Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 26.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Az 1956-os áldozatok temetése (BBC, Panoráma)

A magyar kormány bejelentette: engedélyt ad, hogy az 1956-os forradalmi kormány miniszterelnökének, Nagy Imrének hozzátartozói megadják a végső tisztességet és újra eltemessék. A kormányszóvivő olyan értelemben nyilatkozott, hogy az áldozatok rokonaival való megegyezés alapján Nagy Imrét és társait jelölt sírokban helyezik örök nyugalomra. A döntésre humanitárius okokból került sor, de mint budapesti tudósítónk rámutat, az áldozatok rehabilitásáról egyelőre nincs szó.

Egy képviselő példát mutat

München, 1989. január 26. (SZER, Világhíradó) - Magyarországon az
állampolgárok több mint 20 parlamenti képviselő visszahívását
szorgalmazzák, öt esetben már megkezdődött, illetve be is
fejeződött az aláírások gyűjtése. Külön szóltunk Cservenka Ferencné
ügyéről, akinek visszahívását a Demokrata Fórum gödöllői szervezete
kezdeményezte, többek között azért, mert a választói gyűlésen
kijelentette, hogy az Országházban továbbra sem a népet, a
választókat fogja képviselni, hanem a pártot. Beszéltünk arról is,
hogy Cservenkáné 40 évi főfunkcionáriusi ténykedése során mennyi
kárt okozott az országnak, különösen Pest megyének, ahol több mint
két évtizedig kiskirályként uralkodott.
    
    Nos, az utóbbi időben már annak is tapasztalhatják jeleit az
állampolgárok, hogy a parlamentben másképp is lehet képviselni
érdekeiket, mint ahogyan 1957 óta teszi ezt nevükben, de nélkülük
Cservenkáné. Például a januári egyesülési és gyülekezési törvényt
tárgyaló ülésszak előtt Bödőné Rózsa Edit a helyi napilap hasábjain
kérte ki választói véleményét arról, hogy milyen álláspontra
helyezkedjen az országgyűlési vitában. Ezért hét, világosan
megfogalmazott kérdést intézett választóihoz. Közülük hármat
idézek: "A jelenlegi gazdasági helyzetből való kilábaláshoz
szükségesnek tartja-e a többpártrendszert? A gazdasági reformtól
függetlenül szükségesnek tartja-e a többpártrendszert? Szükségesnek
tartja-e, hogy a jövőben hasonló módszerrel is kikérjem
véleményét?"
Szép Zoltán volt országgyűlési képviselő hogyan értékeli ezt az
újszerű kezdeményezést?
    
    - A kezdeményezés csak Magyarországon hat újszerűnek - sajnos, hogy
újszerűnek -, mert általában a civilizált országokban természetes
dolog, hogy a parlamenti képviselők vagy kongresszusi képviselők
párbeszédet folytatnak választóikkal.
    
    A szegedi képviselőnőnek ez a kezdeményezése több mindenre is
rámutat, túl a már említetten arra, hogy Magyarországon nem volt
szokás a választott személy és a választók közötti kétoldalú
párbeszéd. Ez a képviselő párbeszédre hívta ki választóit, miáltal
olyan kérdésekre is felelni kénytelen, amelyekre különben nem lett
volna. Ő vállalja ezt a kényszerűséget, hiszen az így feltett
választói kérdések közhangulatot, közvéleményt mutatnak, amelyet
nem letorkolni és elhallgatni vagy elhallgattatni kell, mint ez
divat volt eddig, hanem feleletet adni rá. Természetesen a
képviselőnek feltett válasz az Országgyűlésnek és a vezetőknek is
szól.
    
    Mint arról már beszámoltunk a januári ülésszak előtt, szegedi
lakosok egy csoportja levélben fordult Bödőné Rózsa Edithez, hogy
interpelláljon a parlamentben a párt- és KISZ-iskolák körüli
visszaélések ügyében. Arról is értesültünk, hogy az Országgyűlésben
megakadályozták a képviselőnőt választói kérésének teljesítésében,
sőt olyan hírek is érkeztek, hogy szegedi sztálinista
funkcionáriusok, munkásőrök Bödőné Rózsa Edit mandátumának
megszüntetésére tettek lépéseket. Mi a véleményed erről az
ellentámadásról?
    
    Nem lep meg, hiszen elég erősen szerveződik az a bizonyos
kommunista párt, amelyik átvenni szeretné annak a Magyar
Szocialista Munkáspártnak a szerepét, amelyik Magyar Szocialista
Munkáspárt valóságosan már nem ura a hatalomnak, csak betölti ezt a
helyet. Sajnálatos, hogy ez a szervezkedés nem demokratikus, mert
ha az lenne, helyeselni tudnám. Végül is minden nézet képviselőinek
jogában van a saját nézeteit védeni, annak megfelelő lépéseket
tenni. Ez az alakulat azonban, amelyik a szegedi képviselőnőt
kikezdte, vagy kikezdeni szándékozik...
    
    Vagy például Pálfi Dénes Zala megyéből.
    
    Pontosan, de itt van Király Zoltán is, akit maga a párt kezdett ki.
    
    Ezek nemtelen, antidemokratikus eszközök, mert végül is hatalmi
súllyal, megfélemlítéssel, lehetetlenné tétellel, elhallgattatással
igyekeznek egy-egy embert megszüntetni.
    
    A parlamentben még megakadályozhatták, hogy Bödőné Rózsa Edit
választói nevében interpelláljon, de az állampolgárok folytatták
harcukat, gyűjtötték az aláírásokat. Kezdeményezésük részben
sikerrel járt, mert a szegedi tanács ma kénytelen volt napirendre
tűzni a párt- és KISZ-tulajdon körüli visszaéléseket.
    
    Egyébként nem véletlen, hogy mindez Szegeden, jobban mondva
"Komócsin-városban", az egyik legbefolyásosabb vörös- arisztokrata
család birodalmának fellegvárában történt. Ami viszont meglepő és
nagyon dicséretes, az az állampolgárok és képviselőnőjük bátor
kiállása. +++


1989. január 26., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

Garai Gabriella: Zoltán Erikát szeretné látni-hallani. Petróné 86o-387 Kudlik Júliától kérdezei: látta a tv II-ben az aranysipkás szakácsverseny győzteseit. Azt szeretné tudni, hogy mi volt az, amit az egyik szakács mondott, hogy csülköt- e vagy lábszárat főz még bele az ételbe, amitől olyan finom. Ha lehet ismételjék meg. Név és szám nélkül: Addig nem lesz Magyarországon reform, amig a kommunisták, a munkásőrök és a többi sztálinista fegyveres testület uralkodik.
III/III-as jelentés az FKgP pártlapjáról az Atheneaum Nyomdában

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD