|
|
|
|
ÁBMH-vélemény a szakszervezeti bérkövetelésekről (1. rész)
|
1989. január 17., kedd - A január elején végrehajtott, illetve bejelentett áremelkedésekre különféle szakszervezeti szervek bérkövetelésekkel reagáltak. Sürgették egyebek között a bérek mindenki számára kötelező 3 százalékos azonnali emelést, a minimális bér uj mértékének a megállapodásokban rögzitettnél korábbi bevezetését, illetve összegének további felemelését, valamint a bérreform mielőbbi megvalósitását. E követelések realitásáról, végrehajthatóságáról kérdezte Herczog Lászlót, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályvezetőjét, az Országos Érdekegyeztető Tanács titkárát Bajkó Erika, az MTI munkatársa.
A követelések egy részével nyitott kapukat döngetnek - mondta Herczog László - például, ami a 3 százalékos béremelést illeleti. Az Országos Érdekegyeztető Tanács legutóbbi, december 22-i ülésén ugyanis olyan megállapodás született, miszerint ajánlják a gazdálkodó szervezeteknek, hogy legalább 3 százalékkal emeljék dolgozóik bérét. Ez azonban csak ajánlás, nem kötelező jellegü előirás. Igy ennek megvalósítása a gazdálkodó szervek feladata. Végső soron a helyi szakszervezeti szerveknek és a vállalati vezetésnek kell megállapodnia a béremelések konkrét mértékében, időpontjában. Nyilvánosságra került már a Magyar Gazdasági Kamara állásfoglalása, amelyben azt ajánlja, hogy ezt a 3 százalékos béremelést a vállalatok feburár 1-jétől hajtsák végre. A követelések között szerepel az is, hogy ezt a 3 százalékos béremelést a gazdálkodó szervezetek adómentesen hajthassák végre. Igy ugyanis a bérek növelésére a gyengébben gazdálkodóknak is lehetőségük lenne. Az adómentesség kérdéséről komoly vita volt az OÉT ülésén. A bérek ilyen mértékü adómentes növelését az érdekképviseleti szervek kezdeményezték, amitől azonban a kormány elzárkózott. Az országgyülés ugyanis az OÉT ülését megelőző napon fogadta el a népgazdaság 1989. évi költségvetését, amely ezzel az adóbevétellel is számol. A bérek emeléséhez egyébként az idén minden eddiginél kezdvezőbbek a szabályozás által biztosított feltételek. Tavaly egy jelentősebb béremelés után akár ezer százalékos adót is fizetniük kellett a vállalatoknak. Az idén viszont a bérek növekményét - bármekkora is legyen az - a nyereségadóval megegyező mértékü, legfeljebb 50 százalékos adó terheli. Sőt, a legeredményesebben gazdálkodó szervezetek bizonyos feltételek teljesitése esetén már most is adómentesen növelhetik a béreket. /folyt. köv./
1989. január 16., hétfő 21:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|