|
|
|
|
1988 eseményei, független demokratikus csoportok megalakulása
|
(Kasza László) München, 1989. január 4. (SZER, Kommentár nélkül) - Az 1988-as esztendő a független demokratikus csoportok - vagy ahogy manapság nevezik őket -, alternatív mozgalmak esztendeje volt. Ezen különféle irányzatok tevékenysége nyomta rá bélyegét az ország politikai és társadalmi életére. A kormány és párt intézkedései csupán reakciónak tekinthetők az alternatív irányzatok tevékenységére. Kommentár nélkül című műsorunk mai, és jövő heti adásában ismertetjük ezen csoportok tevékenységét, megnyilvánulásait. A lista korántsem lesz teljes. A műsoridő keretei arra kényszerítenek bennünket, hogy csak az általunk legfontosabbnak ítélt eseményekről tegyünk említést. A független mozgalmak első megnyilvánulása 1988-ban a Rúzsai bizottság hármas számú közleményének közzététele volt, január 6-án. A Rúzsai László kiszabadítására alakult bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a november 24-én letartóztatott hatvani lakos tartózkodási helye ismeretlen. A gyűjtőfogház elmemegfigyelő intézetében tartották fogva 30 napig, de ez a határidő lejárt. Vádat nem emeltek ellene. A bizottság nyilatkozata kifejezésre juttatja azt az aggodalmat, hogy a politikailag kényelmetlenné vált fiatalembert - akit előzőleg választási üléseken történt felszólalósa, egy szamizdat lap kiadása, illetve az ablakába kirakott 1956-os forradalmat éltető jelszavak miatt kétszer már őrizetbe vette a rendőrség -, a pszichiátria módszereivel kívánják elnémítani. Körülbelül két hónappal később a Rúzsai ügy azzal fejeződött be, hogy a rendőrség elejtette a vádat. Rúzsai Lászlóról az általa választott ideggyógyintézet orvos szakértői szakvéleményt állítottak ki, amelynek értelmében elmeállapota nem hagy kívánni valót maga után. - Január első napjaiban - dátum nélkül - röpiratok ezrei terjedtek el Budapesten, amelyek a szakszervezetekből való kilépésre szólították fel a tagságot. A sokszorosított röplap rámutat arra, hogy a SZOT nem a munkásokat, hanem a pártot képviseli. Hangsúlyozza, hogy a szakszervezeteknek 17 ezer függetlenített alkalmazottja van, akiket a tagdíjakból kell eltartani, és akik ennek ellenére nem tesznek semmit a tagság érdekében. A röpirat olyan szakszervezet létesítését követeli, amely támogatja a tagság érdekeit, követeli a sztrájkjog törvénybe iktatását, és harcol az állampolgári jogokért, közöttük az egyesülési- és sajtószabadságért. - 1988 január 9-én nyílt levelet intézett Grósz Károly miniszterelnökhöz a Társadalompolitikai és Honismereti Klub tanácsának vezetősége abból az alkalomból, hogy elterjedt hírek szerint a magyar rendőrség román menekülteket utasít ki az országból. A levél aláírói szerint mintegy 150-200-ra becsülik azon menekültek számát, akiket a magyar hatóságok visszatoloncoltak Romániába. Ezeket a személyeket a Securitate büntetőtáborba zárja, és nem egyszer, tettlegesen bántalmazza. A Grósz Károlyhoz címzett levél követeli a romániai menekültek részére is a görög, chilei és más hasonló menekültekkel azonos politikai gyakorlat alkalmazását, és ügyükben minden fontos intézkedés közzétételét. - Január 12-én sajtókonferenciát tartottak Für Lajos történész lakásán abból az alkalomból, hogy több mint 300 író, történész, szociológus, filozófus és közgazdász, valamint más foglalkozású magyar értelmiségi szolidaritási nyilatkozatot tett közzé a november 15-i brassói tüntetés, és sztrájkok ügyében. - A sajtókonferencián felolvasták annak a nyilatkozatnak a szövegét, amelyet neves magyar közéleti személyiségek írtak alá. Ez szolidaritást vállal a brassói tüntetőkkel, elítéli Ceausescu elnyomó politikáját, és figyelmeztet arra, hogy Ceausescu minden Romániában élő, demokratikusan gondolkozó személy közös ellensége. A nyilatkozatot az aláírók nevében a következő személyek jegyezték: Benda Gyula, Bokor Pál, Csoóri Sándor, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Mészöly Miklós, Szabó Miklós, Vásárhelyi Miklós. - Az elkövetkező napokban és hetekben több nyilatkozat, röpirat lát napvilágot, amely elítéli a romániai kormány politikáját, és állást foglal a külföldre menekülni kényszerülő lakosság mellett. - Január 30-a: Parlamentarizmus és demokrácia címmel második konferenciáját tartja a Jurta Színházban a Magyar Demokrata Fórum. - Február 1-je: Néma tüntetés Románia budapesti nagykövetsége előtt. Mintegy 500 részvevő nevében Tamás Gáspár Miklós a falurombolás elleni tiltakozás szövegét helyezte el a kapu előtt. A tüntetést megelőzően magyar fiatalok egy csoportja éhségsztrájkot tartott a nagykövetség közelében. - Március 6-a: A Magyar Demokrata Fórum újabb tanácskozást tartott a Jurta Színházban. A téma ezúttal a határon kívüli magyarság helyzete volt. - 1988 március 8: Feltehetően annak érdekében, hogy megfélemlítsék azokat, akikről feltételezték, hogy tüntetésen kívánnak részt venni március 15- ikén, házkutatást tartott a rendőrség Bokros Péternél, Gadó Györgynél, Gravács Péternél, Demszky Gábornál és Nagy Jenőnél. Egy nappal később ugyancsak házkutatás volt Solt Ottíliánál. Akiknél házkutatást tartottak, nyilatkozatban tiltakoztak a gyanúsítás ellen, hogy egyrészt lázítanának, másrészt gyanús iratokat talált volna náluk a rendőrség. Az elkövetkező napokban beidézték a rendőrségre a nevezett személyeket, és megfenyegették őket, hogy őket teszik felelőssé minden esetleges rendzavarásért, március 15-én. (folyt.)
1989. január 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1988 eseményei, független demokratikus csoportok megalakulása - 1. folyt.
|
- Március 13-a: Tamás Gáspár Miklós nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólított mindenkit - akinek kedves március 15-e megünneplése - hogy őrizze meg a nyugalmát. Szerinte a békés ünneplést csak a rendőrség zavarhatja meg. - Március 14: Megbilincselve, gumibottal ütlegelve, erőszakkal szállítják el lakásáról a rendőrségre Haraszti Miklós írót. Megfenyegetik, hogy felelőssé teszik azért, ha valami történik március 15-én. - 1988. március 15-e: A hajnali órákban előállítási paranccsal elviszik lakásáról Solt Ottíliát, Demszky Gábort, Molnár Tamást, Nagy Jenőt, Rácz Sándort, Pálinkás Róbertet és Gadó Györgyöt. Még ugyanaznap éjszaka szabadon bocsátják őket, az egy nappal korábban őrizetbe vett Haraszti Miklóssal-együtt. A rendőrségi akciók ellenére mintegy 10 ezer ember vesz részt a független március 15-i megemlékezésen. Az ismert kegyhelyeken Kis János és Tamás Gáspár Miklós mond beszédet. Hódosán Róza - Demszky Gábor felesége -, őrizetbe vett férje tervezett beszédét olvasta fel. - Március 17-e: 46-an megalakítják a Szabad Kezdeményezések Hálózatát. Céljuk különféle független csoportok és mozgalmak tevékenységének koordinálása. - Március 27: 40 magyar állampolgár írta alá a pozsonyi katolikusok tüntetésén letartóztatott csehszlovák állampolgárok ügyében a szolidaritási nyilatkozatot. - Március 30-a: 38-an megalakítják a Fiatal Demokraták Szövetségét, a Fideszt. Ez a szervezet egyrészt képviselni akarja a fiatalságot, miután véleménye szerint annak érdekeit a KISZ nem képviseli, másrészt politikai célként a magyarországi viszonyok demokratizálását tűzik maguk elé. - A Fidesz vezetőségének tagjai ellen az elkövetkező napokban támadás indul egyrészt a Magyar Hírlap, másrészt a rendőrség részéről. A kormány lapja hamis vádakat közöl, a rendőrség megfenyegeti őket. Ők nyilatkozatban tiltakoznak a vádak ellen. Tiltakozásuk szövegét nem közli a Magyar Hírlap. - Április 2-a: A Jurta Színházban tartotta meg az írószövetségről rendezett vitáját az 1986-ban betiltott, majd február óta ismét működő budapesti Rakpart Klub. - Április 9: A Népszabadság közzé teszi, hogy kizárták az MSZMP-ből Bihari Mihály politológust, Bíró Zoltán szerkesztőt, Lengyel László közgazdászt és Király Zoltán újságírót, országgyűlési képviselőt. Valamennyiben a Magyar Demokrata Fórum vezetőségéhez tartoznak. Az MDF nyilatkozatban tiltakozik kizárásuk ellen. - Április 12: Ara Kovács Attila filozófus lakásán megalakult, és sajtóértekezletet tartott a Románia Libera, Szabad Románia nevű szervezet, amely a Romániából Magyarországra menekült román és magyar nemzetiségű román állampolgárok érdekeit kívánja képviselni. - Április 16: Megalakult a munkásfiatalok érdekképviseletében az Ifjú Demokrata Stúdió. A csoport később a Fidesz munkáscsoportjaként folytatja működését. Április 22-24: Veszprémben, a felsőoktatási Ifjúsági Parlament ülésezik. A Fidesz javaslatára a résztvevők többsége elfogadja azt az indítványt, hogy politikai, ifjúsági szervezet alakuljon, amely a KISZ-től függetlenül működik. A KISZ képviselői először magukévá tették a többségi döntést, majd adminisztratív módszerekkel megakadályozták, hogy ilyen értelemben nyilatkozatot adjanak ki és megvalósítsák azt. Az április 25-i Népszabadság demagóg javaslatnak nevezi a többség által elfogadott határozatot. - Április 23-a: Megalakul a Republikánus Kör. Tagjai többségükben olyan személyek, akiket az 1956-os forradalom után börtönbe zártak. - Április 25: A Magyar Demokrata Fórum sajtókonferencián mutatta be az erdélyi magyarság helyzetéről beszámoló 150 oldalas, dokumentumokkal alátámasztott helyzetfelmérését. Ennek később rövidített változatát angolul is közzé tették. - Április 27-e: Az igazságügy-minisztériumban fogadták a Független Jogvédő Szolgálat munkatársait. Figyelmeztették őket, hogy tevékenységük törvényellenes. Ez a bizottság jogászok bevonásával olyan személyeknek ad tanácsot, akik úgy érzik, hogy hivatalos szervek igazságtalanul jártak el velük szemben. Az igazságügy- minisztériumban folytatott tárgyaláson részt vett Demszky Gábor, Kőszegh Ferenc, Mécs Imre, Solt Ottília és Philipp Tibor. Kifejezésre juttatták meggyőződésüket, hogy a Jogvédő Szolgálat tevékenysége összhangban áll az érvényes magyar törvényekkel. Munkájukat folytatták. Hivatalos részről zaklatásban azóta nem volt részük. - Április 30-a: 400 résztvevő jelenlétében megtartotta első nagy nyilvános ülését a Fiatal Demokraták Szövetsége. - Május 1: A március 17-ikén megalakult Szabad Kezdeményezések Hálózata nyilvános konferenciáján 50 tagú tanácsot választott, és elfogadta a szervezet működési nyilatkozatát és egy állásfoglalást. A Hálózat tanácsa 4 nappal később megválasztotta a szóvivői testület tagjait. Ezek: Haraszti Miklós író, Horváth Mihály a Klubtanács tagja, Mécs Imre mérnök, Mészöly Miklós író, Ruttkai Levente a Bajcsy-Zsilinszky Társaság tagja, Solt Ottília szociológus, Tamás Gáspár Miklós filozófus, és Vásárhelyi Miklós sajtótörténész. - Május 8-a: Házkutatás egy Balaton melletti villában. Elkobozzák Demszky Gábortól a Hírmondó idei első számának 1500 példányát, és a Magyar Zsidó szamizdat folyóirat harmadik számát. Ez utóbbi másodszor lett a rendőrség áldozata. Egy nyomdagépet is lefoglaltak. - Május 14-e: A Metró Klubban 400 személy jelenlétében életre hívták a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetét, a TDDSZ-t. Az alakuló ülésen Forgács Pál elnökölt, aki 1948 előtt a szakszervezet főtitkára volt. A TDDSZ-hez már az első napokban több mint ezer olyan személy csatlakozott, akinek kifogása volt a SZOT tevékenysége ellen. Ugyanezen a napon, május 14-én nagygyűlést tartott a Jurta Színházban a Fidesz. Az alapszabályról, a működési szabályzatról és a programtervezetről vitatkoztak. (folyt.)
1989. január 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1988 eseményei, független demokratikus csoportok megalakulása - 2. folyt.
|
- Május 15-e: Több mint 700-an vettek részt a Magyar Demokrata Fórum sajtószabadság és nyilvánosság kérdésével foglalkozó vitáján, a Jurta Színházban. - Május 20: Nyilvános vitát rendeztek a Jurta Színházban a recski kényszer- munkatáborról. Egykori foglyok, történészek, mondták el személyes tapasztalataikat, illetve kutatásaik eredményét. - Május 21: Mintegy 30 nyugati újságíró vett részt a Fidesz nemzetközi sajtókonferenciáján, amelyen ismertették a nemzetközi sajtóval a szervezet eddigi tevékenységét, és céljait. 2 nappal később, május 23-án a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a TDDSZ is tartott nemzetközi sajtókonferenciát. A szervezet képviselői a magyarországi viszonyokra jellemzőnek nevezték azt a tényt, hogy megalakulásuk után a hivatalos szervek azonnal megalakították a Tudományos Dolgozók Szakszervezetét, amelynek feltehetően az a célja, hogy zavart keltsen a tagság köreiben. Ez az álfüggetlen szervezet ugyanis, a SZOT-on belül tevékenykedik. - A pártértekezlet alkalmából Budapesten tartózkodó külföldi újságírók, a Fidesz és a TDDSZ sajtókonferenciáján szerzett értesüléseit továbbadva, Nyugaton ekkor szereztek az újságolvasók, rádióhallgatók először, többé-kevésbé pontos értesüléseket erről a két fontos, alternatív magyar szervezetről. - Május 27-e: Vége a konszenzusnak. Ezzel a címmel szerveztek a független mozgalmak közös vitát a Jurta Színházban. A felszólalók megegyeztek abban, hogy ha volt is, ma már nincs megegyezés a hatalom és a társadalom között Magyarországon. A vitán jelen voltak és felszólaltak a Fidesz, a TDDSZ, a Szabad Kezdeményezések Hálózata és az Inconnu művészcsoport tagjain kívül, irányzathoz nem tartozó magánszemélyek is. - Május 27: Mintegy 4 ezren tettek eleget a különféle természetvédő csoportok felhívásának és jelentek meg a Vörösmarty téren a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer elleni tiltakozáson. A rendőrség megpróbálta megakadályozni a békés tüntetést. - Június 5-e: Megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottság. A megalakulási nyilatkozatot 37 kezdeményező írta alá. Követelik az 1956-os forradalom, és az azt megelőző évek ártatlanul meghurcolt áldozatainak rehabilitálását. - Ugyanezen a napon, tehát 1988. június 5-én, a szlovákiai Losonc közelében egy közlekedési baleset során életét vesztette Horváth Mihály a budapesti Rakpart Klub 35 éves vezetője. Horváth Mihály egyike volt azoknak, akik az elmúlt években a legtöbbet tették a független gondolkodás térhódítása érdekében Magyarországon. - Június 12: A Jurta Színházban nagysikerű rendezvényt tartott a Szabad Kezdeményezések Hálózata. Az előcsarnokban a legkülönbözőbb független szervezetek standokat állítottak fel, és tájékoztatták az érdeklődőket tevékenységükről. Az előadók: Szabó Miklós történész, Lengyel László közgazdász és Berta Zoltán tanár a magyar társadalomban, politikai és gazdasági életben végbemenő változásokról beszélt. - Június 16-a, Nagy Imre és legközelebbi munkatársai kivégzésének 30. évfordulója: A független csoportok - mindenekelőtt a Történelmi Igazságtétel Bizottság - békés megemlékezést terveztek. A rendőrség előre jelezte, hogy temetőben és templomban nem akadályozza meg a megemlékezést, de nyilvános helyeken ezeket megtiltották. A rákoskeresztúri temetőben, ahol a forradalom áldozatai névtelen sírokban nyugszanak, mintegy 300 ember részvételével a kora délelőtti órákban megtartották a békés megemlékezést, és felolvasták a forradalom után kivégzett személyek hiányos névsorát. Ugyanakkor a Batthyány Lajos-Nagy Imre Örökmécsesnél brutális erőszakkal akadályozta meg a rendőrség a kegyhely megközelítését. A tömeg így arra kényszerült, hogy végigvonulva a belvároson, beszédeket tartva, a Himnuszt, Szózatot énekelve az egész belvárost órákon keresztül a megemlékezés színterévé tegye. A rendőrség őrizetbe vett és súlyosan bántalmazott 19 személyt. A demokratikus ellenzék különféle csoportjai nyilatkozatban tiltakoztak a rendőrakciók ellen. - Június 27-e: - 1956 óta a legnagyobb tömegtüntetés Magyarországon. Mintegy százezer ember a Hősök terén némán tüntet a román kormány politikája ellen. Fáklyás felvonulás. Részt vesz minden jelentős független mozgalom mellett, a Románia Libera is. - Június 29-30: A parlament nyári ülésszakának első napján Perlaki Tamás átadja a parlament alelnökének azt a petíciót, amelyben kérik az alternatív katonai szolgálat lehetővé tételét. A második napon 5 természetvédő ad át petíciót ugyancsak a parlament alelnökének azzal a kéréssel, hogy ne építsék fel a jelenlegi tervek szerint a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert. - Július 19 - július 27. Grósz Károly Egyesült Államokban tett látogatása idején 5 magyar állampolgár: Bokros Péter, Fonai Jenő, Kőszegh Ferenc, Molnár Tamás és Erdei Gyula éhségsztrájkot tartott egy budapesti magánlakásban. Evvel kívánták felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy a nagy propaganda hadjárattal bejelentett utazási kedvezmények sok személyre, például ő rájuk nem vonatkoznak. Hangsúlyozták, hogy az útlevél megtagadása az ő esetükben ellentétben áll azzal a helsinki egyezménnyel, amelyet a magyar kormány is aláírt. Az éhségsztrájkolókhoz Pákh Tibor is csatlakozott. Az elkövetkező hónapok során az illetékes hatóságok valamennyiük számára kiállították a külföldi utazásokat lehetővé tevő útlevelet. - Július 21-e: Független bizottság alakult a Jurta Színház megmentésére, amely fórumot biztosít a független csoportok rendezvényeinek. A Jurtának építkezéseiből származó 25 millió forintos adóssága van. Feltehetően központi utasításra, a Budapest Bank felmondta a színház hitelét. A Jurta védelmére alakult bizottság gyűjtést hirdetett meg a színház megtartása érdekében. - Augusztus 18-a: 180 magyar állampolgár nyilatkozatot adott ki Csehszlovákia megszállásának 20. évfordulója alkalmából. - Augusztus 19: A Lelkiismeret 88-nevű emberi jogi csoport állandó tüntetést kezdeményezett Románia budapesti nagykövetségének épülete előtt. A falupusztítási tervek ellen tiltakoznak. (folyt.)
1989. január 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1988 eseményei, független demokratikus csoportok megalakulása - 3. folyt.
|
- Augusztus 22: A Magyarországon működő Szabad Románia nevű menekültszervezet és a Lelkiismeret 88 nevű csoport 24 órás éhségsztrájkkal egybekötött tüntetést rendez a román követség közelében. Ebből az alkalomból a Szabad Románia nyilatkozatot ad ki, amelyben elítéli a Ceausescu- rendszer nacionalista, és fajgyűlölő megnyilatkozásait. A román nemzetiségű menekültek felhívását - mint a román demokratikus gondolkozás jelét - örömmel üdvözli a Demokrata Fórum. - Augusztus 25: A Szabad Kezdeményezések Hálózata nyilatkozatot tesz közzé Kelet- Közép-Európa politikai helyzetéről. Elítélik azokat a rendszereket, amelyek Európa ezen térségében az elmúlt 40 esztendő alatt az itt élő népek történelméhez nem méltó viszonyokat teremtettek. Állást foglalnak a magyar 1956, a csehszlovák 1968 és a lengyel 1980-81 által jelképezett megújulási törekvések mellett. Szolidaritást vállalnak minden olyan kezdeményezéssel, amely a térség demokratikus viszonyainak helyreállítását tűzte célul maga elé. A szolidaritás jeleként a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Kezdeményezések Hálózata közös táviratban üdvözölte Lech Walesát, a gdanski egyezmény aláírásának 8. évfordulója alkalmából. - 1988 augusztus 25-27: Mintegy 700 résztvevő közreműködésével nagyszabású nemzetközi konferenciát rendezett Krakkóban a lengyel Szabadság és Béke nevű szervezet, valamint a Szolidaritás országos jogvédő bizottsága. A találkozón megjelentek nyugati politikusokon kívül magyar küldöttek is. A 12 tagú magyar delegáció tagjai közül Bába Iván a magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről, Vitt László a környezetrombolásról, Szelényi Zsuzsa a Fiatal Demokraták Szövetségének tevékenységéről, Merza József a magyar szolgálatmegtagadók helyzetéről, Philipp Tibor a magyar emberi jogi viszonyokról, Szilágyi Sándor a Magyarországon működő Szabad Románia csoport tevékenységéről, Gadó György a kelet-európai országok közös stratégiájának szükségességéről, Hahn Endre és Magyar Bálint pedig a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének munkájáról számolt be. - Augusztus 31-e: A Miskolci Megyei Bíróság három év fegyházról másfél év börtönbüntetésre enyhítette Kristály Gyula 61 éves munkás büntetését, amelyet 4 évi időtartamra felfüggesztett. Úgy intézkedett továbbá, hogy a 20 ezer forintos nyomozási költséget az állam vállalja magára. Az ítélet enyhítése azzal a széles körű magyarországi és külföldi tiltakozás-akcióval magyarázható, amelyet a 61 éves nyugdíjas ózdi munkás ügye felkeltett. Kristály Gyula röpiratokkal tiltakozott a helyi hatóságok túlkapásai ellen. Ezért a miskolci rendőrség példát szolgáltató kirakatpert akart rendezni ellene. - Augusztus 28-30: Szárszói Front névvel megalakult egy új, független, demokratikus mozgalom. Az 1943-as szárszói találkozó szellemét kívánja továbbvinni, elődének tekinti a demokratikus ellenzék mozgalmát, és állást foglal 1956 függetlenségi, és önigazgató hagyományai mellett. - Szeptember 1-je: Sajtókonferencia keretében mutatják be a Duna című 148 oldalas antológiát, amelyet Perczel Anna, Vargha Balázs és Nagy András szerkesztett. Az antológia szerzői: Csoóri Sándor, Csurka István, Eörsi István, Esterházi Péter, Karinthy Ferenc, Kodolányi Gyula, Korniss Mihály, Petri György, Szilágyi Ákos, Vas István. - Szeptember 3-a: Lakiteleken 364 jelenlévő a Magyar Demokrata Fórumot szervezetté alakította. Számozott belépési nyilatkozatot adtak ki. Közölték, hogy 10 ezer tag esetén, de legkésőbb egy év múlva közgyűlést tartanak. Az ideiglenes elnökség tagjai: Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Fűr Lajos, Joó Rudolf, Kiss Gy. Csaba és Lezsák Sándor. - Szeptember 10-e: Esztergomban tudományos tanácskozást tartott a Magyar Demokrata Fórum. Téma a természetvédelem, mindenekelőtt a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítésével járó természeti károk. A mintegy 600 résztvevő előtt beszélt Erhard Busek, Bécs város polgármester- helyettese is. A tanácskozás elfogadta egy nyílt levél szövegét, amelyet azzal a kéréssel küldtek el a parlament képviselőihez, hogy követeljenek népszavazást a vízlépcsőrendszer megépítése ügyében. - Szeptember 5-e: Nyilvános ülést tartott a Szabad Kezdeményezések Hálózatának ideiglenes tanácsa. Elhatározták, hogy közgyűlést tartanak, amelyen döntenek a szervezetté alakulás kérdésében. Bejelentették, hogy a Hálózatnak eddig 1500 bejelentett tagja van. - Szeptember 12-e: Mintegy 35 ezer ember tüntetett a parlament előtt a bős-nagymarosi vízlépcső megépítése ellen. Az ünnepi beszédet Csengey Dénes író mondta. A szervező bizottság 5 tagja: Szekeres László, Perczel Anna, Lovas Pál, Bába Iván és Csengey Dénes átadta Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének azt a dokumentumot, amelyet korábban Vitai András színész olvasott fel a tömeg előtt. Ebben az építkezések megszűntetését, illetve népszavazás kiírását követelték. A nyilatkozat egy példányát átvette Pozsgay Imre államminiszter is. Grósz Károly miniszterelnök-pártfőtitkár azonban nem volt erre hajlandó. A nagygyűlésen felszólaltak az osztrák Zöldek képviselői is. A nagyméretű tüntetést a 27 független szervezetből álló Nagymaros Bizottság rendezte. Kedves hallgatóink! Mához egy hétre, ugyanebben a műsorban folytatjuk az 1988-as esztendő független magyarországi eseményeinek kronologikus felsorolását. +++
1989. január 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|