatot, de az nem tett eleget az előírásoknak. A lakók egy része ezért bírósághoz fordult. (folyt.köv.) 1989. január 16., hétfő 19:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Csepel környezetvédelmi helyzete (2. rész)
Jelentősen romlik a soroksári Duna-ág vizének minősége. A Kis-Duna elvileg védett víz, szennyvizet tilos bevezetni ide. Miként a bizottsági ülésen megállapították, a csapadékvíz-elvezető csatornákba bekötött kommunális szennyvíz miatt a víz minősége kémiai és bakteorológiai szempontból egyaránt erősen kifogásolható. A környezet- és természetvédelmi bizottság támogatja a csepeliek kezdeményezését azzal kapcsolatban, hogy az országosan is ritka, értékes növényzetű, úgynevezett Tamariska körzetet természetvédelmi területté nyilvánítsák. (MTI) 1989. január 16., hétfő 19:14
Vissza »