Rendszerváltás és az MTI

	Kereskedelem
(Gadó György) München, 1989. január 25. (SZER, Magyar Híradó) - Sokszor gondolok Látkára mostanság, amikor utálkozva böngészek a Közértben a különféle hitványabb, de olcsónak már nem mondható felvágottfajták előrecsomagolt adagjai között. Valami jobbat keresnék, de ha akad, nem győzöm megfizetni. Már csak meg kell maradni a szalonnánál. Táplálkozzunk egészségesen. Három szeletke angolszalonna is 24 forint. Épp a fél fogamra elég. Miért említettem Látkát? A kommunista hatalomátvétel előtti időkben jó nevű csemegekereskedő volt Budapesten Látka úr. Látka J.P. - csak ennyi áll két vagy három üzlete fölött. Látka János Pál neve valóban minőséget jelentett. Azt is mondhatom, hogy előkelő boltok voltak ezek, nem holmi krájzlerájok. Ám ennek ellenére sem a főnök, sem a segédei nem ütköztek meg azon, ha valaki mindössze 10 deka gyulai kolbászt kért. A szolid és szerény Látka úr a fordulat éve táján a kommunista párt tagja lett. Aligha üzleties számításból. Ő valóban hitte, és magánérdekei ellenére el is fogadta, hogy valami újnak kell jönnie, és a magánkereskedelem fölött eljárt az idő. Voltak akkor ilyen polgárok. Szegény Látka J.P. Nem tudom, hogyan fordult sorsa, és él-e még egyáltalán, de azt tudom, mivé vált a kereskedelem. És azt is tudom, hogy alig akad Pesten üzlet, ahol 10 deka gyulait vásárolhatnék. Többnyire ugyanis nem kapható, de ahol és amikor aztán van ott akkor legalább 30-40 dekányit kínálnak egy-egy előrecsomagolt adagban. Szintúgy a paprikás szalámit. Vagy nincs, vagy csak rúdszámra kapható. Mintha a boltvezetők és elárusítók feltételeznék rólunk, vevőkről, hogy mindannyian csak úgy számlálatlanul hordjuk magunknál a százasokat és ezreseket. Megvallom, vajmi ritkán szánom rá magam, hogy az egy vacsorára való 10-15 deka kolbász vagy szalámi helyett rögtön fél kilónyit vagy teljes rúdnyit vegyek. Én már csak ilyen kicsinyes vagyok. Azt hiszem, régen azok a kereskedők vitték sokra, akik a magamfajta kis vevőket megbecsülték, és nem átallottak pepecselni 10 deka felvágott szeletelgetésével. Látka János Pál ilyenfajta jó üzletember volt. Eltekintve persze attól, hogy hitt a kommunistákban. +++ 1989. január 25., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »