|
|
 |
|
 |
Kelet-német alternatív szervezetek
|
München, 1989. január 23. (SZER, Kelet-európai szemle) - Lipcsében
január 15-én a rendőrség megakadályozta, hogy 800 polgárjogi
aktivista tüntetést tartson, és körülbelül 120 személyt őrizetbe
vett. A tüntetés szervezése mutatja, hogy Kelet-Németországban az
ellenzék még mindig erős, az őrizetbe vételek pedig emlékeztetnek
arra, hogy milyen csekély az ellenzék mozgástere.
Az ellenzéki mozgalmakat utoljára egy évvel ezelőtt, tavaly
januárban érte igen súlyos csapás, amikor két héten belül legalább
70 kelet-berlini és vidéki aktivistáját tartóztatták le, vagy
kényszerítették nyugat-németországi emigrációba.
A tavaly kitoloncolt aktivisták egy része időközben hazatért. A
mozgalom egésze azonban még mindig nem heverte ki a
megrázkódtatást. Az ellenzéki erők szétzilálásához az is
hozzájárult, hogy az aktivisták közül sokan kételkedni kezdtek
addigi tevékenységük hatékonyságában. Amikor a hatóságok a
környezetvédelmi csoportok novemberi megmozdulásaira is razziákkal
és letartóztatásokkal válaszoltak, nyilvánvalóvá lett, hogy az egy
év előtti figyelmeztetést nemcsak ijesztgetésnek szánták.
A kelet-berlini vezetőknek a számukra kényelmetlenné vált másképp
gondolkodók ellen hozott intézkedésekkel három dolgot sikerült
elérniük.
Először: megszabadultak a kelet-berlini ellenzéki központ
legismertebb tagjaitól.
Másodszor: sikerült megosztaniuk az ellenzéket, amelyen belül most
két egymással szemben bizalmatlan frakció létezik. A magukat igazi
ellenzékieknek vallók és azok, akik a büntetést elkerülendő, inkább
Nyugatra távoztak, noha azt ígérték, hogy minden körülmények között
kitartanak.
Harmadszor: a megtorló intézkedések arra kényszerítették az
ellenzékiek nagy többségét, hogy tartózkodjanak a nyilvános
szerepléstől.
A csoportok egy része azóta a múltban elkövetett hibák
tanulmányozásával, új stratégia kidolgozásával van elfoglalva.
Más tömörülések tagjai a bátorságukat/ eszméiket a korábbinál
szűkebb társadalmi körben kezdték terjeszteni. Elsősorban a
szakszervezeti emberek és az újságírók megnyerésére törekszenek.
A kelet-német ellenzék jelentős része a környezet védelmére alakult
mozgalmak keretében fejti ki tevékenységét. Befolyásuk különösen
vidéken növekedőben van.
Nyugati jelentések arról számoltak be, hogy a Bárka elnevezésű
környezetvédő csoport, amely az evangélikus egyház támogatását
élvezi, megpróbálja összehangolni az országban számos helyen működő
hasonló céllal megalakult nem hivatalos egyesületek munkáját.
Az egyházi mozgalom irányítói első sikerüket tavaly novemberben
érték el, amikor is tiltakozásuk nyomán leállították egy veszélyes
hulladékok tárolására szánt lerakodóhely építését.
A független csoportok működésének hatósági korlátozása nyomán
keletkezett űrt az evangélikus egyház töltötte be.
Az egyházi aktivisták reformkövetéseit, amelyek Gorbacsov, szovjet
elnöknek a társadalom demokratizálása melletti érveivel is
összhangban állnak, a kelet-berlini vezetők azzal utasították
vissza, hogy e gondolatok ellenforradalmiak. A hivatalos egyház a
súlyos vádak ellenére szolidaritást vállalt azokkal, akik a hatalom
véleménye szerint az ellenzék szekere elé akarják fogni.
A kelet-német ellenzéki megnyilvánulások egy részét tekintve
nyilvánvaló, hogy a rendszerrel szembenálló erők a tavaly januári
nagyleszámolás óta még nem tudták teljesen összeszedni magukat. Az
amúgy is elszigetelt, sokféle nézetet képviselő csoportok tagjai
számára a legújabb letartóztatások egyszerű tanúsága az, hogy a
kommunista vezetés nem tűr meg semmilyen alternatív politikai erőt.
Az ellenzéki mozgalom folyamatosságát és egységét esetleg az egyház
képviselhetné, csakhogy ehhez hiányoznak a feltételek. Az egyház és
a független csoportok viszonya gyakran problematikus. Ez utóbbiak
szerint az evangélikus vezetők készek megalkudni az állammal.
1989. január 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|