Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 23.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Cservenkáné visszahívása (SZER, Világhíradó)

Cservenkáné Gödöllőn a választóival történt találkozón számos kérdésre nem válaszolt, elutasította a vitát Bős-Nagymaros problémájáról, de végül mégis csak beismerte, hogy a parlamentben nem a népet, a választókat fogja képviselni, hanem a pártot. Tehát kibújt a szög a zsákból, világossá vált, hogy Cservenkáné a demokráciát továbbra is a kádári képlet szerint értelmezi.

A KGST és Ausztria kapcsolata

(Simányi Tibor)
Washington, 1989. január 22. (Amerika Hangja, Esti világhíradó) -
Két éven át, 1986-ban és 1987-ben szinte drasztikusan csökkent a
nyugati export a KGST-országokba. Az elmúlt esztendőben változás
állott be. Azonban ujjongásról még mindig nem lehet szó. 8.7
százalékos volt az exportnövekedés az egész osztrák exportvolument
tekintve, ami a szövetségi kereskedelmi kamara kelet-európai
szakértője szerint ugyan a csökkenő tendencia végét jelenti -,
azonban igazi fellendülés még mindig nincs kilátásban. Miért?
    
    A válasz erre a természetes kérdésre sokrétű. Elsősorban persze ott
keresendő, hogy a kelet-európai országok különböző gazdasági
reformjai még mindig nem konszolidálták ezekben az országokban a
gazdasági helyzetet. Ehhez még legalább 2-3 esztendőre lesz
szükség, mondják az Osztrák Kereskedelmi Kamara szakértői.
    
    Súlyosan esik a latba a következő is: az 1975-ben még 17 százalékos
kelet-európai export az elmúlt évben 8.4 százalékot ért el. Igaz
ugyan, hogy Ausztria, Finnország után a második helyen van a kelet-
európai kereskedelemben, hiszen a többi nyugat-európai országok
részaránya egészükben alig több mint 2 százalék. Azonban a KGST-
országok továbbra is eladósodnak, ami azt jelenti, hogy a Nyugatról
általában, és Ausztriából különösen importált árucikkeket nyugati
kölcsönnel fedezik. Ez olyan folyamat, aminek a végét nem lehet
látni. Elrettentő példaként Lengyelország rémlik fel a nyugati
szemlélők előtt, vagy Románia, amely ugyan visszafizeti adósságát,
de a lakosság teljes elszegényedése árán. Ami megint csak azt
jelenti, hogy nem tud a közeli vagy a távoli jövőben importálni.
    
    Mindezek alapján osztrák szakértők valami felemás mérleget vonnak a
kelet-európai kereskedelemben. Felemás olyan értelemben, hogy jó
is, meg rossz is. Mindenesetre jó, hogy a csökkenő tendenciát
sikerült megállítani. Rossz azonban az, hogy a KGST-országokkal
folytatott, immár több évtizedes kereskedelem veszít
jelentőségéből.
    
    Megint csak itt a kérdés: miért? A kelet-európai országok
devizahiányuk következtében egyre erőteljesebben követelik az
ellen-üzlettel való fizetési módot. Ezt persze a folyamatban lévő
gazdasági reformok is alátámasztják, amelynek következtében az
egyes vállalatoknak joguk van külföldi üzleteket saját számlájukra
lebonyolítani. Például a Szovjetunióban jelenleg hétszáz ilyen
vállalat működik. Számuk a közeljövőben háromezerre fog emelkedni.
    
    Hasonló a helyzet néhány más kisebb KGST-államban. Miután az egyéni
kereskedelem felelősségével felruházott vállalatok nem kapnak
állami devizakiutalást, kénytelenek fizetségül saját termékeiket
felajánlani. Tehát virágzik az ellen-üzlet. Ez azonban a kisebb, és
közepes osztrák cégek számára nem mindig jár nyereséggel.
    
    Nagyvállalatok számára kifizetődhet az ilyen csereüzlet. Például
szállítanak gépi-, és ipari berendezéseket, és az ellenértékként
kapott készárut nemzetközi szerveik útján értékesítik. Ezek a
problémák súlyosak ugyan, de nem megoldhatatlanok. Azt mutatják,
hogy a nyugat-keleti kereskedelem lehetőségei sok tekintetben a
KGST országok gazdasági reformjaitól is függenek. +++


1989. január 22., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

Jó napot kívánok! vagyok Regensburgból. A következő kérdéssel, illetve kéréssel, kollegiális kéréssel itt fordulnék önökhöz, mivel újságíró vagyok. Épp most hallottam adásukat az újonnan alakult Kisgazda Párttal kapcsolatban. Sajnos, rossz vétel miatt nem értettem pontosan a címet. Ha esetleg 0941-540-96 számon lennének szívesek visszahívni az elkövetkező napok folyamán, hogy gyorsan bediktálják nekem a címet, hogy hol lehetne kapcsolatba lépni. Nagyon szépen köszönöm és kívánok minden jót. A viszonthallásra.
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD