|
|
 |
|
 |
Az Elnöki Tanács ülése (1. rész)
|
1989. január 27., péntek - A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott.
A testület törvényerejű rendeletet hozott a takarékbetétről és
módosította a takarékszövetkezetekről szóló, 1978. évben alkotott
törvényerejű rendeletét. A takarékbetétekkel összefüggő kérdéseket
1952-ben szabályozták átfogóan. Azóta számos jogszabály született,
amely érintette a takarékbetét kamatainak feltételeit és mértékét. A
szabályozás alapjául szolgáló viszonyok is jelentősen megváltoztak.
Több olyan törvényi szintű szabályozás lépett életbe -
illetéktörvény, személyi jövedelemadóról szóló törvény -, amely a
takarékbetétről szóló korábbi törvényerejű rendeletet módosította,
illetve azzal ellentétes rendelkezéseket tartalmazott. A
megváltozott befektetési lehetőségek, a takarékbetétek mellett
megjelenő alternatív pénzelhelyezési módok: a kibocsátott
értékpapírok, kötvények, vagyonjegyek, kincstárjegyek, letéti
jegyek, valamint a gazdasági társaságokban való résztvétel és ezekbe
történő befektetés lehetősége új szabályozást igényeltek.
A betételhelyezők számára fontos biztosítékok - a takarékbetét
titkossága, adómentessége és az állami garancia - változatlanok
maradtak.
A törvényerejű rendelet alapján a pénzpiac lehetőségeihez
igazodva az egyes bankoknak kell kidolgozniuk és meghirdetniük az
egyes betétkonstrukciók feltételeit is. Az új szabályozás 1989.
február 1-jén lép hatályba.
A takarékszövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet
módosítását az e téren szerzett tapasztalatok hasznosítása, a
szövetkezetekre vonatkozó új jogszabályokkal való összhang
megteremtése tette indokolttá. Ez a szabályozás egyben feloldja a
takarékszövetkezeteknél a társadalmi és a gazdasági szféra
bankműveleteinek eddigi elkülönülését.
A jogszabály, amely 1989. február 1-jén lép hatályba, magában
foglalja a szövetkezetekről szóló törvény módosítása miatt időszerű
változtatásokat is.
Az Elnöki Tanács megtárgyalta az 1988-ban előterjesztett
állampolgársági ügyek tapasztalatait. Az előző évhez viszonyítva 11
százalékkal volt kevesebb az ügyekben érintett személyek száma.
(folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 13:45
|
Vissza »
|
|
Az Elnöki Tanács ülése (2. rész)
|
A magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmek jelentős
többségét a Romániából áttelepültek nyújtották be, és azt a magyar
állampolgárral kötött házassággal, rokoni, családi kapcsolataikkal
indokolták. A honosítási és visszahonosítási kérelmeket mindössze 15
esetben (1,6 százalék) kellett elutasítani a törvényben előírt
feltételek hiánya miatt.
Az állampolgári kötelékből való elbocsátási kérelmek az előző
évhez viszonyítva csaknem tíz százalékkal csökkentek. Az elbocsátási
kérelmek szintén személyi és családi körülményekhez kapcsolódtak.
Ilyen kérelmek elutasítására az esetek 6 százalékában került sor,
amikor is a kérelmezők büntető ítélet hatálya alatt álltak, illetve
külföldön való letelepedési szándék nélkül kérték a magyar
állampolgárságból való elbocsátást. A kettős állampolgárság
megszüntetésére kötött nemzetközi egyezményeink alapján ez évben 474
kiskorú állampolgársági helyzetét rendezték. A kérelmek
elintézésének átlagos ideje a magyar állampolgárság megszerzésénél
3-4 hónap, az elbocsátási ügyekben 7-8 hónap volt. Az ügyek alapos
előkészítését a belügyi, a tanácsi szervek és a Magyar
Népköztársaság külképviseleti szervei biztosították.
Az Elnöki Tanács határozatot hozott megyei várossá
nyilvánításról, valamint egyes községek várossá nyilvánításáról.
A testület 1989. április 1-jei hatállyal megyei várossá
nyilvánította Kecskemétet, Nyíregyházát és Székesfehérvárt.
A továbbiakban az Elnöki Tanács elrendelte az alábbi községek
várossá nyilvánítását:
A Bács-Kiskun megyéhez tartozó Jánoshalma, Kiskunmajsa,
Kunszentmiklós, a Békés megyéhez tartozó Battonya, Gyomaendrőd,
Mezőberény, Mezőhegyes, Sarkad, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez
tartozó Putnok, Sajtószentpéter, Szikszó, a Csongrád megyéhez
tartozó Kistelek, Mórahalom, a Fejér megyéhez tartozó Gárdony, a
Hajdú-Bihar megyéhez tartozó Balmazújváros, Biharkeresztes,
Hajdúdorog, Hajdúhadháztéglás, Nádudvar, a Heves megyéhez tartozó
Füzesabony, Pétervására, a Komárom megyéhez tartozó Nyergesújfalu, a
Nógrád megyéhez tartozó Bátonyterenye, Rétság, a Pest megyéhez
tartozó Dabas, Monor, Nagykáta, Ráckeve, a Somogy megyéhez tartozó
Csurgó, Fonyód, Tab, a Szabolcs-Szatmár megyéhez tartozó Csenger,
Nagykálló, Záhony, a Szolnok megyéhez tartozó Jászapáti, Kunhegyes,
Martfű, a Tolna megyéhez tartozó Dunaföldvár, Tolna, a Veszprém
megyéhez tartozó Balatonalmádi, a Zala megyéhez tartozó Letenye.
A várossá szervezés végrehajtásának időpontja 1989. március 1.,
s arról a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai gondoskodnak.
(folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 13:50
|
Vissza »
|
|
Az Elnöki Tanács ülése (3. rész)
|
Határozatot hozott az Elnöki Tanács a Koreai Köztársasággal a
diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szinten történő felvételéről.
A továbbiakban a testület kinevezésről határozott, bírákat
mentett fel és választott meg és kegyelmi kérelmek ügyében döntött.
x x x
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Udvari Lászlót 1989. február
1-jei hatállyal közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi
államtitkárrá kinevezte. (MTI)
1989. január 27., péntek 13:51
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|