Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 26.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Az 1956-os áldozatok temetése (BBC, Panoráma)

A magyar kormány bejelentette: engedélyt ad, hogy az 1956-os forradalmi kormány miniszterelnökének, Nagy Imrének hozzátartozói megadják a végső tisztességet és újra eltemessék. A kormányszóvivő olyan értelemben nyilatkozott, hogy az áldozatok rokonaival való megegyezés alapján Nagy Imrét és társait jelölt sírokban helyezik örök nyugalomra. A döntésre humanitárius okokból került sor, de mint budapesti tudósítónk rámutat, az áldozatok rehabilitásáról egyelőre nincs szó.

1988 eseményei, független demokratikus csoportok megalakulása

(Kasza László)
München, 1989. január 4. (SZER, Kommentár nélkül) - Az 1988-as
esztendő a független demokratikus csoportok - vagy ahogy manapság
nevezik őket -, alternatív mozgalmak esztendeje volt. Ezen
különféle irányzatok tevékenysége nyomta rá bélyegét az ország
politikai és társadalmi életére. A kormány és párt intézkedései
csupán reakciónak tekinthetők az alternatív irányzatok
tevékenységére.
    
    Kommentár nélkül című műsorunk mai, és jövő heti adásában
ismertetjük ezen csoportok tevékenységét, megnyilvánulásait. A
lista korántsem lesz teljes. A műsoridő keretei arra kényszerítenek
bennünket, hogy csak az általunk legfontosabbnak ítélt eseményekről
tegyünk említést.
    
    A független mozgalmak első megnyilvánulása 1988-ban a Rúzsai
bizottság hármas számú közleményének közzététele volt, január 6-án.
    
    A Rúzsai László kiszabadítására alakult bizottság felhívja a
figyelmet arra, hogy a november 24-én letartóztatott hatvani lakos
tartózkodási helye ismeretlen. A gyűjtőfogház elmemegfigyelő
intézetében tartották fogva 30 napig, de ez a határidő lejárt.
    
    Vádat nem emeltek ellene. A bizottság nyilatkozata kifejezésre
juttatja azt az aggodalmat, hogy a politikailag kényelmetlenné vált
fiatalembert - akit előzőleg választási üléseken történt
felszólalósa, egy szamizdat lap kiadása, illetve az ablakába
kirakott 1956-os forradalmat éltető jelszavak miatt kétszer már
őrizetbe vette a rendőrség -, a pszichiátria módszereivel kívánják
elnémítani.
    
    Körülbelül két hónappal később a Rúzsai ügy azzal fejeződött be,
hogy a rendőrség elejtette a vádat. Rúzsai Lászlóról az általa
választott ideggyógyintézet orvos szakértői szakvéleményt
állítottak ki, amelynek értelmében elmeállapota nem hagy kívánni
valót maga után.
    
    - Január első napjaiban - dátum nélkül - röpiratok ezrei
terjedtek el Budapesten, amelyek a szakszervezetekből való
kilépésre
szólították fel a tagságot. A sokszorosított röplap rámutat arra,
hogy a SZOT nem a munkásokat, hanem a pártot képviseli.
    
    Hangsúlyozza, hogy a szakszervezeteknek 17 ezer függetlenített
alkalmazottja van, akiket a tagdíjakból kell eltartani, és akik
ennek ellenére nem tesznek semmit a tagság érdekében.
    
    A röpirat olyan szakszervezet létesítését követeli, amely támogatja
a tagság érdekeit, követeli a sztrájkjog törvénybe iktatását, és
harcol az állampolgári jogokért, közöttük az egyesülési- és
sajtószabadságért.
    
    - 1988 január 9-én nyílt levelet intézett Grósz Károly
miniszterelnökhöz a Társadalompolitikai és Honismereti Klub
tanácsának vezetősége abból az alkalomból, hogy elterjedt hírek
szerint a magyar rendőrség román menekülteket utasít ki az
országból.
    
    A levél aláírói szerint mintegy 150-200-ra becsülik azon menekültek
számát, akiket a magyar hatóságok visszatoloncoltak Romániába.
    
    Ezeket a személyeket a Securitate büntetőtáborba zárja, és nem
egyszer, tettlegesen bántalmazza.
    
    A Grósz Károlyhoz címzett levél követeli a romániai menekültek
részére is a görög, chilei és más hasonló menekültekkel azonos
politikai gyakorlat alkalmazását, és ügyükben minden fontos
intézkedés közzétételét.
    
    - Január 12-én sajtókonferenciát tartottak Für Lajos történész
lakásán abból az alkalomból, hogy több mint 300 író, történész,
szociológus, filozófus és közgazdász, valamint más foglalkozású
magyar értelmiségi szolidaritási nyilatkozatot tett közzé a
november 15-i brassói tüntetés, és sztrájkok ügyében.
    
    - A sajtókonferencián felolvasták annak a nyilatkozatnak a
szövegét, amelyet neves magyar közéleti személyiségek írtak alá. Ez
szolidaritást vállal a brassói tüntetőkkel, elítéli Ceausescu
elnyomó politikáját, és figyelmeztet arra, hogy Ceausescu minden
Romániában élő, demokratikusan gondolkozó személy közös ellensége.
    
    A nyilatkozatot az aláírók nevében a következő személyek jegyezték:
Benda Gyula, Bokor Pál, Csoóri Sándor, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba,
Mészöly Miklós, Szabó Miklós, Vásárhelyi Miklós.
    
    - Az elkövetkező napokban és hetekben több nyilatkozat, röpirat lát
napvilágot, amely elítéli a romániai kormány politikáját, és állást
foglal a külföldre menekülni kényszerülő lakosság mellett.
    
    - Január 30-a:
Parlamentarizmus és demokrácia címmel második konferenciáját tartja
a Jurta Színházban a Magyar Demokrata Fórum.
    
    - Február 1-je:
Néma tüntetés Románia budapesti nagykövetsége előtt. Mintegy 500
részvevő nevében Tamás Gáspár Miklós a falurombolás elleni
tiltakozás szövegét helyezte el a kapu előtt. A tüntetést
megelőzően magyar fiatalok egy csoportja éhségsztrájkot tartott a
nagykövetség közelében.
    
    - Március 6-a:
A Magyar Demokrata Fórum újabb tanácskozást tartott a Jurta
Színházban. A téma ezúttal a határon kívüli magyarság helyzete
volt.
    
    - 1988 március 8:
Feltehetően annak érdekében, hogy megfélemlítsék azokat, akikről
feltételezték, hogy tüntetésen kívánnak részt venni március 15-
ikén, házkutatást tartott a rendőrség Bokros Péternél, Gadó
Györgynél, Gravács Péternél, Demszky Gábornál és Nagy Jenőnél. Egy
nappal később ugyancsak házkutatás volt Solt Ottíliánál.
    
     Akiknél házkutatást tartottak, nyilatkozatban tiltakoztak a
gyanúsítás ellen, hogy egyrészt lázítanának, másrészt gyanús
iratokat talált volna náluk a rendőrség.
    
    Az elkövetkező napokban beidézték a rendőrségre a nevezett
személyeket, és megfenyegették őket, hogy őket teszik felelőssé
minden esetleges rendzavarásért, március 15-én.
    
    (folyt.)


1989. január 4., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1988 eseményei, független demokratikus csoportok megalakulása - 1. folyt.

- Március 13-a:
Tamás Gáspár Miklós nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólított
mindenkit - akinek kedves március 15-e megünneplése - hogy őrizze
meg a nyugalmát. Szerinte a békés ünneplést csak a rendőrség
zavarhatja meg.
    
    - Március 14:
Megbilincselve, gumibottal ütlegelve, erőszakkal szállítják el
lakásáról a rendőrségre Haraszti Miklós írót. Megfenyegetik, hogy
felelőssé teszik azért, ha valami történik március 15-én.
    
    - 1988. március 15-e:
A hajnali órákban előállítási paranccsal elviszik lakásáról Solt
Ottíliát, Demszky Gábort, Molnár Tamást, Nagy Jenőt, Rácz Sándort,
Pálinkás Róbertet és Gadó Györgyöt. Még ugyanaznap éjszaka szabadon
bocsátják őket, az egy nappal korábban őrizetbe vett Haraszti
Miklóssal-együtt.
    
    A rendőrségi akciók ellenére mintegy 10 ezer ember vesz részt a
független március 15-i megemlékezésen. Az ismert kegyhelyeken Kis
János és Tamás Gáspár Miklós mond beszédet. Hódosán Róza - Demszky
Gábor felesége -, őrizetbe vett férje tervezett beszédét olvasta
fel.
    
    - Március 17-e:
46-an megalakítják a Szabad Kezdeményezések Hálózatát. Céljuk
különféle független csoportok és mozgalmak tevékenységének
koordinálása.
    
    - Március 27:
40 magyar állampolgár írta alá a pozsonyi katolikusok tüntetésén
letartóztatott csehszlovák állampolgárok ügyében a szolidaritási
nyilatkozatot.
    
    - Március 30-a:
38-an megalakítják a Fiatal Demokraták Szövetségét, a Fideszt. Ez a
szervezet egyrészt képviselni akarja a fiatalságot, miután
véleménye szerint annak érdekeit a KISZ nem képviseli, másrészt
politikai célként a magyarországi viszonyok demokratizálását tűzik
maguk elé.
    
    - A Fidesz vezetőségének tagjai ellen az elkövetkező napokban
támadás indul egyrészt a Magyar Hírlap, másrészt a rendőrség
részéről. A kormány lapja hamis vádakat közöl, a rendőrség
megfenyegeti őket. Ők nyilatkozatban tiltakoznak a vádak ellen.
    
    Tiltakozásuk szövegét nem közli a Magyar Hírlap.
    
    - Április 2-a:
A Jurta Színházban tartotta meg az írószövetségről rendezett
vitáját az 1986-ban betiltott, majd február óta ismét működő
budapesti Rakpart Klub.
    
    - Április 9:
A Népszabadság közzé teszi, hogy kizárták az MSZMP-ből Bihari
Mihály politológust, Bíró Zoltán szerkesztőt, Lengyel László
közgazdászt és Király Zoltán újságírót, országgyűlési képviselőt.
    
    Valamennyiben a Magyar Demokrata Fórum vezetőségéhez tartoznak. Az
MDF nyilatkozatban tiltakozik kizárásuk ellen.
    
    - Április 12:
Ara Kovács Attila filozófus lakásán megalakult, és
sajtóértekezletet tartott a Románia Libera, Szabad Románia nevű
szervezet, amely a Romániából Magyarországra menekült román és
magyar nemzetiségű román állampolgárok érdekeit kívánja képviselni.
    
    - Április 16:
Megalakult a munkásfiatalok érdekképviseletében az Ifjú Demokrata
Stúdió. A csoport később a Fidesz munkáscsoportjaként folytatja
működését.
    
    Április 22-24:
Veszprémben, a felsőoktatási Ifjúsági Parlament ülésezik. A Fidesz
javaslatára a résztvevők többsége elfogadja azt az indítványt, hogy
politikai, ifjúsági szervezet alakuljon, amely a KISZ-től
függetlenül működik. A KISZ képviselői először magukévá tették a
többségi döntést, majd adminisztratív módszerekkel megakadályozták,
hogy ilyen értelemben nyilatkozatot adjanak ki és megvalósítsák
azt.
    
    Az április 25-i Népszabadság demagóg javaslatnak nevezi a többség
által elfogadott határozatot.
    
    - Április 23-a:
Megalakul a Republikánus Kör. Tagjai többségükben olyan személyek,
akiket az 1956-os forradalom után börtönbe zártak.
    
    - Április 25:
A Magyar Demokrata Fórum sajtókonferencián mutatta be az erdélyi
magyarság helyzetéről beszámoló 150 oldalas, dokumentumokkal
alátámasztott helyzetfelmérését. Ennek később rövidített változatát
angolul is közzé tették.
    
    - Április 27-e:
Az igazságügy-minisztériumban fogadták a Független Jogvédő
Szolgálat munkatársait. Figyelmeztették őket, hogy tevékenységük
törvényellenes. Ez a bizottság jogászok bevonásával olyan
személyeknek ad tanácsot, akik úgy érzik, hogy hivatalos szervek
igazságtalanul jártak el velük szemben. Az igazságügy-
minisztériumban folytatott tárgyaláson részt vett Demszky Gábor,
Kőszegh Ferenc, Mécs Imre, Solt Ottília és Philipp Tibor.
    
    Kifejezésre juttatták meggyőződésüket, hogy a Jogvédő Szolgálat
tevékenysége összhangban áll az érvényes magyar törvényekkel.
    
    Munkájukat folytatták. Hivatalos részről zaklatásban azóta nem volt
részük.
    
    - Április 30-a:
400 résztvevő jelenlétében megtartotta első nagy nyilvános ülését a
Fiatal Demokraták Szövetsége.
    
    - Május 1:
A március 17-ikén megalakult Szabad Kezdeményezések Hálózata
nyilvános konferenciáján 50 tagú tanácsot választott, és elfogadta
a szervezet működési nyilatkozatát és egy állásfoglalást.
    
    A Hálózat tanácsa 4 nappal később megválasztotta a szóvivői
testület tagjait. Ezek:
Haraszti Miklós író, Horváth Mihály a Klubtanács tagja, Mécs Imre
mérnök, Mészöly Miklós író, Ruttkai Levente a Bajcsy-Zsilinszky
Társaság tagja, Solt Ottília szociológus, Tamás Gáspár Miklós
filozófus, és Vásárhelyi Miklós sajtótörténész.
    
    - Május 8-a:
Házkutatás egy Balaton melletti villában. Elkobozzák Demszky
Gábortól a Hírmondó idei első számának 1500 példányát, és a Magyar
Zsidó szamizdat folyóirat harmadik számát. Ez utóbbi másodszor lett
a rendőrség áldozata. Egy nyomdagépet is lefoglaltak.
    
    - Május 14-e:
A Metró Klubban 400 személy jelenlétében életre hívták a Tudományos
Dolgozók Demokratikus Szakszervezetét, a TDDSZ-t. Az alakuló ülésen
Forgács Pál elnökölt, aki 1948 előtt a szakszervezet főtitkára
volt. A TDDSZ-hez már az első napokban több mint ezer olyan személy
csatlakozott, akinek kifogása volt a SZOT tevékenysége ellen.
    
    Ugyanezen a napon, május 14-én nagygyűlést tartott a Jurta
Színházban a Fidesz. Az alapszabályról, a működési szabályzatról és
a programtervezetről vitatkoztak.
    
    (folyt.)


1989. január 4., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1988 eseményei, független demokratikus csoportok megalakulása - 2. folyt.

- Május 15-e:
Több mint 700-an vettek részt a Magyar Demokrata Fórum
sajtószabadság és nyilvánosság kérdésével foglalkozó vitáján, a
Jurta Színházban.
    
    - Május 20:
Nyilvános vitát rendeztek a Jurta Színházban a recski kényszer-
munkatáborról. Egykori foglyok, történészek, mondták el személyes
tapasztalataikat, illetve kutatásaik eredményét.
    
    - Május 21:
Mintegy 30 nyugati újságíró vett részt a Fidesz nemzetközi
sajtókonferenciáján, amelyen ismertették a nemzetközi sajtóval a
szervezet eddigi tevékenységét, és céljait. 2 nappal később, május
23-án a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a TDDSZ is
tartott nemzetközi sajtókonferenciát.
    
    A szervezet képviselői a magyarországi viszonyokra jellemzőnek
nevezték azt a tényt, hogy megalakulásuk után a hivatalos szervek
azonnal megalakították a Tudományos Dolgozók Szakszervezetét,
amelynek feltehetően az a célja, hogy zavart keltsen a tagság
köreiben.
    
    Ez az álfüggetlen szervezet ugyanis, a SZOT-on belül tevékenykedik.
    
    - A pártértekezlet alkalmából Budapesten tartózkodó külföldi
újságírók, a Fidesz és a TDDSZ sajtókonferenciáján szerzett
értesüléseit továbbadva, Nyugaton ekkor szereztek az újságolvasók,
rádióhallgatók először, többé-kevésbé pontos értesüléseket erről a
két fontos, alternatív magyar szervezetről.
    
    - Május 27-e:
Vége a konszenzusnak. Ezzel a címmel szerveztek a független
mozgalmak közös vitát a Jurta Színházban. A felszólalók megegyeztek
abban, hogy ha volt is, ma már nincs megegyezés a hatalom és a
társadalom között Magyarországon. A vitán jelen voltak és
felszólaltak a Fidesz, a TDDSZ, a Szabad Kezdeményezések Hálózata
és az Inconnu művészcsoport tagjain kívül, irányzathoz nem tartozó
magánszemélyek is.
- Május 27:
Mintegy 4 ezren tettek eleget a különféle természetvédő csoportok
felhívásának és jelentek meg a Vörösmarty téren a bős-nagymarosi
vízlépcsőrendszer elleni tiltakozáson. A rendőrség megpróbálta
megakadályozni a békés tüntetést.
    
    - Június 5-e:
Megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottság. A megalakulási
nyilatkozatot 37 kezdeményező írta alá. Követelik az 1956-os
forradalom, és az azt megelőző évek ártatlanul meghurcolt
áldozatainak rehabilitálását.
    
    - Ugyanezen a napon, tehát 1988. június 5-én, a szlovákiai Losonc
közelében egy közlekedési baleset során életét vesztette Horváth
Mihály a budapesti Rakpart Klub 35 éves vezetője. Horváth Mihály
egyike volt azoknak, akik az elmúlt években a legtöbbet tették a
független gondolkodás térhódítása érdekében Magyarországon.
    
    - Június 12:
A Jurta Színházban nagysikerű rendezvényt tartott a Szabad
Kezdeményezések Hálózata. Az előcsarnokban a legkülönbözőbb
független szervezetek standokat állítottak fel, és tájékoztatták az
érdeklődőket tevékenységükről.
    
    Az előadók: Szabó Miklós történész, Lengyel László közgazdász és
Berta Zoltán tanár a magyar társadalomban, politikai és gazdasági
életben végbemenő változásokról beszélt.
    
    - Június 16-a, Nagy Imre és legközelebbi munkatársai
kivégzésének 30. évfordulója:
A független csoportok - mindenekelőtt a Történelmi Igazságtétel
Bizottság - békés megemlékezést terveztek. A rendőrség előre
jelezte, hogy temetőben és templomban nem akadályozza meg a
megemlékezést, de nyilvános helyeken ezeket megtiltották. A
rákoskeresztúri temetőben, ahol a forradalom áldozatai névtelen
sírokban nyugszanak, mintegy 300 ember részvételével a kora
délelőtti órákban megtartották a békés megemlékezést, és
felolvasták a forradalom után kivégzett személyek hiányos névsorát.
    
    Ugyanakkor a Batthyány Lajos-Nagy Imre Örökmécsesnél brutális
erőszakkal akadályozta meg a rendőrség a kegyhely megközelítését. A
tömeg így arra kényszerült, hogy végigvonulva a belvároson,
beszédeket tartva, a Himnuszt, Szózatot énekelve az egész belvárost
órákon keresztül a megemlékezés színterévé tegye. A rendőrség
őrizetbe vett és súlyosan bántalmazott 19 személyt. A demokratikus
ellenzék különféle csoportjai nyilatkozatban tiltakoztak a
rendőrakciók ellen.
    
    - Június 27-e:
- 1956 óta a legnagyobb tömegtüntetés Magyarországon. Mintegy
százezer ember a Hősök terén némán tüntet a román kormány
politikája ellen. Fáklyás felvonulás. Részt vesz minden jelentős
független mozgalom mellett, a Románia Libera is.
    
    - Június 29-30:
A parlament nyári ülésszakának első napján Perlaki Tamás átadja a
parlament alelnökének azt a petíciót, amelyben kérik az alternatív
katonai szolgálat lehetővé tételét.
    
    A második napon 5 természetvédő ad át petíciót ugyancsak a
parlament alelnökének azzal a kéréssel, hogy ne építsék fel a
jelenlegi tervek szerint a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert.
    
    - Július 19 - július 27.
    
    Grósz Károly Egyesült Államokban tett látogatása idején 5 magyar
állampolgár: Bokros Péter, Fonai Jenő, Kőszegh Ferenc, Molnár Tamás
és Erdei Gyula éhségsztrájkot tartott egy budapesti magánlakásban.
    
    Evvel kívánták felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy a nagy
propaganda hadjárattal bejelentett utazási kedvezmények sok
személyre, például ő rájuk nem vonatkoznak. Hangsúlyozták, hogy az
útlevél megtagadása az ő esetükben ellentétben áll azzal a helsinki
egyezménnyel, amelyet a magyar kormány is aláírt. Az
éhségsztrájkolókhoz Pákh Tibor is csatlakozott.
    
    Az elkövetkező hónapok során az illetékes hatóságok valamennyiük
számára kiállították a külföldi utazásokat lehetővé tevő útlevelet.
    
    - Július 21-e:
Független bizottság alakult a Jurta Színház megmentésére, amely
fórumot biztosít a független csoportok rendezvényeinek. A Jurtának
építkezéseiből származó 25 millió forintos adóssága van.
    
    Feltehetően központi utasításra, a Budapest Bank felmondta a
színház hitelét. A Jurta védelmére alakult bizottság gyűjtést
hirdetett meg a színház megtartása érdekében.
    
    - Augusztus 18-a:
180 magyar állampolgár nyilatkozatot adott ki Csehszlovákia
megszállásának 20. évfordulója alkalmából.
    
    - Augusztus 19:
A Lelkiismeret 88-nevű emberi jogi csoport állandó tüntetést
kezdeményezett Románia budapesti nagykövetségének épülete előtt. A
falupusztítási tervek ellen tiltakoznak.
    
    (folyt.)


1989. január 4., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1988 eseményei, független demokratikus csoportok megalakulása - 3. folyt.

- Augusztus 22:
A Magyarországon működő Szabad Románia nevű menekültszervezet és a
Lelkiismeret 88 nevű csoport 24 órás éhségsztrájkkal egybekötött
tüntetést rendez a román követség közelében. Ebből az alkalomból a
Szabad Románia nyilatkozatot ad ki, amelyben elítéli a Ceausescu-
rendszer nacionalista, és fajgyűlölő megnyilatkozásait.
    
    A román nemzetiségű menekültek felhívását - mint a román
demokratikus gondolkozás jelét - örömmel üdvözli a Demokrata Fórum.
    
    - Augusztus 25:
A Szabad Kezdeményezések Hálózata nyilatkozatot tesz közzé Kelet-
Közép-Európa politikai helyzetéről. Elítélik azokat a rendszereket,
amelyek Európa ezen térségében az elmúlt 40 esztendő alatt az itt
élő népek történelméhez nem méltó viszonyokat teremtettek. Állást
foglalnak a magyar 1956, a csehszlovák 1968 és a lengyel 1980-81
által jelképezett megújulási törekvések mellett. Szolidaritást
vállalnak minden olyan kezdeményezéssel, amely a térség
demokratikus viszonyainak helyreállítását tűzte célul maga elé.
    
    A szolidaritás jeleként a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság,
a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Kezdeményezések Hálózata közös
táviratban üdvözölte Lech Walesát, a gdanski egyezmény aláírásának
8. évfordulója alkalmából.
    
    - 1988 augusztus 25-27:
Mintegy 700 résztvevő közreműködésével nagyszabású nemzetközi
konferenciát rendezett Krakkóban a lengyel Szabadság és Béke nevű
szervezet, valamint a Szolidaritás országos jogvédő bizottsága. A
találkozón megjelentek nyugati politikusokon kívül magyar küldöttek
is. A 12 tagú magyar delegáció tagjai közül Bába Iván a magyar
nemzeti kisebbségek helyzetéről, Vitt László a
környezetrombolásról, Szelényi Zsuzsa a Fiatal Demokraták
Szövetségének tevékenységéről, Merza József a magyar
szolgálatmegtagadók helyzetéről, Philipp Tibor a magyar emberi jogi
viszonyokról, Szilágyi Sándor a Magyarországon működő Szabad
Románia csoport tevékenységéről, Gadó György a kelet-európai
országok közös stratégiájának szükségességéről, Hahn Endre és
Magyar Bálint pedig a Tudományos Dolgozók Demokratikus
Szakszervezetének munkájáról számolt be.
    
    - Augusztus 31-e:
A Miskolci Megyei Bíróság három év fegyházról másfél év
börtönbüntetésre enyhítette Kristály Gyula 61 éves munkás
büntetését, amelyet 4 évi időtartamra felfüggesztett.
    
    Úgy intézkedett továbbá, hogy a 20 ezer forintos nyomozási
költséget az állam vállalja magára. Az ítélet enyhítése azzal a
széles körű magyarországi és külföldi tiltakozás-akcióval
magyarázható, amelyet a 61 éves nyugdíjas ózdi munkás ügye
felkeltett. Kristály Gyula röpiratokkal tiltakozott a helyi
hatóságok túlkapásai ellen. Ezért a miskolci rendőrség példát
szolgáltató kirakatpert akart rendezni ellene.
    
    - Augusztus 28-30:
Szárszói Front névvel megalakult egy új, független, demokratikus
mozgalom. Az 1943-as szárszói találkozó szellemét kívánja
továbbvinni, elődének tekinti a demokratikus ellenzék mozgalmát, és
állást foglal 1956 függetlenségi, és önigazgató hagyományai
mellett.
    
    - Szeptember 1-je:
Sajtókonferencia keretében mutatják be a Duna című 148 oldalas
antológiát, amelyet Perczel Anna, Vargha Balázs és Nagy András
szerkesztett. Az antológia szerzői: Csoóri Sándor, Csurka István,
Eörsi István, Esterházi Péter, Karinthy Ferenc, Kodolányi Gyula,
Korniss Mihály, Petri György, Szilágyi Ákos, Vas István.
    
    - Szeptember 3-a:
Lakiteleken 364 jelenlévő a Magyar Demokrata Fórumot szervezetté
alakította. Számozott belépési nyilatkozatot adtak ki. Közölték,
hogy 10 ezer tag esetén, de legkésőbb egy év múlva közgyűlést
tartanak. Az ideiglenes elnökség tagjai: Bíró Zoltán, Csengey
Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Fűr Lajos, Joó
Rudolf, Kiss Gy. Csaba és Lezsák Sándor.
    
    - Szeptember 10-e:
Esztergomban tudományos tanácskozást tartott a Magyar Demokrata
Fórum. Téma a természetvédelem, mindenekelőtt a bős-nagymarosi
vízlépcsőrendszer megépítésével járó természeti károk. A mintegy
600 résztvevő előtt beszélt Erhard Busek, Bécs város polgármester-
helyettese is.
    
    A tanácskozás elfogadta egy nyílt levél szövegét, amelyet azzal a
kéréssel küldtek el a parlament képviselőihez, hogy követeljenek
népszavazást a vízlépcsőrendszer megépítése ügyében.
    
    - Szeptember 5-e:
Nyilvános ülést tartott a Szabad Kezdeményezések Hálózatának
ideiglenes tanácsa. Elhatározták, hogy közgyűlést tartanak, amelyen
döntenek a szervezetté alakulás kérdésében. Bejelentették, hogy a
Hálózatnak eddig 1500 bejelentett tagja van.
    
    - Szeptember 12-e:
Mintegy 35 ezer ember tüntetett a parlament előtt a bős-nagymarosi
vízlépcső megépítése ellen. Az ünnepi beszédet Csengey Dénes író
mondta. A szervező bizottság 5 tagja: Szekeres László, Perczel
Anna, Lovas Pál, Bába Iván és Csengey Dénes átadta Straub F.
    
    Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének azt a dokumentumot, amelyet
korábban Vitai András színész olvasott fel a tömeg előtt. Ebben az
építkezések megszűntetését, illetve népszavazás kiírását
követelték. A nyilatkozat egy példányát átvette Pozsgay Imre
államminiszter is. Grósz Károly miniszterelnök-pártfőtitkár azonban
nem volt erre hajlandó.
    
    A nagygyűlésen felszólaltak az osztrák Zöldek képviselői is. A
nagyméretű tüntetést a 27 független szervezetből álló Nagymaros
Bizottság rendezte.
    
    Kedves hallgatóink! Mához egy hétre, ugyanebben a műsorban
folytatjuk az 1988-as esztendő független magyarországi eseményeinek
kronologikus felsorolását. +++


1989. január 4., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

Garai Gabriella: Zoltán Erikát szeretné látni-hallani. Petróné 86o-387 Kudlik Júliától kérdezei: látta a tv II-ben az aranysipkás szakácsverseny győzteseit. Azt szeretné tudni, hogy mi volt az, amit az egyik szakács mondott, hogy csülköt- e vagy lábszárat főz még bele az ételbe, amitől olyan finom. Ha lehet ismételjék meg. Név és szám nélkül: Addig nem lesz Magyarországon reform, amig a kommunisták, a munkásőrök és a többi sztálinista fegyveres testület uralkodik.
III/III-as jelentés az FKgP pártlapjáról az Atheneaum Nyomdában

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD