Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 26.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Az 1956-os áldozatok temetése (BBC, Panoráma)

A magyar kormány bejelentette: engedélyt ad, hogy az 1956-os forradalmi kormány miniszterelnökének, Nagy Imrének hozzátartozói megadják a végső tisztességet és újra eltemessék. A kormányszóvivő olyan értelemben nyilatkozott, hogy az áldozatok rokonaival való megegyezés alapján Nagy Imrét és társait jelölt sírokban helyezik örök nyugalomra. A döntésre humanitárius okokból került sor, de mint budapesti tudósítónk rámutat, az áldozatok rehabilitásáról egyelőre nincs szó.

Bős-nagymarosi vízlépcső

Protestáns világ
München, 1989. január 15. (SZER) - A Világhíradó egy korábbi
adásában közöltük azt a nyílt levelet, amelyet Farsang Árpád
zongoraművész és négy társa intézett Nagy Gyula evangélikus
püspökhöz a bős-nagymarosi vízlépcső parlamenti vitája ügyében.
    
    A levélírók feltették a kérdést a püspök-képviselőnek, hogy kit
képviselt, amikor az erőmű továbbépítése mellett szavazott, és hogy
tisztában volt-e a vízlépcső felépítésének katasztrofális gazdasági
következményeivel.
    
    Farsang Árpád, mint a Deák téri gyülekezet presbitere ugyanakkor a
magyarországi evangélikus egyház tagjaihoz is nyílt levélben
fordult, felkérve őket arra, hogy gyűjtsenek aláírásokat a
népszavazás kiírása érdekében a vízlépcső ügyében.
    
    Időközben Nagy Gyula püspök válaszolt a hozzá intézett kérdésekre.
    
    A sajtónak adott nyilatkozatában közölte: nem szívesen vállalkozott
a nyilatkozatra, de mivel a Magyar Rádió és a Magyar Nemzet
országos nyilvánosságot biztosított ifjú Farsang Árpád támadásának,
így kénytelen volt ezt megtenni.
    
    Idézünk a püspök állásfoglalásából:
- "Az érvek és ellenérvek, a legkülönbözőbb szakértői vélemények
kétnapos csatáját figyelve egyedül legjobb meggyőződésem és
lelkiismeretem szerint szavazhattam a kisebb rossz, a félig kész
vízlépcsőnek a környezetvédelmi érdekeket a legmesszebbmenőén
figyelembe vevő továbbépítése mellett. Ugyanígy szavazott egyébként
a képviselők óriási többsége és a többi egyházi vezető is, csaknem
kivétel nélkül."
Valóban így volt, és tegyük hozzá: ,elég szomorú, hogy ebben a
tragikus ügyben a Stadinger házelnök által humorosan vezetett
tragikomikus ülésen az egyházi vezetők sem merték kifejezésre
juttatni ellenvéleményüket. Pedig az ő felelősségük sokkal nagyobb,
mint a pártmamelukoké. Furcsán hangzik ugyanis, hogy Nagy püspök
olyan büszkén hivatkozik a képviselők óriási többségére, mintha
azok nem a pártot, hanem a népet képviselnék.
    
    Szomorú, ha az egyházak képviselői még a pluralizmus kibontakozása
idején sem tudnak példát mutatni társadalmi felelősségvállalásból
és önálló véleményalkotásból. Könnyebb volt eltűnni a Politikai
Bizottság szavazógépének fogaskerekei között, mint csatlakozni
ahhoz a 17 képviselőhöz, aki nem a pártfegyelem szellemében, hanem
a magyar nép érdekeinek megfelelően szavazott.
    
    Nagy Gyula püspök felháborodva tiltakozik az ellen, hogy a Deák
téri presbiter messzemenően túllépte akcióival egyházi megbízatási
jogkörét és megzavarta a hívők karácsonyi békéjét, majd így fejezte
be nyilatkozatát:
- "A demokráciát és főleg annak tisztességes módszereit még
egyházon belül és kívül is tanulni kell."
Ismét egy nagy igazság. A Deák téri presbiter demokratikus jogaival
élt, amikor tisztelettudóan feltette a már idézett kérdéseit. A
püspök-képviselő azonban négy évtizedes sajnálatos beidegződéssel
utasította vissza az alulról jövő bírálatot. Ezzel meg is
válaszolta, hogy az egyházon belül a demokráciát kinek kell
tanulnia.
    
    Ehhez kapcsolódik az a nyilatkozat is, amelyet Tóth Károly
református püspök adott a Magyar Rádiónak. Neki is feltették a
kérdést: kiket képviselnek az egyházak képviselői a parlamentben? A
válasz így hangzott:
- "A képviselők nem az egyházi testületek döntései alapján
kerültek a parlamentbe. Következésképpen kettős feladatuk van az én
felfogásom szerint.
    
    Egyrészt: képviselniük kell az össznemzeti érdekeket a legjobb
tudásuk és képességük szerint, s mindezt természetesen sajátos
egyházi szempontból kell, hogy tegyék. Tehát jelen kell lenni az
érdekek képviseletében annak a háttérnek, amelyből kiindulva
képviselnie kell az egyházi tanításokat, erkölcsi értékelés és más
szempontok szerint is.
    
    Ilyen módon azt gondolom, hogy igen jelentős feladatot látnak el,
olyat, amelyet más képviselőktől nem lehet elvárni."
Erre jó alkalom lett volna a vízlépcső vitája, hiszen a kommunista
képviselőktől nem lehetett elvárni, hogy pártjuk és kormányuk ellen
szavazzanak, de az egyházak képviselőitől joggal várták el a hívek,
hogy ne a hatalommal szembeni szolidaritás, hanem a lelkiismeret
befolyásolja döntésüket.
    
    Nem így történt. Tóth Károly püspök a rádióinterjú végén annak a
meggyőződésének adott kifejezést, hogy több egyházi képviselőre
lenne szükség a parlamentben, ezzel is kifejezve a vallásos emberek
jelentőségét a mai társadalomban. A vízlépcső vitája arra int, hogy
ennek érdekében nem az egyházi vezetők, hanem a laikus hívők számát
kellene növelni az Országgyűlésben.
    
    Január 10-ikén a budapesti rádió is lehetőséget nyújtott Nagy
püspöknek az állásfoglalásra Farsang Árpád kezdeményezésével
kapcsolatban. Idézünk nyilatkozatából:
- "Ami sok visszatetszést okozott az egyházban, az volt, hogy ez az
ifjú presbiter, aki egyébként nem valami jelentős tisztséget visel
az egyházban, mert semmiféle magasabb egyházi testületnek nem
tagja, de szeretne feltűnni sokszor, ez pontosan a karácsony előtti
időszakot választotta ki erre az akcióra.
    
    A másik pedig, hogy nem valamely nagyobb egyházat, hanem a
félmilliós evangélikus egyházat tartja alkalmasnak arra, hogy ilyen
akciót elindítson."
A riporter erre természetesen rákérdezett: hogyan is gyűjthetett
volna az evangélikus egyház presbitere aláírásokat máshol, mint
saját egyházán belül?
    
    A válaszból nem lett okosabb a hallgató, mert Nagy Gyula az
egyházon belüli rend fontosságát hangsúlyozta. Újabb kérdésre azt
válaszolta, hogy az egyházon belüli változások miatt Farsang azt
hitte, hogy ez a legalkalmasabb terep a támadásra.
    
    Ennél logikusabb válasznak tűnik, hogy az evangélikus presbitert
elsősorban saját püspöke parlamenti állásfoglalása bántotta, nem
pedig a többi egyház képviselőjének kormánypárti szavazata.
    
    Ismét Nagy Gyula rádiónyilatkozatából idézünk:
-' "Rendkívül sok felháborodott tiltakozás érkezett az ország
minden részéről arra vonatkozólag, hogyan veheti a bátorságot egy
presbiter ahhoz, hogy az ország közvéleménye előtt kritizálja az
egyház vezető püspökét és annak parlamenti tevékenységét."
Talán azon az alapon, hogy a pápai csalhatatlanság példájára még
nem vezették be a püspöki csalhatatlanságot és abban bízva, hogy a
protestáns egyházakban nemcsak elméletben, de gyakorlatban is a
presbiteriális elv érvényesül az episzkopális elvvel szemben.
    
    Egyébként a pápa csalhatatlansága is csak a hittételekre
vonatkozik. .+++
    


1989. január 15., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

Garai Gabriella: Zoltán Erikát szeretné látni-hallani. Petróné 86o-387 Kudlik Júliától kérdezei: látta a tv II-ben az aranysipkás szakácsverseny győzteseit. Azt szeretné tudni, hogy mi volt az, amit az egyik szakács mondott, hogy csülköt- e vagy lábszárat főz még bele az ételbe, amitől olyan finom. Ha lehet ismételjék meg. Név és szám nélkül: Addig nem lesz Magyarországon reform, amig a kommunisták, a munkásőrök és a többi sztálinista fegyveres testület uralkodik.
III/III-as jelentés az FKgP pártlapjáról az Atheneaum Nyomdában

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD