|
|
 |
|
 |
A JKSZ KB ülése előtt (1.rész)
|
Belgrád, 1989. január 25. szerda (MTI-Panoráma) - A JKSZ Központi Bizottságának ülését - egy nappal a kitűzött időpont előtt - elhalasztották: január 25. helyett január 30-án tartják meg. Ilyesmi ritkán fordul elő a kommunista pártok gyakorlatában, mégsem a halasztás ténye, hanem az előzmények keltenek figyelmet, bel- és külföldön egyaránt.
A KB a múlt év végén tűzte ki a januári tanácskozás időpontját,
és napirendjét is rögzítette: a politikai intézményrendszer
reformja, a pluralizmus érvényesítése. De az elhúzódó válság
körülményi között - az évi inflációs arány túllépte a 250
százalékot, a dolgozók reáljövodelme pedig átlag 12,5 százalékkal
csökkent - a társadalmi feszültségek gyorsan növekedtek, az
események felgyorsultak.
A titográdi munkástüntetések követelésére január 12-én lemondott
tisztségéről Crna Gora egész párt- és állami csúcsvezetősége, a
Vajdasági Kommunisták Szövetsége múlt heti konferenciája pedig
határozatban követelte a JKSZ rendkívüli kongresszusának azonnali
összehívását és Stipe Suvarnak, a KB-elnökség elnökének leváltását.
A Szerb Kommunisták Szövetsége tagjai körében, írta a ljubljanai
Delo, Suvar-ellenes koalíciós központ alakult ki; azt állítják róla,
hogy nyilatkozataival lehetetlenné tette magát. Crna Gorában egyesek
azért sürgették felelősségre vonását, mert - úgymond - lebecsülte a
Crna Gora-i népet és akaratát. A Koszovói Kommunisták Szövetségének
szerb és crnagorac tagjai szerint Suvar a fő bűnös abban, hogy nem
valósították meg a JKSZ KB Koszovóra vonatkozó határozatait. A Duga
című belgrádi hetilap legfrisebb számában pedig azt írta, hogy a
jugoszláv párt jelenlegi horvátországi elnöke dogmatikus,
sztálinista, munkájában sok hibát követett el.
Stipe Suvar a zágrábi tv-nek adott nyilatkozatában nyomban
reagált a történésekre. Emlékeztett arra, hogy fél évvel ezelőtt a
lehető legdemokratikusabban választották meg, hét egymást követő
titkos szavazáson, több jelölt közül, majd tavaly októberi ülésén a
KB titkos szavazáson megerősítette iránta a bizalmát.
Suvar tarthatatlan minősítette, hogy a párttagok tíz- és
százezrei azért járjanak nagygyűlésekre, hogy pártvezetőségeket
döntsenek meg; ráadásul a résztvevők között nacionalista, csetnik és
usztasa programot valló egyének és szervezett csoportok is lehetnek.
A tömeg - mondotta - az életkörülmények romlása miatt elégedetlen,
szociális okok miatt háborog, s ezt a szociális lázadást nemzeti
jellegűvé lehet változtatni (ami a hat nemzet alkotta Jugoszláviában
rendkívül veszélyes). (folyt.)
1989. január 25., szerda 16:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|