|
|
 |
|
 |
Mi történt Argentínában? (1.rész)
|
Buenos Aires, 1989. január 26. (MTI-tud) - A Buenos Aires melletti 3. számú gépkocsizó lövészezred ellen elkövetett terrortámadás több részlete ugyan még tisztázásra vár, de az már lényegében világos, hogy az akció provokációnak tekinthető és a jobboldalnak politikai haszna származik belőle.
Az akciót hosszú és alapos előkészítés előzte meg. Katonai
források szerint a ténylegesen támadó 50 főnél lényegesen többen -
háromszázan-négyszázan is - szerepet játszhattak az akció
előkészítésében, megszervezésében, utánpótlásában. A támadók aligha
gondolták, hogy többségük el fog pusztulni: a szervezők és a
háttérben maradtak nyilván félrevezették őket az akció célját
illetően. Hiszen végül is öngyilkos akciónak bizonyult.
A konkrét részleteknél azonban többet mond, hogy kik vettek
részt benne, milyen céllal, és milyen politikai következményekkel
járt az akció. Az eddig kiszivárogtatott hírek szerint a
terrortámadásban kisebb szélsőbaloldali politikai formációk, s
hozzájuk kapcsolódó fegyveresek vettek részt. Egyesek felvetik az
Argentin KP felelősségének kérdését is. Fegyverzetük szovjet, kínai,
belga, izraeli és USA gyártmányú volt. Céljuknak azt vallották, hogy
elibe akartak vágni egy újabb szélsőjobboldali
államcsínykísérletnek, amelyet állítólag e hét végére terveztek.
Ezen kívül egyszer és mindenkorra ,,népi kormányt,, akartak
hatalomra juttatni. Ugyanakkor az akció kezdetén állítólag
szélsőjobboldali röpcédulákat szórtak, melyeken ,,új argentin
hadseregnek,, nevezték magukat és céljaikban azonosultak Aldo Rico
és Mohamed Seineldin, az előző három puccskísérlet vezetőinek
programjával. Ennek alapján nevezhette Juan Ignacio Lopez elnöki
szóvivő szélsőjobboldalinak a támadást. A fegyveresek között több
olyan személy volt, akiket a diktatúra éveiben haladó, baloldali
kiállásukról ismertek. Újabban szó esik egy ,,mozgalom a hazáért,,
(MTP) elnevezésű szervezetről, melynek egyik (most elesett)
vezetője, Jorge Baos korábban ügyvédként harcolt az emberi jogokért
Argentinában.
A tabladai akció közvetlen politikai következményeként
Argentinában megerősödött a fegyveres erők befolyása az ország
politikai életére. Ennek fő megnyilvánulása az Alfonsin elnök által
bejelentett Nemzetbiztonsági Tanács megalakulása; a testület tagja a
nemzetvédelmi-, és a külügyminiszter, a titkosszolgálatokat
felügyelő állambiztonsági titkárság vezetője, a fegyveres erők
egyesített vezérkari főnöke, továbbá a három haderőnem, a hadsereg,
a flotta és a légierő vezérkari főnöke. (folyt)
1989. január 27., péntek 12:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|