Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 26.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Az 1956-os áldozatok temetése (BBC, Panoráma)

A magyar kormány bejelentette: engedélyt ad, hogy az 1956-os forradalmi kormány miniszterelnökének, Nagy Imrének hozzátartozói megadják a végső tisztességet és újra eltemessék. A kormányszóvivő olyan értelemben nyilatkozott, hogy az áldozatok rokonaival való megegyezés alapján Nagy Imrét és társait jelölt sírokban helyezik örök nyugalomra. A döntésre humanitárius okokból került sor, de mint budapesti tudósítónk rámutat, az áldozatok rehabilitásáról egyelőre nincs szó.

SZU és Kelet-Európa kapcsolata

Washington, 1989. január 17. (Amerika Hangja) - Az egyik baloldali
amerikai folyóirat két magyar származású politológus, Heller Ágnes
és Fehér Ferenc hosszabb esszéjét közölte a Szovjetunió és Kelet-
Európa kapcsolatairól. Katona Ferenc közreműködésével az esszé
második részének ismertetésére is Csernus Ákos munkatársunk
vállalkozott.
    
    A Dissent legutóbbi számában két magyar vonatkozású közleményt is
olvashattunk. Az egyik Konrád György cikke volt, amelyet korábban
Budapesten az Élet és Irodalom című hetilap is közölt.
    
    A másik Heller Ágnes és Fehér Ferenc közösen írott tanulmánya a
Szovjetunió és Kelet-Európa módosuló kapcsolatairól.
    
    A szerzőpár - amint korábban említettük -, hangsúlyozta:
- A szovjet vezetőségnek nem kerülheti el a figyelmét a kelet-
európai országokban fennálló válságok különbözősége és egymástól
eltérő karaktere. És az előállott helyzettel kapcsolatban Moszkva
csak azt a konklúziót vonhatja le, hogy a peresztrojka nem képezhet
egyetemes megoldást a kelet-európaiak válságaira.
    
    A szerzők megállapítják:
Még a legszkeptikusabb politikai megfigyelők szerint is
Gorbacsovnak eltökélt szándéka, hogy változtasson csatlósainak a
Szovjetuniótól való függőségén.
    
    Egy irracionális katonai költségvetés megnyirbálására irányuló
erőfeszítései ebbe az irányba mutatnak, éppúgy mint az, hogy
igyekszik a lehető leggyorsabban befejezni az afgán háborút.
    
    Eltekintve azonban attól, hogy hogyan diagnosztizálja a kelet-
európai válságokat, azokra nem fog találni egykönnyen ellenszert.
    
    -A szerzők szerint a kelet-európai válságok csak részben
vezethetők vissza a gazdasági tényezőkre.
    
    A Szovjetuniónak pedig különben sincs arra pénze, hogy Magyarország
vagy Lengyelország adósságait enyhítse. A szovjet vezetőségnek most
már arra is rá kellett jönnie, hogy a kelet-európaiak felé
gyakorolt katonai ellenőrzése korántsem jelent kiegyensúlyozott,
organikus kapcsolatokat.
    
    Abban az esetben pedig, ha csak kimondottan piaci kapcsolatokat
teremtene a kelet-európaiakkal, ha kerülne minden politikai
beavatkozást, még inkább erősítené azt az irányzatot, amelyet
Sztálin halála után a szovjet vezetők soha nem tudtak leállítani.
    
    Nevezetesen a kelet-európaiaknak azt a hajlandóságát, hogy ott
találjanak piacot, ahol csak tudnak, gyenge minőségű áruik számára.
    
    -Bármennyire is pragmatikus azonban Gorbacsov külpolitikája,
és még ha le is mond ideológiai elkötelezettségeiről, még mindig
képtelen lesz, hogy megoldást találjon a kelet-európaiak
válságaira.
    
    Ugyanakkor nagyobb szükség van, mint bármikor, Kelet-Európa
egységére, viszonylagos stabilitására, és talán első ízben a
peresztrojkát illetően, szüksége van Kelet-Európa támogatására.
    
    Azok az erők azonban, amelyek magától értetődően a peresztrojka
támogatói Kelet-Európában, mint szövetségesek vitathatók. Ismerik a
Szovjetunió gazdasági viszonyait és Gorbacsov legeltökéltebb
kelet-európai hívei egyelőre nem tehetnek mást, mint hogy némi
szkepticizmussal vegyes figyelemmel kísérjek a peresztrojka
fejleményeit, és hogy kivárják annak esetleges eredményeit. Ez az
óvatosság, sőt immobilitás is akadályozza, hogy Kelet-Európa
egykönnyen elmozdulhasson a holtpontról.
    
    -A második világháború óta a szovjet külpolitikát legfőképpen
a német kérdés foglalkoztatta, amely Gorbacsov alatt is előtérben
marad.
    
    -Amikor egy több mint három évvel ezelőtt közölt cikkünkben
azt jósoltuk, hogy Kelet-Európát egy új Rapallo árnyéka fenyegeti,
egy olyan szerződés, amelyet 1922-ben Szovjet-Oroszország kötött a
legyőzött Németországgal, egy jól ismert német baloldali sietett
megjegyezni, hogy egy új Rapallo semmi más, mint kelet-európai
emigránsok pihent agyának rémálma.
    
    Manapság kínos elégedettséggel kísérhetjük figyelemmel, hogy a
Szovjetunió és Németország egésze között egy ilyen összebékélés
lehetőségéről egyre gyakrabban esik szó, éppúgy a német baloldal,
mint a jobboldal vitáiban.
    
    A gyökeres változás oka magától értetődő. Jalta rovására írható,
hogy a nyugati hatalmak képtelenek voltak Németországgal szemben
kialakítani egy következetes politikát. Ha a nyugati kormányok nem
is ismételték meg az első világháború után elkövetett hibáikat, és
ha elősegítették is a német gazdaság talpra állását, Nyugat-
Németországban a leghosszabb ideig tartó demokratikus rendszer
kialakulását és fennmaradását, egy dolgot nem tudtak megteremteni:
a két Németország békés egyesülését nem tudták kieszközölni.
    
    -Erre a német reálpolitika azzal reagált, hogy kezdett
elfordulni Nyugattól, amely különben is gazdasági vetélytárs lett
az adakozóból, és Németország számára a legkülönbözőbb bajok
forrása. A Szovjetunió, ha akarta volna, leszállíthatta volna a
kívánt árut azzal, hogy egyesíthette volna a két Németországot, új
piacokat teremtve a német gazdasági expanziónak.
    
    Egy ilyen lépés, ha Moszkva rászánná magát, óriási győzelmet
jelentene a Szovjetuniónak, és egyben a kelet-európaiak Jalta-
ellenes forradalmának látványos vereségét is jelentené; egy olyan
Kelet-Európának, amelyet egyrészt a Szovjetunió katonai ereje
kerítene be az egyik oldalon, Németország roppant gazdasági ereje a
másik oldalon, soha nem lehetne lehetősége arra, hogy Jalta
béklyóit lerázza.
    
    Már ma ott tartunk, hogy egy pénzügyileg bajba jutott Magyarország
senki máshoz nem fordulhat, mint a Német Szövetségi Köztársaság
konzervatív kormányához, amely sietett felajánlani egy félmilliárd
dolláros kölcsönt.
    
    Ezúttal azonban Bonn azt is kihangsúlyozta, hogy a németeknek
érdekeik vannak a térségben, éppen ezért természetes, hogy hajlandó
odakölcsönözni egy ilyen hatalmas összeget.
    
    15 évvel ezelőtt német megbízottak részerői elképzelhetetlen lett
volna egy hasonló nyilatkozat.
    
    -Az esszé szerzői szerint a stratégiai következménytől
eltekintve, ez az új Rapallo felé vezető irányzat Gorbacsov kezében
ütőkártya lehet, hogy a kelet-európaiak Jalta-ellenes küzdelmét
ki játssza.
    
    A Szovjetunió és Németország fraternizálása a Jalta ellen folyó
forradalmat egyszer s mindenkorra letöri. A világtól földrajzilag
elszigetelve, a szovjet katonai és a német gazdasági erő satujába
szorítva Kelet-Európának nem maradna más választása, mint az
engedelmesség.
    
    A Mittel-Európával kapcsolatos eszmefuttatásoknak két éle van.
    
    Egyrészt egyes magyar, csehszlovák és talán jugoszláv intellektüel
Mittel-Európáról nosztalgiázik, abba az illúzióba ringatva magát,
hogy a közép-európaiak egysége, egy olyan tömb, amilyen egykoriban
a Habsburg Birodalom volt, a Nyugattal szövetségre lépve talán
korlátozhatja a német és a szovjet hegemóniát.
    
    Ugyanakkor a mittel-európai álomnak egy másik verziója csírázik
német talajon. Nem lenne méltányos egyszerűen a német terjeszkedési
politika irodalmi és ideológiai palástolásának minősíteni ezt a
verziót egy új Rapallo előkészítésére.
    
    Ugyanakkor eltagadhatatlanul újra forgalomba jöttek a régi
romantikus elképzelések, amelyek szerint Németország Nyugat és
Kelet között Európa szívét képezi, amely a Nyugatnak nem része, és
amely a nagy közvetítő szerepét játszhatja, és éppen ez az, amit
Rapallo jelentett 1922-ben. Efelé haladunk, még ha nem is jutottunk
egyelőre messzire.
    
    Különböző erők meglepő kombinációja tűnt fel Gorbacsov láthatárán,
amely egy ilyen perspektívát ellenez.
    
    Mindenekelőtt Kelet-Németország pártapparátusa, a szovjet haderők
parancsnoksága és persze Lengyelország. Ezúttal nemcsak a lengyel
állam, de maga a társadalom is. Hogy a lengyelek elleneznek minden
szovjet és német bekerítő mozdulatot, az magától értetődő, és
magától értetődő az is, hogy már csak egy jelképes német egyesülés
is maga után vonná a keletnémet pártbürokrácia hatalomfosztását.
    
    - Gorbacsov politikájának eredményeképpen Kelet-Európa jövője
többféleképpen alakulhat. Több scenárió is lehetséges, kettő ezek
közül teljes mértékben logikus lenne, de nem a gyakorlati
megvalósulása.
    
    Az egyik persze az lenne, hogy az egyes országok egyszerűen
kiválnának a Jalta-rendszerből. Jugoszlávia kiválását, vagy Albánia
kivonulását azonban nem lehet egykönnyen megismételni. Nemcsak
azért, mivel egy ilyen lépés előre látható szovjet megtorlást vonna
maga után.
    
    Gorbacsov maga is célzást tett arra 1987-es prágai látogatása
alatt, hogy a Csehszlovákiának nyújtott 1968-as úgynevezett baráti
segítséget még mindig jóváhagyja.
    
    Egy másik logikus scenárió az lenne, hogy a reformista szovjet
vezetőség egyszerűen fogná magát és önkéntesen megszüntetne a
jaltai rendszert, a peresztrojka érdekében.
    
    Normális ésszel nem lehet remélni, hogy a Szovjetunió egyhamar
rászánná magát egy ilyen lépésre, bármennyire is reformista.
    
    -Éppen ezért egy hosszadalmas patthelyzet a leglehetségesebb
scenárió. A szovjet vezetők képesek lesznek beszüntetni az afgán
háborúban játszott szerepüket; képtelenek lesznek azonban
kiküszöbölni a Kelet-Európában dúló válságokat, valószínűleg ez a
patthelyzet fog bekövetkezni nemcsak azért, mivel általában
szkeptikus álláspontra helyezkedtünk Gorbacsov kísérletét illetően.
    
    A szkepticizmusra az a másik ok, hogy Kelet-Európában olyan méretű
sokféleség az uralkodó, olyan a változatosság és annyi az elütő
tényező, hogy a szovjet vezetőség egyszerűen képtelen lesz bevetni
Hruscsov módszereit, és egyfajta terápiát gyakorolni annyiféle kór
gyógyítására.
    
    -Elképzelhető azonban a Rapallo-féle megoldás is, azaz, hogy a
Nyugat oszlopa, Németország semleges lesz, és egyben a peresztrojka
kincstárnoka, ami világméretekben is fontos fejleményt jelentene.
    
    Az ebbe az irányba mutató jelek máris arra késztették a nyugati
hatalmakat, hogy elejét vegyék egy ilyen jellegű irányzatnak.
    
    -A legkevésbé elképzelhető, de mégis egy lehetséges scenárió
az lenne, amelyet egyébként a legpozitívabbnak vélünk, és amit a
kelet-európai ellenzék is javasolt; tehát annak kipuhatolása,
hogyan lehetne a legszerencsésebben megbirkózni a Jaltának nevezett
történelmi realitással, tehát egy olyan realitással, amit nem lehet
semmissé tenni, de amelyet talán lehet módosítani, amelyet még
mindig meg lehet változtatni.
    
    Adam Michnik, egy másképpen gondolkodó lengyel történész mutatott
rá arra, hogy a Szovjetuniónak a Hitler felett aratott győzelemben
játszott szerepével sikerült elfogadtatnia egy laza
szerződéskeretet, amelynek szovjet és nyugati tolmácsolása mindig
különbözött egymástól.
    
    Jalta nyugati tolmácsolása szerint a második világháború rettenetes
pusztításai után a Szovjetuniónak legitim joga volt, hogy ne tűrjön
meg határai közelében olyan hatalmakat, amelyek támadást terveznek,
vagy pedig olyanokat, amelyek egy támadáshoz utat nyithatnak.
    
    Ettől eltekintve azonban a Szovjetuniónak tiszteletben kell.
    
    tartania az illető országok szuverenitását. Sztálin azonban úgy
értelmezte ezt a laza szerződést, hogy a térségben akármit
megtehet.
    
    Michnik azt hangsúlyozta, ha a szovjet vezetők megbírálhatták
Sztálint Hruscsov alatt és Sztálin pocskondiázása a Gorbacsov-
érában is folytatódik, akkor miért ne lehetne megbírálni Jalta
sztálinista tolmácsolását?
    
    A kelet-európai népek nagy részének ugyanez a véleménye, es ez a
hozzáállás alapot nyújthatna egy történelmi Kompromisszumra.
    
    -Heller Ágnes és Fehér Ferenc esszéje a Dissent című amerikai
baloldali folyóiratban rendkívüli figyelmet váltott ki mindazok
körében, akiket a kelet-európaiak sorsának alakulása valamilyen
oknál fogva érdekel.
    
    Nem mindenki értett egyet az esszé több kitételével. Azt azonban
sokan elismerték: a New York-i szabadegyetem magyar származású
professzorai jogos aggodalomnak adtak hangot, amikor szóvá tették,
hogy Kelet-Európának még ebben a szabadabb légkörben sincsen
stratégiája saját semlegesítésére, míg egy napon talán arra ébred,
hogy egy egyesített Németország semleges lett, és ennek éppen az
volt az ára, hogy Kelet-Európa továbbra is Jalta rabja maradjon.
    
    +++


1989. január 17., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

Garai Gabriella: Zoltán Erikát szeretné látni-hallani. Petróné 86o-387 Kudlik Júliától kérdezei: látta a tv II-ben az aranysipkás szakácsverseny győzteseit. Azt szeretné tudni, hogy mi volt az, amit az egyik szakács mondott, hogy csülköt- e vagy lábszárat főz még bele az ételbe, amitől olyan finom. Ha lehet ismételjék meg. Név és szám nélkül: Addig nem lesz Magyarországon reform, amig a kommunisták, a munkásőrök és a többi sztálinista fegyveres testület uralkodik.
III/III-as jelentés az FKgP pártlapjáról az Atheneaum Nyomdában

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD