Rendszerváltás és az MTI

	Mit tartalmaz az új szövetkezeti törvény ? Alc Beszélgetés a jogász szövetség főtitkárával
Budapest, 1989. január 24. kedd (MTI-Press) Szövetkezeti törvény, gazdasági önállóság, tulajdon, átalakulási törvény, érdekvédelem - néhány kiragadott címszó az elmúlt hetek mezőgazdaságot érintő és időszerűnek mondott problémáiból. Úgy tűnik, felgyorsultak a folyamatok a szövetkezetek nyomasztó gondjainak csökkentésére. Hol is tartunk valójában? Mit tartalmaz az új törvény? Mikorra várható a jogalkotók munkájának lezárulása? Ezekre és a szövetkezetek mai jogi problémáit érintő kérdésekre dr. Nagy Lászlótól, a Magyar Jogász Szövetség főtitkárától kértünk választ. - Az új szövetkezeti törvény elkészítése a mostani esztendőre esedékessé vált. S ha elkészül, mind a szövetkezeti jog, mind a szövetkezetpolitika szempontjából nagyon jelentős lesz. Egyértelmű viszonyokat teremt ebben a nagyon fontos gazdasági húzóágazatban. A szövetkezet nem lehet csupán adóalany, folyamatos elvonások forrása, hiszen ennek következtében lassan már az egyszerű újratermelés lehetősége is veszélybe kerül. Ezért szerintem, a szövetkezeti törvénnyel együtt rendezni kell az árrendszert is. Lehetetlen állapotot teremt az évek óta nyíló agrárolló; míg a mezőgazdasági árakat az állam megszabja, addig az ipari árak szabadon mozognak. alc. A tagok igényeihez igazodik - Igaz, a jogalkotásnak még az elején vagyunk, de számos alapkérdésben már kikristályosodott az álláspont. Az új törvény érvényesíteni fogja, jogi garanciákkal biztosítja, hogy a szövetkezet a tagoké s nem az államé. Az ő érdekeiket szolgálja, az ő igényeiket elégíti ki. Ezt ugyan az eddigi szabályok is tartalmazták, pontosabban deklarálták, ám - például a jövedelemszabályozás révén - az állam belenyúlt a gazdálkodásba. Az új törvény a formai kérdésekben is állást foglal. Kimondja, hogy a szövetkezet az állampolgárok valóságos igényeihez igazodik. Tehát felülről nem szabható meg, hogy milyen szövetkezeti típusok és formák működhetnek, ezt a tagok döntik el. Ami bizonyára együtt jár a szövetkezeti formák gazdagodásával: létrejöhetnek olyan szövetkezetek is, amelyek elsődlegesen nem gazdasági célúak. Most ugyanis csak ilyen szövetkezésre van mód. Semmi sem indokolja, hogy a szövetkezéstől távol tartsunk olyan törekvéseket, amelyek bizonyos feladatokat olcsóbban, hatékonyabban végeznek el, mint valamely központi, vagy magánérdekeltségű szervezet, amely éppen az említett körülmények miatt monopolhelyzetet élvez. (folyt.) 1989. január 24., kedd 12:51
Vissza » Folytatásokkal »