Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 23.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Cservenkáné visszahívása (SZER, Világhíradó)

Cservenkáné Gödöllőn a választóival történt találkozón számos kérdésre nem válaszolt, elutasította a vitát Bős-Nagymaros problémájáról, de végül mégis csak beismerte, hogy a parlamentben nem a népet, a választókat fogja képviselni, hanem a pártot. Tehát kibújt a szög a zsákból, világossá vált, hogy Cservenkáné a demokráciát továbbra is a kádári képlet szerint értelmezi.

A strasbourgi csata (1.rész)

Brüsszel, 1989. január 23. (MTI-Panoráma) - ,,Általános mozgósítást,, hirdetett Strasbourgban a minap egy szokatlan hadvezér, az elegáns, vonzó francia miniszter-asszony, Edith Cresson. A felmentő seregek azonban nem érkeztek meg, s két nappal később a Rajna-menti város, amelyet - hogy Mitterrand elnököt idézzük - Franciaország ,,Európának adott,,, vereséget szenvedett az Európai Parlament elegáns, architektúrájában életfát idéző strasbourgi - az Európa Tanáccsal közösen használt - üléstermében.

Különös háború ez: bírósági ítéletek, parlamenti szavazások,
államfői nyilatkozatok, parlamenti jelentések - és épületek -
segítségével folyik. A hosszadalmasnak ígérkező hadviselés tétje
egyaránt jelentős az Európai Közösségek és Franciaország, Luxemburg,
Belgium számára; óriási érdekek fűződnek mind a status quo
megőrzéséhez, mind a megváltoztatásához.

    Miről is van szó? Amikor létrejött a Közös Piac, a római
szerződés előírta az Európai Parlament megteremtését - akkor azonban
a nemzeti parlamentek tagjaiból delegálták a testületet. 1979-től,
miután az integráció előrehaladt, tagjait lényegileg egyidőben és
közvetlenül választják a tagállamokban. Így a testület önálló
legitimitást nyert, jogköre pedig a szerződés legutóbbi, 1986-os
kiegészítésével jelentősen nőtt, a költségvetést például az Európai
Parlament hagyja jóvá. Törvényalkotó hatalma azonban továbbra sincs
- és voltaképpen egyértelmű székhelye sem. Vagy ha úgy tetszik,
abból három is akad.

    Három, ugyanis a parlament üléseit Strasbourgban tartják,
titkársága 220 kilomométerrel távolabb, a szomszédos Luxembourgban
működik, a bizottsági üléseket pedig - amelyeken az állásfoglalások
érdemi kialakítása folyik - Brüsszelben (újabb 220 km) tartják. Ez a
város ad otthont a tizenkettek ,,majdnem-kormányának,,: a javaslatok
kidolgozására és végrehajtására jogosult bizottságnak, illetve a
tizenkét tagállam kormányainak képviselőiből álló tanácsának, a
döntéshozó szervnek. Érthető, hogy az ,,Európa-atyáknak,, sok dolguk
akad Brüsszelben, és már elegük van a folytonos vándorlással járó
,,cigányéletből,,, amely azt is akadályozza, hogy a parlament
kiteljesítse küldetését. (folyt.)


1989. január 23., hétfő 09:47


Vissza »


A strasbourgi csata (2.rész)

Strasbourg történelmi jelképiségét, amelyre Párizs elsősorban
hivatkozik, persze senki sem tagadja. Elzász fővárosa, amelyért
véres háborúkat vívott Franciaország és a német birodalom, ma az
európai egység jelképe. S természetesen az is logikus érv, hogy a
közösség központja ne főváros legyen. Aminthogy az is helytálló,
hogy földrajzilag Strasbourg nagyjából a közösség központjában
helyezkedik el. Csakhát Luxemburg is érvelhet: mivel a legkisebb
tagállamról van szó, ,,Európa-centrumnak,, kíválóan alkalmas.
Brüsszel pedig egyszerűen a logikára hivatkozik: mi lehet
természetesebb, mint hogy a képviselők ott legyenek, ahol a döntések
születnek - amelyeket ők ösztönöztek, vagy ők fognak véleményezni,
támogatni vagy ellenezni.

    A római szerződes óvatosan megkerülte a kérdést. A tanácsra
bízta annak eldöntését, hogy hol legyen a parlament, és azóta
ideiglenes döntések alapján alakult ki a jelenlegi struktúra. Ennek
a helyzetnek a jelképei azok a kék fémládák, amelyekbe minden
parlamenti ülésszak előtt és után becsomagolják a testület iratait.
Ott hevernek a folyosókon, az irodákban, oldalaik benyomódtak,
kopottak: a világ legtöbbet utazó irattartói ezek, szüntelen
vándorolnak a három ,,munkahely,, között. Az ülésszakokra különben
mindíg félezer Európa-képviselő utazik Strasbourgba (518 a létszám),
Luxemburgból pedig a titkárság legalább ezer tagja telepedik át
Strasbourg szállodáiba. Ehhez járulnak az újságírók, a technikai
személyzet. Két-háromezer ember mozog így hónapról hónapra. Óriási
költség, gigantikus szervezesi erőfeszítés. (folyt.)


1989. január 23., hétfő 09:51


Vissza »


A strasbourgi csata (3.rész)

Ráadásul hiába ,,Európa-központ,, - Strasbourg lényegében csak
egy francia vidéki város közlekedési és szállodai
infrastruktúrájával rendelkezik. Nincs nemzetközi repülőtere, a
távolabbi tagállamokból megközelíteni elég körülményes, az
ülésszakok idején 30-40 kilométeres körzetben zsúfoltak a szállodák.
Így nem csoda, hogy a parlament sok tagja álmodik egy központ, s
lehetőleg Brüsszel kijelöléséről. Ők akadályozták meg, hogy a
parlament új épületét Strasbourgban építsék fel (csak kiegészítő
épületeket húztak fel végül), ők mesterkedtek úgy, hogy megkezdjék a
kíválóan megközelíthető (a brüsszeli pályaudvarról külön alagúton
elérhető) új parlamenti komplexum (hivatalosan: konferenciaközpont)
építését. Franciaország a közösség ügyeiben döntő európai bírósághoz
fordult - az azonban úgy foglalt állást, hogy ,,rendkívüli,,
üléseket tarthat a testület Strasbourgon kívül, azaz Brüsszelben is.

    A bíróságnál sokkal többet lényegében nem javasolt a viharos
ügyrendi és tartalmi viták után 222 vokssal 172 ellenében elfogadott
Prag-jelentés sem (Derek Prag brit konzervatív Európa-atya
készítette). Csakhát ki tudja, mit nevez majd a parlament
,,rendkívülinek,, - és hány ,,rendes,, ülést tartanak néhány év
múlva Strasbourgban, ha egyszer megnyílik ez a kiskapu? Edith
Cresson ki is jelentette: a strasbourgi szavazás semmit nem
változtat meg, mivel a parlament székhelyéről a kormányok döntenek,
és egyetértésükre szükség van. Vagyis Párizs a neki nem tetsző
döntéseket mind megvétózhatja.

    Pusztán jogi szempontból ez kétségtelenül igaz - ám egy közös
testületet nemigen lehet ,,fogolyként,, tartani egy városban a
többség akarata ellenére. Politikai szempontból a strasbourgi
voksolás még jelentősebb: a parlament ma állandó otthont próbál
szerezni magának. Holnap, ahogy az integráció előre halad, talán
igazi hatalmat. +++

Baracs Dénes (Strasbourg), MTI-Panoráma


1989. január 23., hétfő 10:04


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

Jó napot kívánok! vagyok Regensburgból. A következő kérdéssel, illetve kéréssel, kollegiális kéréssel itt fordulnék önökhöz, mivel újságíró vagyok. Épp most hallottam adásukat az újonnan alakult Kisgazda Párttal kapcsolatban. Sajnos, rossz vétel miatt nem értettem pontosan a címet. Ha esetleg 0941-540-96 számon lennének szívesek visszahívni az elkövetkező napok folyamán, hogy gyorsan bediktálják nekem a címet, hogy hol lehetne kapcsolatba lépni. Nagyon szépen köszönöm és kívánok minden jót. A viszonthallásra.
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD