|
|
 |
|
 |
Készülődés a busójárásra
|
1989. január 29., vasárnap - Február 5-én, vasárnap tartják meg az idén a baranyai délszlávok országos hírű farsangi vigasságát, a mohácsi busójárást. A szomszédos szláv népek körében is mindmáig élő télüző, termékenységvarázsló népszokás időpontját a hagyomány rögziti: minden évben, a husvétot megelőző hetedik vasárnapon elevenitik fel ezt az őseiktől öröklött hagyományt a mohácsi sokácok. A duna parti város horvát nemzetiségü férfilakói faragott faálarcokat, borzas birkabőröket és szalmával kitömött száru gatyákat öltenek magukra, hangos kurjantásaikat éktelen kolomp- és kereplőszóval kisérve vonulnak végig az utcákon, tereken. A szájhagyomány sajátos legendát is szőtt a busójárás köré: eszerint a furfangos ősök ugyanilyen maskarába öltözve rémítették meg és üzték ki a városból a megszálló török hadakat.
Megtartották ,,haditanácsukat,, a százhusz tagu busósereg
vezetői is. Az idegenforgalmi vonzerejű látványos felvonulás
részleteiről ,,kiszivárgott,,, hogy az idén visszaállitják
tisztségébe a vezérbusót. A maskarások legtekintélyesebb
személyisége egyszerre két álarcot is visel, hatalmas buzogány és
kard ékesiti, s ő hordja a legnagyobb méretü ,,főkolompot,, is,
amellyel szamár vontatta szekérről vezényli hadainak vonulását. A
mohácsi farsangi hétvégét az általános iskolások szombaton kezdődő
népdalos versenye nyitja meg. A város népzenegyűjtő pedagógusának,
Schneider Lajosnak az emlékére kiírt énekes vetélkedőt most először
az egész Dunántúl kisdiákjai számára meghirdették.
A farsangvasárnapra várt sokezres vendégsereget hiteles
népművészeti tárgyak színpompás vására fogadja a mohácsi főutcán: a
sátrak alól álarcfaragók, bocskorkészítők, bőrdíszművesek,
fazekasok, kékfestők, mézeskalácsosok, rézművesek és szűcsök
kínálják portékáikat. A Bartók Béla Művelődési Ház színpadán
dél-dunántuli és jugoszláviából meghívott hagyományőrző népi
együttesek adnak zenés-táncos műsort. A ronggyal töltött busóágyu
eldördülésének jelére délután három óra körül özönli el a főutcát és
a főteret a maskarások hada. Amig a városon végigvonulnak, népzenei
és néptáncegyüttesek szórakoztatják a közönséget. A busók
szürkülettájt a főtéren máglyát gyújtanak, s a lobogó lángoknál
járnak körtáncot. A mohácsi farsangvasárnapot a hajnalba nyuló
sokácbál zárja, s a hagyomány szerint két nappal később, hushagyó
kedden temetik a farsangot. (MTI)
1989. január 28., szombat 21:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|