Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 26.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Az 1956-os áldozatok temetése (BBC, Panoráma)

A magyar kormány bejelentette: engedélyt ad, hogy az 1956-os forradalmi kormány miniszterelnökének, Nagy Imrének hozzátartozói megadják a végső tisztességet és újra eltemessék. A kormányszóvivő olyan értelemben nyilatkozott, hogy az áldozatok rokonaival való megegyezés alapján Nagy Imrét és társait jelölt sírokban helyezik örök nyugalomra. A döntésre humanitárius okokból került sor, de mint budapesti tudósítónk rámutat, az áldozatok rehabilitásáról egyelőre nincs szó.

Mit hoz az 1989-es esztendő?


(Krassó György)
München, 1989. január 14. (SZER) - Az ország gazdasági csődbe
jutott. Jó, ha a külföldi adósság kamatait fizetni tudja. Radikális
változások nélkül sok jó nem várható a jövőtől. Az Economist című
angol folyóirat kutatócsoportjának nemrég nyilvánosságra hozott
kétszáz oldalas jelentése szerint nem mind arany, ami fénylik, és a
magyar gazdaságpolitikát feltehetőleg továbbra sem fogják a valódi
szükségletekhez igazítani, a szabályozók ezután is biztosítani
fogják a központi irányítás érvényesítését. A deficites
vállalatokat képviselő érdekcsoportok a jövőben is megszerzik majd
a különféle előjogokat, a nagyvállalatok állami kézben maradnak, és
a világpiacon versenyképtelenek leszünk.
    
    A két legnagyobb beruházás: a paksi atomerőmű kapacitásának
bővítése és a bős-nagymarosi vízlépcső gazdaságilag ésszerűtlen,
építésüket mégis folytatják. A jelentés szerint minden reformlépést
csaknem ugyanolyan nagy visszalépés követhet majd, és a magyar
átlagpolgár egyre kevésbé lesz képes megélni a fizetéséből. A
dolgozókat nem sok haszonnal kecsegtetik az Economist derűlátó
jövendölései sem. Ezek szerint a nyugati üzletemberek számára
aranybánya lehet Magyarország, ha a magánvállalatoknál ötszáz
munkást is dolgoztathatnak, a külföldi tulajdonrészesedésnek pedig
nincs felső határa. Az eddiginél sokkal nagyobb szabadságot
élveznek majd a hazai magánvállalkozók is.
    
    Az ország lakosságának zöme - ezt már én teszem hozzá - továbbra is
bérből, fizetésből vagy éppenséggel nyugdíjból él, és nem válhatnak
mindannyian vállalkozókká, akiknek gyapját egyébként -amint az új
adószabályozás mutatja - ugyancsak alaposan megfogják nyírni.
    
    A lakosságot a gazdasági csődért legfeljebb az kárpótolhatja, hogy
megnövekszik a tájékoztatás, szólás és szervezkedés szabadsága.
    
    Több évtizedes elfojtás után a szabadság igéje valóban elemi erővel
tört ki, s ez nemcsak a hatalom képviselőit, de a demokratikus
ellenzék már egy évtizede működő csoportjait is meglepte és
felkészületlenül érte. Csaknem kétszáz független szervezet működik
már, és követeléseik - a párt monopol hatalmának megszüntetése, a
szabad választások követelése - túlmennek a jámbor reformóhajokon.
    
    Ezekben a csoportokban azonban egyelőre főként csak az
értelmiségiek hallatják hangjukat. A munkásság még nem jut
messzire. A magyar Walesa még nem mutatkozott be.
    
    Két dologtól félnek sokan, mondta egy pesti barátom. A
visszarendeződéstől és a robbanástól. Divatos szavak ezek manapság.
    
    A visszarendeződés a rendőri erőszakhoz való visszatérést
jelentené, a robbanás a forradalmat, amit az ellenforradalmi
évtizedek után sokan még ma sem mernek a nevén nevezni. A régi
módszerekhez való teljes visszatérés azonban szerintem nem
lehetséges. A 88-as évben kiszabadult szellemet megpróbálhatják
korlátozni, de a palackba visszanyomni már csak tankokkal lehetne.
    
    Ez azonban valóban robbanáshoz vezetne.
    
    A kínaiak a béke korszakaira osztották történelmüket. Nyugat-Európa
a háborúk dátumaival mérte az idő múlását. A magyar történelem
mérföldkövei a forradalmak és szabadságharcok. Ki lát a jövőbe?
    
    Hallom megint: rohanunk a forradalomba? És ha igen, vajon megint
Petőfi szavaival: gyász és vér lesz a magyar nép sorsa?
    
    Nem minden forradalom jár együtt harccal, vérrel, polgárháborúval.
    
    Egy angol újság nem régi cikke szerint Magyarországon már
megkezdődött a forradalom, csak a Nyugat még nem vette észre. Véres
forradalmat csak a párt hozhat össze. Az a párt, amelyik legyengít,
amelynek nincs programja, és amelynek egyes vezetői a hatalom
elvesztésétől való félelmükben erőszakhoz próbálhatnak folyamodni.
    
    Az akasztófák és az ávósterror vagy az abszolút monarchia módszerei
után a kommunizmusnak ebben a harmadik korszakában azonban a
várható forgatókönyv más. A vezetés időhúzással és manipulációval,
a demokratikus erők megosztásával és korrumpálásával fog
próbálkozni, a figyelmet igyekszik részletkérdésekre irányítani.
    
    Megengedik a népiesek és urbánusok, a szocdemek és kisgazdák
működését, saját maguk pedig az érdekek kiegyenlítőjének, a
társadalmi béke fenntartóinak szerepébe öltöznek.
    
    A demokratikus erők feladata az egység megteremtése, a szabadság és
függetlenség kivívása lenne és a küzdelem azért, hogy az ország
megszabaduljon a pártállam hatalmától, ettől az idegen testtől,
amely rátelepedett a magyar nemzetre. +++


1989. január 14., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

Garai Gabriella: Zoltán Erikát szeretné látni-hallani. Petróné 86o-387 Kudlik Júliától kérdezei: látta a tv II-ben az aranysipkás szakácsverseny győzteseit. Azt szeretné tudni, hogy mi volt az, amit az egyik szakács mondott, hogy csülköt- e vagy lábszárat főz még bele az ételbe, amitől olyan finom. Ha lehet ismételjék meg. Név és szám nélkül: Addig nem lesz Magyarországon reform, amig a kommunisták, a munkásőrök és a többi sztálinista fegyveres testület uralkodik.
III/III-as jelentés az FKgP pártlapjáról az Atheneaum Nyomdában

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD