Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 26.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Az 1956-os áldozatok temetése (BBC, Panoráma)

A magyar kormány bejelentette: engedélyt ad, hogy az 1956-os forradalmi kormány miniszterelnökének, Nagy Imrének hozzátartozói megadják a végső tisztességet és újra eltemessék. A kormányszóvivő olyan értelemben nyilatkozott, hogy az áldozatok rokonaival való megegyezés alapján Nagy Imrét és társait jelölt sírokban helyezik örök nyugalomra. A döntésre humanitárius okokból került sor, de mint budapesti tudósítónk rámutat, az áldozatok rehabilitásáról egyelőre nincs szó.

Válasz a hallgatóknak 1. folyt.

2.) A bős-nagymarosi vízlépcső megépítése elleni tüntetések
résztvevőinek száma, és a jelenlegi népszavazást kérő
aláírásgyűjtési akció terebélyesedő volta szintén a 100 ezres
nagyságrend felé közeledik.
    
    3.) A magyar egyetemi, főiskolai ifjúság nyílt rendszerelutasító
magatartása közismert, ELTE, Közgáz, Műegyetem, ahol a KISZ-tagság
az ott tanulók létszámának annyi százalékát sem teszi ki, mint
amennyit a Magyar Kommunista Párt a háború után az első szavazások
alkalmával.
    
    4.) Az Erdély mellett tüntetők 100 ezres létszáma is idetartozik,
mert ugyanolyan szintű pártdiktatúra ellen lépett fel, mint amilyen
Magyarországon tartja évtizedek óta kezében a kizárólagos hatalmat.
    
    A magyar szabadságtörekvések, megnyilvánulások és reformmozgalmak
sorozatos, erőszakos és fondorlatos eltiprása és elnyomása érthető
módon óvatossá tette a magyar társadalmat. A demokrácia melletti
kiállás magától értetődik egy szabad országban. A kommunista
diktatúra 43 éve után a munkahelyen, ha meggyöngültén is, de még
ott van az egykori mindenható párt, foghíjasodó, rogyadozó teljes
gépezetével. Szabad választások esetén az MSZMP már most alatta
maradna a kommunisták háború utáni első választáson elért vézna
eredményének. És a szavazók milliói fordítanának hátat az országot
a szakadék szélére juttató, magáról mint élcsapatról álmodó és
prédikáló pártnak.
    
    - Hallgatónk megjegyzéseihez Gordon Tamás fűz néhány észrevételt:
- Abban teljesen egyetértek hallgatónkkal, hogy a mai rendszerre
nemet mondót tábora nem szűkíthető a független mozgalmakat aktívan
támogatókra, tehát körülbelül 15-20 ezer emberre. A rendszer
politikáját elutasítók száma nyilvánvalóan sokszorosan több.
    
    Óvakodnék azonban attól, hogy az elégedetlenek hatalmas tömegét
automatikusan az érlelődő, kibontakozó, tudatos ellenzék közé
soroljuk.
    
     Hosszú ideig éltem Hollandiában, szívesen hivatkozok a kis ország
példájára, anélkül természetesen, hogy egyenlőségjelet tennék a két
ország berendezkedése közé. Megéltem hogyan mondott látványosan
nemet a hollandok többsége a Lubbers-kormány politikájára, amikor a
rakétatelepítések, vagy az atomerőművek építéséről volt szó, vagy
éppen a munkanélküliség elleni föllépéséről.
    
    Mindenki, magam is a koalíció bukását várta, ezzel szemben
elsöprőnek számító győzelmet aratott a legutóbbi parlamenti
választásokon.
    
    Az MSZMP-t sokféleképpen lehet tekinteni. Én a cinikusabb megítélés
felé hajlok, amit úgy fogalmaznék, hogy a hatalmon maradni akarók
pártja. De van Magyarországon egy igen jelentős réteg, a
középosztály, amelynek hosszú évekig érdeke fűződött a Kádár-
rendszer fennmaradásához, és bár az utolsó években jelentősen
romlott életszínvonala, mégis egyelőre inkább keresi helyét a
korlátozott liberalizmust hirdető Grósz és társai rendszerében,
mint a Demokrata Fórum, vagy éppen a radikálisok táborában.
    
    Tehát lehet hogy ez a középosztály, melynek fontos közvélemény-
meghatározó ereje van, nemet mond a hatalom egyes
megnyilvánulásaira, vitatja annak döntéseit, ám nem lehet nem
észrevenni, hogy még mindig sokan kötik szekerük rúdját a bukott
Kádár-korszak szennyesét takargató, hintapolitikát folytató mai
MSZMP-hez.
    
    - Január 20-tól kezdve az Egyesült Államok elnökét George Bushnak
hívják.
    
    - Kérdezzék meg amerikai tudósítóiktól, hogy mit gondolnak, a
napokban hivatalba lépő Bush örülni fog-e annak, hogy Reagan elnök
feltételek kikötése nélkül beleegyezett abba, hogy Moszkvában
megtartsák az emberi jogi konferenciát.
    
    - Kéry Tamás válaszol:
- Hogy a majd január 20-án beiktatandó új amerikai elnök, George
Bush örülni fog-e, azt természetesen nem tudom. Azt viszont igen,
és ezt az itteni lapok megírták, jómagam is beszámoltam róla, mind
Busht, mind külügyminiszter jelöltjét, James Bakert, csak úgy, mint
kiválasztott nemzetbiztonsági tanácsadóját, Brent Scowcroftot
Schultz külügyminiszter ajánlásáról és Reagan döntéséről is a
lehető legrészletesebben tájékoztatták. Az elnök döntésével Bush,
fenntartás nélkül egyetért. Sokan vannak természetesen akik nem
értenek egyet azzal, hogy egy nemzetközi emberi jogi konferenciát
1991-ben nyugati, így amerikai beleegyezéssel is pont Moszkvában
tartsanak meg. Hogy miért, az gondolom nyilvánvaló. A liberális
fővárosi napilap, a Washington Post vezércikkében nyugtázza a
Szovjetunióban végbement jelentős változásokat, s ezek ellenére
azonban azokat még túlságosan is frisseknek, tökéletleneknek, és
főleg az egész folyamatot még mindig visszafordíthatónak tartja, és
ezzel az álláspontjával közel sem áll egyedül.
    
    Viszont az amerikai hozzájárulás az emberi jogi konferencia
Moszkvában megtartásához - hangsúlyozzák ezt Bush környezetében is
- első, második és végső fokon feltételes. Méghozzá a következő két
évet illetően olyan építő jellegű szovjet magatartáshoz kötött,
amely további messzemenő javulást feltételez az emberi jogi
helyzetben a Szovjetunióban.
    
    Ha viszont az ottani gyakorlatban - mondják - ellenkező irányú
fejlemények következnének be, akkor az Egyesült Államoknak jogában
és módjában lenne még 1991 előtt megváltoztatni álláspontját a
konferencia megrendezését illetően.
    
    (folyt.)


1989. január 7., szombat


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

Garai Gabriella: Zoltán Erikát szeretné látni-hallani. Petróné 86o-387 Kudlik Júliától kérdezei: látta a tv II-ben az aranysipkás szakácsverseny győzteseit. Azt szeretné tudni, hogy mi volt az, amit az egyik szakács mondott, hogy csülköt- e vagy lábszárat főz még bele az ételbe, amitől olyan finom. Ha lehet ismételjék meg. Név és szám nélkül: Addig nem lesz Magyarországon reform, amig a kommunisták, a munkásőrök és a többi sztálinista fegyveres testület uralkodik.
III/III-as jelentés az FKgP pártlapjáról az Atheneaum Nyomdában

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD