Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 25.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Négy évtized a KGST-ben (SZER, Mérlegen)

Ha minden jól megy - és ez egy nagy ha - a Szovjetunió 5-6 év múlva tarthat, ahol Magyarország most. Ki tudja, legyünk optimisták, talán 10 éven belül a KGST közös piaca is realitássá válhat. Az viszont bizonyos - és itt optimizmusnak nincs helye -, hogy Magyarország nem várhat ennek a KGST piacnak a netáni megvalósulására. Most kell működésbe hoznia a maga nemzeti piacgazdaságát késedelem nélkül, hogy mielőbb bekapcsolódhasson a világpiacba, ahonnan 40 évvel ezelőtt kiszakították.

Abszurd alkotmánymódosítás a parlamentben

(Krassó György)
München, 1989. január 17. (SZER, Világhíradó) - A közvélemény
általában megelégedéssel vette tudomásul, hogy a parlament
módosította az alkotmány katonai szolgálattal foglalkozó
paragrafusát és elvben lehetővé tette az alternatív katonai
szolgálatot.
    
    Krassó György azonban felfedezett valamit, ami több szépséghibánál:
- Január 10-ikén a folytatódó Országgyűlés első napján a képviselők
megszavazták a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosítását. Az
igazságügyi miniszter expozéja után hosszabb vita folyt a Legfelső
Bíróság elnöke és az Országgyűlés jövendő kapcsolatáról - itt
megmarad egyébként a régi szabályozás -, valamint az
alkotmánybíróság felállításáról és az egyesülési és gyülekezési jog
új megfogalmazásáról is.
    
    E tekintetben több, mint egyéves vita után közérthető, világos
szöveg született. Az alkotmány 65. paragrafusa ezentúl így hangzik:
- "Az egyesülés és a békés gyülekezés joga mindenkit megillet". Nem
szerepel benne semmilyen korábban tervezett korlátozás, például a
hatósági engedély feltételének kikötése, vagy e jogok külön
törvényi szabályozás alá vetése.
    
    Az írásban kiosztott alkotmánymódosítási javaslatokban azonban még
egy pont szerepelt, éspedig a honvédelmi kötelezettséggel
foglalkozó 70. paragrafus megváltoztatása. A módosítás - a már oly
régóta követelt, és többszörösen megígért - alternatív civil
szolgálat lehetőségével kapcsolatos.
    
    A módosító javaslatok szövegét ugyan előre kiosztották a képviselők
között, e kérdésről azonban vita nem folyt és sok képviselő nem is
tudta, hogy erről is szavaz. Az újságok közül is csak az engedély
nélkül megjelent Országgyűlési tudósításokból derült ki, mit és
hogyan módosítottak.
    
    Az alkotmány 70., paragrafusának második bekezdése az új
megfogalmazásban így hangzik:
- "Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján
katonai szolgálatot, illetőleg törvényben meghatározott feltételek
szerint, azt helyettesítő polgári szolgálatot teljesítenek."
Első hallásra úgy tűnik, mintha a független békemozgalmak
követelései teljesülnének. Pedig nem így van. Az alkotmány új
szövege megint csak nem mondja ki a katonai szolgálat megtagadására
biztosított emberi jogot - mint például az ENSZ Emberi Jogi
Bizottságának határozata -, hanem pontosabban meg nem határozott
kötelezettséget ír elő.
    
    A paragrafusba beiktatták a "törvényben meghatározott feltételek
szerint" szavakat. Mit jelent ez? Azt, hogy a képviselők egy
alacsonyabb szintű jogszabályt, sőt egy még nem is létező
alacsonyabb szintű jogszabályt az. alkotmány szintjén előre
szentesítettek, kitöltetlen csekket adtak az alsóbb szintű
hatóságok kezébe.
    
    Ha a civil szolgálatot szabályozó, állítólag márciusban
megvitatásra kerülő rendelkezések; vagy akár későbbi
törvénymódosítások a civil szolgálatot bármilyen méltánytalanul
súlyos feltételekhez kötné, akkor sem lennének alkotmányellenesek,
hiszen az alkotmány előre kimondja, hogy az alternatív szolgálatot
a törvényben meghatározott feltételek szerint kell teljesíteni.
    
    Magyarországon a független békemozgalmak aktivistái, amint azt
Perlaki Tamás azonnal hangsúlyozta, ezt a sebtében, szinte titokban
megszavaztatott szabályozást elfogadhatatlannak tartják.
    
    És még valamit: ha már módosították az alkotmányban a honvédelmi
kötelezettségről szóló paragrafust, nem kellett volna-e
megváltoztatni a harmadik bekezdést is? Ebben ugyanis többek közt
az szerepel, hogy "az állam katonai hatalmának minden csorbítását a
törvény szigorúan bünteti."
Nem abszurdum-e ez a megfogalmazás is a leszerelési tárgyalások
korszakában, a kardcsörtetés remélhetőleg nemcsak átmeneti
szünetelése idején? Nem az-e a cél, hogy az állam, az államok
katonai hatalma korlátozódjék? Vajon maga az új második bekezdés, a
civil szolgálat mostani bevezetése, nem csorbítja-e az állam
katonai hatalmát? +++


1989. január 17., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Jóestét kivánok RÓZSAFA jelige vagyok.A rádió valamennyi kedves dolgozójának és munkatársának nagyon boldog újévet kivánok, jó erőt és egészséget.Szeretném egy kérdéssel kezdeni a beszélgetésemet, és pedig,hogy tessenek szívesek választ adni arra,hogy a székely himnusz kinek a szerzeménye, és mikor keletkezett a verse, illetve a szövege. És a Himnusz körülményeiről is nagyon szeretnék valamit hallani a Hallgatók Fóruma című műsorban."
III/III-as jelentés az FKgP ideiglenes vezetőségéről

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD