|
|
|
|
Kerekasztal-beszélgetés a KGST jövőjéről (1. rész)
|
Moszkva, 1989. január 13. péntek (MTI-Panoráma) - A kormányok együttműködése nem nevezhető integrációnak: az integráció a termelők között kialakult sokoldalú kapcsolatrendszer. Nem lehet az egységes piacot a tervkoordináció fejlesztésére alapozni. Nem folytatható az az eddigi gyakorlat a KGST-ben, hogy az egyes kormányok és hatóságok már akkor megállapodnak árakról, szállítandó mennyiségekről, amikor még áru nincs is, nem tudható, mikor lesz, és milyen minőségű. Az áruknak világpiaci vagy ahhoz közeli árakon kellene gazdát cserélniük a KGST-tagországok közötti kereskedelemben, ehhez viszont az kell, hogy a gazdasági kapcsolatokat a termelőkre bízzuk, és az is, hogy a tagországok belső ármechanizmusa tükrözze az áruk tényleges értékét. Ezeket a gondolatokat Szigeti István, Magyarország KGST képviselőjének helyettese fejtette ki a héten, egy moszkvai kerekasztal-beszélgetésen.
A rendezvényt a KGST fennállásának 40. évfordulója alkalmából szervezte az APN szovjet sajtóügynökség. A részvevők - a KGST titkára, helyettesei, az egyes tagállamok állandó képviselői, illetve azok helyettesei és a tagországok sajtójának képviselői - élénk eszmecserét folytattak az együtműködés kérdéseiről. A véleménycsere érzékletesen kidomborította, hogy a tagországok az együttműködés fejlesztésének több kérdését eltérően közelítik meg. Az NDK állandó képviselőjének helyettese a KGST 43. és 44. ülésszakán meghatározott célok közül a komplex műszaki-tudományos fejlesztési program megvalósítását emelte ki, leglényegesebbként, és úgy vélekedett, hogy a jövőben is rendkívül fontos lesz - fontosabb, mint valaha - a tagországok népgazdasági terveinek koordinálása. A magyar és a lengyel képviselők ezzel szemben az árak és az elszámolási rendszer gyökeres átalakítására, az ár- és valutareform elodázhatatlanságára hívták fel a figyelmet. Magyar részről rámutattak, hogy több tagország nemzetgazdaságának olyan a belső szerkezete - gazdaságirányítási és árrendszere -, hogy jelen állapotában nem képes kapcsolódni a két legutóbbi ülésszakon meghatározott új együttműködési rendszerhez. Különösen nagy vitát váltottak ki a kerekasztal-beszélgetésen a több tagországban - Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban és a legutóbb a Szovjetunióban - elrendelt kiviteli korlátozások, illetve a kiviteli vámilletékek helyenként drasztikus emelése. (folyt.)
1989. január 13., péntek 14:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kerekasztal-beszélgetés a KGST jövőjéről (2. rész)
|
Több részvevő élesen felvetette azt a kérdést, hogyan viszonyulnak ezek a radikális, adminisztratív korlátozások ahhoz a közösen megfogalmazott célhoz, hogy törekedni kell a tagországok egységes piacának megteremtésére. A szovjet képviselő e lépéseket a belföldi árualap védelmében tett kényszerintézkedéseknek nevezte. Utalt rá, hogy az egységes piac megteremtésének legfőbb akadálya éppen az, hogy egyelőre nincs mit egységesíteni, mert több tagországnak nincs is nemzeti piaca. Ahol hiánygazdálkodás van, ott nem beszélhetünk piacról, a piac ugyanis a kínálat és a kereslet egyensúlyát jelenti. A bolgár képviselő azt hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések ideiglenesek, a belső árualap szavatolása hosszú távon semmi esetre sem lehet a vámhatóság feladata, hanem csakis a termelő egységeké; ennek hazája vezetése tudatában van. A csehszlovák képviselet részéről az osztrák és a nyugatnémet bevásárlóturizmus elleni védekezés szükségességével indokolták az adminisztratív korlátozó intézkedéseket. Szigeti István kifejtette: Magyarországon is sok turista jár, osztrákok és nyugatnémetek is, mégsem vezettek be kiviteli korlátozásokat, és mégsincs áruhiány. Rámutatott, hogy ez utóbbi az adminisztratív-utasításos gazdaságirányítási rendszer velejárója. Szóba került a KGST tevékenységének nyilvánossága is. Vjacseszlav Szicsov, a VB titkára elismerte, hogy az együttműködési szervezet eddig nem tárulkozott ki kellően a nyilvánosság előtt, ezért jogosak az ez ügyben kapott bírálatok. A szervezet magába zárkózásának kiugró példájaként emlegetik moszkvai sajtókörökben azt a tényt, hogy a KGST székházába még a tagországok Moszkvában akkreditált újságírói is csak különleges alkalmakkor, különleges engedéllyel léphetnek be. A Végrehajtó Bizottság titkára most megígérte, hogy ezentúl nagyobb nyíltság fogja jellemezni a szervezet munkáját; a jövőben - amint a nyugat-európai közös piac gyakorlatában ez bevett dolog - a KGST is rendszeresen a tájékoztatni fogja a közvéleményt arról, hogy milyen - esetleg eltérő - álláspontot fejt ki egyik-másik tagország képviselője a tanácskozásokon.+++ Barta György (Moszkva), MTI-Panoráma
1989. január 13., péntek 14:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|