Rendszerváltás és az MTI

	Környezetpolitikai Tanács - országos vita - Sajtótájékoztató (1. rész)
1989. január 24., kedd - A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium képviselői kedden sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a tárca konzultatív döntéselőkészítő és tanácsadó testületet hozott létre: a Környezetpolitikai Tanácsot. Az új testületben - amely szerdán tartja alakuló ülését - a társadalom széles rétegeinek képviselői foglalnak helyet: tudósok, közéleti személyiségek, társadalmi szervezetek és egyházak küldöttei, alternatív egyesületek és öntevékeny környezetvédő csoportok szakemberei, valamint a gazdasági élet különböző területein döntéseket hozó vezetők. Jelenleg 64 személy a testület tagja, de szükség szerint további szakértőkkel és képviseleti küldöttekkel egészítik ki a Környezetpolitikai Tanácsot. A testületnek fontos szerepe lesz környezetvédelmi koncepciók megfogalmazásában, tudományos véleményezésében, a társadalom környezetvédelmi összefogásának támogatásában. Az alakuló ülésen tisztázzák a testület működésének feltételeit, meghatározzák munkamódszereit és áttekintik az ország környezetvédelmi helyzetét, feladatait. A minisztérium részletes írásos vitaanyagot készített az ország környezetvédelmi állapotáról. Ezt a helyzetértékelést nemcsak a testület tagjai, hanem az érdekelt tárcák, egyesületek, továbbá az alternatív környezetvédelmi és politikai szervezetek - közöttük a Duna Kör, a Nagymaros Bizottság, a Magyar Demokrata Fórum, az alakulóban lévő Kisgazda-, valamint Szociáldemokrata Párt - is megkapják, hogy tanulmányozhassák és elmondják véleményüket. Az országos vitára bocsátott anyagból kitűnik, hogy az erózió által veszélyeztetett lejtős területekről évente 65-100 millió köbméter talajt mos le az eső. A megyék többségében 40-50 százalék a savanyú talajok aránya. Folyóink közül a Duna és a Tisza tisztasága első- és másodosztályú, de a mellékfolyók jónéhány szakaszának minősége már harmadosztályú. A felszín alatti vízkészleteknek mindössze 20-25 százaléka sorolható az első osztályba, a többi másodosztályú, a készletek 40-45 százalékát pedig vas- és mangántalanítással kell kezelni, hogy jó ivóvizet nyerhessenek belőle. Sok területen az ásott és fúrt kutak nitráttal szennyezettek. Nagy gondot okoz, hogy a környezeti ártalmaknak kitett vízbázisokon működik a vízműveknek több mint a fele. (folyt.köv.) 1989. január 24., kedd 15:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Környezetpolitikai Tanács - országos vita - Sajtótájékoztató (2. rész)
Légterünket évente többek között 800 ezer tonna por, pernye és korom, valamint 1,3 millió tonna kéndioxid szennyezi. A legnagyobb probléma a kénszennyeződés, ugyanis a lakosonkénti kénkibocsátásban országunk a legnagyobb szennyezők közé tartozik. A környezeti ártalmak miatt a hazai élővilágból 40 növény- és 53 állatfaj pusztult ki, és 1130 faj veszélyeztetett. Az erdők állapota is romló, mintegy 26 százaléka károsodott, s ennek majdnem a fele tölgypusztulás. Ezért 1027 mintaterületen létesítenek erdővédelmi mérő- és megfigyelő hálózatot. Az évente keletkező 100 millió tonna termelési és 22 millió köbméter települési hulladék kezelésében az utóbbi években érdemi javulás nem történt. A felmérések kiterjedtek a veszélyes hulladékra, a zaj- és rezgésártalmakra, valamint más környezetkárosító hatásokra is. Következtetésként azt tartják az egyik legfontosabb feladatnak, hogy országos környezetvédelmi monitoring hálózatot alakítsanak ki a változások pontos megfigyelésére és a szükséges teendők meghatározására. A vitaanyagról kialakított véleményeket, javaslatokat a minisztérium környezetfejlesztési főosztálya gyűjti össze. Ezeket az észrevételeket az év közepén átfogó jelentésben foglalja össze, s az anyagot az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága, valamint a kormány elé terjeszti. (MTI) 1989. január 24., kedd 15:48
Vissza » A hírhez kapcsolódik »