|
|
 |
|
 |
Az Elnöki Tanács ülése (2. rész)
|
A magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmek jelentős
többségét a Romániából áttelepültek nyújtották be, és azt a magyar
állampolgárral kötött házassággal, rokoni, családi kapcsolataikkal
indokolták. A honosítási és visszahonosítási kérelmeket mindössze 15
esetben (1,6 százalék) kellett elutasítani a törvényben előírt
feltételek hiánya miatt.
Az állampolgári kötelékből való elbocsátási kérelmek az előző
évhez viszonyítva csaknem tíz százalékkal csökkentek. Az elbocsátási
kérelmek szintén személyi és családi körülményekhez kapcsolódtak.
Ilyen kérelmek elutasítására az esetek 6 százalékában került sor,
amikor is a kérelmezők büntető ítélet hatálya alatt álltak, illetve
külföldön való letelepedési szándék nélkül kérték a magyar
állampolgárságból való elbocsátást. A kettős állampolgárság
megszüntetésére kötött nemzetközi egyezményeink alapján ez évben 474
kiskorú állampolgársági helyzetét rendezték. A kérelmek
elintézésének átlagos ideje a magyar állampolgárság megszerzésénél
3-4 hónap, az elbocsátási ügyekben 7-8 hónap volt. Az ügyek alapos
előkészítését a belügyi, a tanácsi szervek és a Magyar
Népköztársaság külképviseleti szervei biztosították.
Az Elnöki Tanács határozatot hozott megyei várossá
nyilvánításról, valamint egyes községek várossá nyilvánításáról.
A testület 1989. április 1-jei hatállyal megyei várossá
nyilvánította Kecskemétet, Nyíregyházát és Székesfehérvárt.
A továbbiakban az Elnöki Tanács elrendelte az alábbi községek
várossá nyilvánítását:
A Bács-Kiskun megyéhez tartozó Jánoshalma, Kiskunmajsa,
Kunszentmiklós, a Békés megyéhez tartozó Battonya, Gyomaendrőd,
Mezőberény, Mezőhegyes, Sarkad, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez
tartozó Putnok, Sajtószentpéter, Szikszó, a Csongrád megyéhez
tartozó Kistelek, Mórahalom, a Fejér megyéhez tartozó Gárdony, a
Hajdú-Bihar megyéhez tartozó Balmazújváros, Biharkeresztes,
Hajdúdorog, Hajdúhadháztéglás, Nádudvar, a Heves megyéhez tartozó
Füzesabony, Pétervására, a Komárom megyéhez tartozó Nyergesújfalu, a
Nógrád megyéhez tartozó Bátonyterenye, Rétság, a Pest megyéhez
tartozó Dabas, Monor, Nagykáta, Ráckeve, a Somogy megyéhez tartozó
Csurgó, Fonyód, Tab, a Szabolcs-Szatmár megyéhez tartozó Csenger,
Nagykálló, Záhony, a Szolnok megyéhez tartozó Jászapáti, Kunhegyes,
Martfű, a Tolna megyéhez tartozó Dunaföldvár, Tolna, a Veszprém
megyéhez tartozó Balatonalmádi, a Zala megyéhez tartozó Letenye.
A várossá szervezés végrehajtásának időpontja 1989. március 1.,
s arról a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai gondoskodnak.
(folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 13:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|