Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 23.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Cservenkáné visszahívása (SZER, Világhíradó)

Cservenkáné Gödöllőn a választóival történt találkozón számos kérdésre nem válaszolt, elutasította a vitát Bős-Nagymaros problémájáról, de végül mégis csak beismerte, hogy a parlamentben nem a népet, a választókat fogja képviselni, hanem a pártot. Tehát kibújt a szög a zsákból, világossá vált, hogy Cservenkáné a demokráciát továbbra is a kádári képlet szerint értelmezi.

Magyarország 1988 - 2. folyt.

Rajki László:
- 1988 egyértelműen bebizonyította, hogy milyen súlyos a magyar
mezőgazdaság válsága. A kiskőrösi szőlősgazdák június 7-i tüntetése ebben a
vonatkozásban is mérföldkő, mert ország-világ tudtára adta, hogy a
budapesti kormány hibás agrárpolitikájának teljesen kiszolgáltatottak a
kistermelők. Viszont a borügy csak a jéghegy csúcsa. Hasonló problémákkal
küszködtek egész évben a 'kis- és nagyüzemek, a növénytermesztők, az
állattenyésztők, a kertészek, a mezőgazdaság szinte minden ágazata
veszteségessé vált.
    
    1988-ban a magyar mintájú kolhozoknak már kereken a fele került a tönk
szélére, vegetált - egyetlen fillér nyereség nélkül. Amit az agrárolló nem
vágott le, azt elvitte a bérbruttósítás, a magasabb adó, és
társadalombiztosítási járulék, illetve az utolsó nagy érvágás: a
hitelkamatok november 1-jei drasztikus és visszamenőleges hatályú
felemelése.
    
    De a ház körül is gyorsan fogy a termelési kedv. Például ismét tetemesen
csökkent a sertés-, a szarvasmarha- és a baromfiértékesítés. Egy-két éven
belül húsimportra szorulhat az ország, vagy megint eltűnik a2: üzletekből a
hentesáru. Egy tsz-elnök mesélte a közelmúltban, hogy 1978 és 87 között
tízszeresére nőtt a gazdaság termelési értéke - miközben egyhatodára
csökkent a nyeresége. 1988-ban pedig először ráfizetéses a 12 ezer hektáros
nagyüzem.
    
    Egykori gödöllői évfolyamtársam szerint ennek oka elsősorban a kormány
mezőgazdaság-ellenes agrárpolitikája, a KGST piactalansága, a
külkereskedelem monopolhelyzete, és az érdekvédelem teljes hiánya.
    
    Mivel terményeik nagy részéért váltót kapnak, már munkabért is alig tudnak
    
fizetni. Ráadásul a szovjet exportra alapuló háztáji almások bevétele is
elapadt - úgyhogy a tagság és a vezetőség körében egyaránt kormány- és
KGST-ellenes hangulat uralkodik.
    
    Szép Zoltán írását Bazilides Barna olvassa fel:
- 1988-ban mind a félelem, mind a közöny bénultsága oldódott. Az
elveszített öntudat újra megtalálása esztendejének is mondhatnánk a búcsúzó
évet. Számos fétisünk került a történelem lomtárába, és számos lehetőségről
derült ki, hogy a magyarok célkitűzései között is helye van; helyének kell
lennie.
    
    A társadalmi önszerveződés lendülete nem hagyott alább. A különféle
csoportosulások - ha tetszik az "egypártnak", ha nem -, sorra jelentik
létrejöttüket, hozzáfognak saját területük felségjog alá vételéhez, és
legtöbbjük életképesnek is bizonyul. A legerőteljesebb változások a
hatalomhoz való viszonyulásban következtek be. Úgyszólván minden kiderült a
pártról, amit évtizedek óta az emberek rebesgettek. Sajnos még több is. A
rendszer levitézlett, és lassú kiszorulása a hatalomból
feltartóztathatatlanul halad. Szocializmus egy bizonyos időszakban
történelmi válasz akart lenni arra a dilemmára, hogy miképpen lehetséges
igazságosabban és hatékonyabban boldoguláshoz segíteni a kizsákmányolt
milliókéit.
    
    A munkásság mint osztály, mint a párt osztálybázisa - önállósulni kíván.
    
    Jogai közé visszavette a sztrájkot, a szakmai önszerveződést, a
beleszólást. Nem látványosan, nem a formális elemek számát gyarapítva - de
hozzáfogott valódi társadalmi helyének megkereséséhez. Miért is a párt a
továbbiakban egyre esélytelenebbül léphet fel úgy, mintha a munkásosztály
nevében és érdekében cselekedne. Lassan kirajzolódik annak a magyar
modellnek az előképe, amelyik beilleszthető lesz az európai civil
társadalmak szerkezetébe. Innen szemlélve joggal nevezhető 1988 a fordulat
évének.
    
    A párt és a gazdaság visszaesett ugyan. Fordulat ez is. De a nép halad.
    
    Elszánt igyekezettel.
    
    Pécsi Vilmos:
- Az 1988-as hazai események hátterében természetesen ott van az a
nemzetközi politikai megfigyelés, amelyet egyik magyar író - egyébként
elnagyoltan, de azért a lényegre tapintva - úgy jellemzett egy sakk-
kifejezéssel: világos győzött, sötét feladta. A dolog azonban nem ilyen
egyszerű. Ugyanis világos még nem győzött - ahogy elnézem, nem is nagyon
akar győzni - sötét pedig egyáltalán nem adta fel. Viszont tény az, hogy a
bástyái vannak veszélyben, és talán elfogadna parasztveszteséget. Ennyit
képletesen a nemzetközi helyzetről, benne hazánkkal. De senki sem tudja
biztosan, hogy jövőre ki fog lépni sötéttel, és azt sem, hogy hogyan?
    
    1988-ban folytatódott pártunk rothadási folyamata. A népnek ez a párt sosem
    
kellett. Ennek a pártnak régóta csak tagjai voltak, de hívei, követői nem.
    
    Kivéve azokat, akik hasznot húztak belőle. A párt idén is fenntartotta
vezető szerepét, hatalmi monopóliumát, amelyet Moszkvától kapott, és nem a
magyar néptől. A magyar gazdasági berendezkedés már nem a merev sztálinista
modell. Politikailag azonban még mindig az, és ezen nem változtatott, hogy
a legmakacsabb neosztálinisták - Kádárral az élükön - eltűntek a történelem
süllyesztőjében. Ezeket az embereket mérhetetlen felelősség terheli.
    
    
Rákosi és elvbarátai pár éven keresztül ültek a nép nyakán - ezek harminc
évig, és úgy tönkretették az országot, hogy évtizedekbe telik majd talpra
állás. A párt 1988-ban utóvédharcokat folytatott. Engedményekre
kényszerült. A legfelső vezetők mentek - de az államigazgatás, a
pártbürokrácia tisztikara, a sajtó személyi állománya ugyanaz maradt. A
pártvezetés időt szeretne nyerni -, hátha csoda történik. Nem történik
csoda. Gazdaságilag Magyarország csődbe jutott. Benne vagyunk a KGST-ben,
és mindenki tudja, hogy ez katasztrofális számunkra gazdaságilag. A kormány
tehetetlen volt az erdélyi magyarok tragédiájával kapcsolatban, és a
vízlépcső ügye nemzeti botrány. Az életszínvonal esett. Az infláció
növekedett. Helyénvaló az ironikus vicc: közepes volt a helyzet 1988-ban.
    
    Rosszabb mint 1987-ben, de jobb mint 1989-ben lesz.
    
    Kit kell okolni? A pártot. Már Rákosi megmondta: mindenért, ami ebben az
országban történik - azért mi, kommunisták vagyunk a felelősek! Pontosan
így van. A párt most azzal próbálkozik, hogy a hatalmat látszatra megossza.
    
    Nem a tényleges hatalmat, a döntés jogát, hanem a hatalom - úgymond -,
végrehajtását. Megszületett a szocialista pluralizmus, a "szocplur."
Az alternatív csoportosulásoknak beszélni lehet - aztán majd a párt dönt.
    
    De a népnek nem "szocplur". kell, hanem parlamentáris demokrácia, általános
    
titkos választások, többpártrendszer, a demokratikus parlamentben
demokratikus pártokkal - a demokratikuson van a hangsúly!
    
    A párt - mint mondtuk - 1988-ban is időt húzott, és ezt szeretné tenni
1989-ben is. Majd 1990-re elkészülnek a tervek a többpártrendszerről, aztán
majd vitatják, csiszolgatják, latolgatják. Közben kiderül, hogy miként
alakul a helyzet a Kremlben. És közben egyre több a szöveg az új
közmegegyezésről. Ezt szeretné a párt. De már megvan: a párt ossza meg a
hatalmat a néppel Azokkal, akik a nép különféle osztályait, rétegeit
valóban képviselik. Amíg nem késő. Ez hozhat stabilitást, amelyre olyan
nagy szükség van.
    
    A párt elmúlt negyven esztendős tevékenységéről ne essék szó - a történelem
    
majd ítélni fog. A párt most tehet egy igazán nagy történelmi szolgálatot a
népnek: megválik a hatalom monopóliumától és megosztja azt más demokratikus
erőkkel.
    
    Ez a legfontosabb teendő, történelmi feladat. És ez az utolsó lehetőség.
    
    +++


1989. január 2., hétfő


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

Jó napot kívánok! vagyok Regensburgból. A következő kérdéssel, illetve kéréssel, kollegiális kéréssel itt fordulnék önökhöz, mivel újságíró vagyok. Épp most hallottam adásukat az újonnan alakult Kisgazda Párttal kapcsolatban. Sajnos, rossz vétel miatt nem értettem pontosan a címet. Ha esetleg 0941-540-96 számon lennének szívesek visszahívni az elkövetkező napok folyamán, hogy gyorsan bediktálják nekem a címet, hogy hol lehetne kapcsolatba lépni. Nagyon szépen köszönöm és kívánok minden jót. A viszonthallásra.
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD