Rendszerváltás és az MTI

	Képviselők
(Kasza László) München, 1989. január 28. (SZER, Gondolatforgató) - A magyar képviselő több mint 40 éven át csak a pártnak tartozott, felelősséggel. Természetes tehát, hogy ennek megfelelően is viselkedett. Vagyis tette azt, ami a pártnak tetszett, hogy legközelebb újból jelöljék, ami egyet jelentett további négy éves kényelmes képviselői státusszal. Választói, választóinak véleménye nem érdekelte. Miért is érdekelte volna? Tőlük nem függött semmi. Sőt! Tisztelet a kivételnek, számos képviselőt egyenesen idegesítettek a választói panaszok, mi több: személyes sértésnek tekintette azokat. Ennek a "csak a pártot képviselem" magatartásnak iskolapéldája az a levél, amelyet Dr. Juratovics Aladár szegedi képviselő írt egyik választójának, Ökrös Tamásnak. Juratovics ebben egy beadványra válaszol, amelyet 1009-en írtak alá, és kérik tőle, hogy szavazzon a Bős-Nagymaros vízerőmű megépítése ellen. Mert úgy gondolom, hogy megmutatja, miként értelmezheti több mint négy évtizede egy magyar képviselő választói véleményét. Milyen hangon beszélhet azokkal, akiket állítólag képvisel. Felolvassuk Juratovics Aladár levelét: " - Ökrös Úr! Megkaptam az 1988. szeptember 13-án keltezett levelét a Bős- Nagymaros vízlépcső-rendszer építésével kapcsolatban. Mellékelten küldöm az én véleményemet, melyből egyértelműen kiderül, hogy a Bős-Nagymaros vízlépcső-rendszerre miért van szükség. Tehát nem értek egyet semmiféle leállítással, és az Önök által felvetett népszavazással. Ez gazdasági, nemzetközi kérdés, ami nem lehet népszavazás tárgya. A továbbiakban kérem, minthogy felelős gazdasági-vezetői beosztásom, és közéleti munkámban ne zavarjanak, a szerintem laikus, megalapozatlan véleményükkel. A magam részéről, az e tárgyban levelezést, és bármilyen érintkezést feleslegesnek tartok, és nem igénylem. Szeged, 1988. szeptember 26-án. Dr. Juratovics Aladár országgyűlési képviselő." Egy parlamenti képviselő visszahívása lehetséges akkor, ha kerülete választóinak 10 százaléka szavazást javasol visszahívása ügyében. A nevüket tartalmazó aláírási listát a Hazafias Népfront továbbítja a hitelesség megvizsgálása után az Elnöki Tanácshoz, amely kiírja a választást. Amennyiben a választáson a szavazásra jogosultak legalább fele részt vesz, és az érvényes szavazatok több mint fele a képviselő visszahívása mellett szól, le kell mondania tisztségéről. Jelenleg az a helyzet, hogy két képviselő Vida Miklós, és Dauda József esetében összegyűlt a szükséges számú aláírás, és a Hazafias Népfrontnál vár arra, hogy eldöntsék mi történjen vele. A Gondolatforgató mai műsorában a két aláírásgyűjtési akció egy-egy résztvevőjét Wachsler Tamást, és Győri Molnár Lajost, a Fidesz két tagját, valamint Dr. Fodor Gábor jogászt kérdezem telefonon arról, hogy mi a véleményük a kezdeményezés országos üggyé alakulásáról, és milyen eredményt várnak? Kezdjük talán azzal Wachsler Tamás, hogy te, - Vida Miklós visszahívásának egyik kezdeményezője - vajon számítottál-e akkor decemberben, amikor megszületett a gondolat arra, hogy egy ilyen országos jelentőségű lavinát indítotok el? Hát, amikor elkezdtük ezt a dolgot, akkor még nagyon sötétben tapogatóztunk, és fogalmunk nem volt, hogy mi is sül ki belőle, és nagyon reméltük, hogy sikerülni fog a dolog mert, minket is nagyon kellemes meglepetésként ért, hogy mekkora visszhangja lett, és külön öröm volt, amikor hallottuk, hogy ezzel más helyeken is megpróbálkoznak. Tehát mondjuk azt, hogy titokban reméltük, de még kigondolni sem mertük. Nos, hogy ha jók az értesüléseim, akkor három országgyűlési képviselő visszahívása van folyamatban. Az általatok kezdeményezett Vida Miklós ugye aztán, Dauda Sándor Zuglóban, és Cservenka Ferencné. Tudtok ezenkívül ínég valamilyen hasonló kezdeményezésről? Egészen konkrétan neveket, adatokat mondani tudok. De több helyről megkerestek ezen kívül Pestről és vidékről is minket, hogy tervezik ezt, még nem kezdődtek el ezek a dolgok. De szerintem valószínű, hogy egy hónapon belül több helyen is beindul ilyen akció. Te, ugye Vida Miklós visszahívása ügyében vagy elsősorban illetékes. Ez volt az első kezdeményezés. A közvélemény azonban csak arról értesült, hogy összegyűlt a szükséges mennyiségű aláírás a visszahívási procedúra elkezdéséhez. De azóta nem tudja pontosan, hogy mi is történt ezekkel az aláírásokkal, milyen stádiumban van az ügy? Hát igen. Vida Miklós ügye most abban a stádiumban van, hogy erősen fő a feje a Népfrontban az uraknak meg az elvtársaknak, hogy hogyan lehetne ezt a dolgot 1990-ig kihúzni. Szerintem, és most elkerülhetik a kását egyelőre, ami azt jelenti, hogy amik történtek eddig részint a XIV., részint a VIII. kerületi Népfront Bizottságnál, ott bejelentették, hogy leellenőrzik, hogy valóban kerületbeli lakosok írták-e alá ezeket az íveket, és ezt közzétették a sajtóban. Ebben a nyilatkozatban volt az is, hogy a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium szakértőit kérik fel, hogy segítsenek. Hát ez egy, több tiltakozás született, például 62 matematikus professzornak volt egy tiltakozása, akik azt mondták, és állítják, hogy nincs szükség arra, hogy a választókat személyenként ellenőrizzék, hanem matematikai, statisztikai módszerekkel meg lehet oldani az ellenőrzést. Nagyon fontos tartom a Szabad Demokraták Szövetségének a tiltakozását is. Utána ezek a tiltakozások történtek, amire megjelent a sajtóban a Népfrontnak a nyilatkozata arról, hogy eszük ágában sincs senkit beidézni, ezek a szakemberek csak arra kellenek, hogy valamiképpen egy, ennek a dolognak a jogi körvonalait megadják mert, hogy ilyen még nem volt, nincs is szabályozva szinte, egyáltalán nincs szabályozva és (...) legalábbis ők. Hát ez nekünk nagyon nem tetszik, de alkalmazkodunk a helyzethez. Mi azt találtuk ki, hogy a Fidesz tanácsa állást foglalt. Hivatalosan kértük a VIII. kerületi Népfrontot, hogy ha létrejönnek ezek a bizottságok, akkor ebbe a Fidesz képviselőjét is delegálhassuk. A másik ügyet, Dauda Sándor ügyét azt pedig Győri Molnár Lajos tudná bővebben beszélni. Dauda Sándor országgyűlési képviselő visszahívási indítványa is már be van adva a Hazafias Népfronthoz. Ez a beadás egy kicsit nehézséges volt, mert minden szervezet, hivatalos szervezet próbálta magától elhárítani ennek az elfogadását, ennek az indítványnak az elfogadását. Először a kerületi Népfrontnak mutattuk be. Innen tovább utasították azzal, hogy nem az ő asztaluk. Innen a Minisztertanácshoz mivel, hogy ők írják ki a választásokat. Innen is tovább utasítottak minket a Hazafias Népfronthoz, akiknél aztán végül is sikerült ott hagyni, miután kértünk egy elismervényt arra, hogy átadtuk az aláírásokat. A tömegkommunikáció egyébként elég erősen fellép Dauda Sándor védelmében. De Dauda Sándor védekezése kicsi, gyermeteg, és nevetséges. Jórészt arra épül, hogy az ártatlanságát, a politikai események áldozataként tüntesse fel magát. Sajnáltatja magát, azt állítja nincs irodája, nincs írógépe, nincs titkárnője, nagyon nehéz a dolga. Tehát olyan eszközökkel él, amivel azt hiszi, hogy sikerül megnyerni a lakosság bizalmát. Beszéltél ugye arról, hogy a hivatalos szervek egyfajta jogbizonytalanságra hivatkoznak. Erre térjünk még vissza a későbbiekben. Viszont hírt kaptunk olyan eseményekről, amelyek nem erre a jogbizonytalanságra vonatkoznak, hanem egyfajta furcsa módszerekre. Például szó volt ugye arról, hogy a VIII. kerületi gázműveknél a párttitkár, az üzemvezető, igazgató nyomást próbáltak gyakorolni a munkásokra, hogy vonják vissza az aláírásukat. Arról is hallottunk, amit aztán később cáfoltak, de mindenesetre ez is bekerült a köztudatba, hogy a Népfront úgy kívánja igazolni az aláírások helyességét, hogy egymás után behívatja, hogy arra kötelezi az embereket, hogy bemenjenek a Népfrontba és igazolják saját maguk, hogy ők írták ezt alá. Hogyan vélekedtek ezekről a módszerekről? Hát ezek a behívatások és egyéb módszerek nagyon ijesztőek. Ijesztőek, már magukban a tényekben is, és abban is, hogy nyilván a lakosságot akarják megfélemlíteni az ilyen személyes behívásokkal. Dehát ezek abszolút nem fair módszerek. Meglennének az eszközök arra, hogy ellenőrizzék ezt, más eszközök, tisztességesebb eszközök is. Pontosan nem tudom, mint ahogy az előbb mondta Tamás, hogy végül is hogy fogják ellenőrizni az aláírásokat. Egy példát említenék még ezzel kapcsolatban, Szabó Piroska a Budapesti Pártbizottság ülésén mondta, hogy az aláírásgyűjtő egyetemistákat ki kellett volna rugdosni a lakásokból. Na, és ennek meg volt a negatív következménye, ugyanis Zuglóban, amikor Dauda Sándor országgyűlési képviselőt hívtuk vissza, aláírásokat gyűjtöttünk a visszahívására, két kislányt, akik szintén aláírásokat gyűjtöttek, egy lakó megfenyegette, erőszakot akart velük szemben alkalmazni, elzavarta őket. El akarta tőlük venni az aláírásgyűjtő íveket, és azonban ez szerencsére nem sikerült neki. Köszönöm szépen Győri Molnár Lajos. Wachsler Tamás, úgy tudom, hogy sor került arra is, hogy egy látszólag társadalmi ellenakciót is indítsanak abban a körzetben, ahol gyűjtötték az aláírást. Tehát Vida Miklós választási körzetében szórólapok jelentek meg, tudomásom szerint névtelenül, amelyeken valaki azt állítja, azt bizonyítja, hogy Vida Miklós igenis kitűnő képviselő. Tudtok arról, hogy honnan származnak ezek a szórólapok? Hát nem tudjuk sajnos. Arc nélküli emberek állnak mögötte, ahogy azt az utóbbi 40 évben megszokhattuk. Én megmondom őszintén, nem értem meg ezektől az ellenröpcédulától, aki ugye azt írta, hogy a Vida itt az ellenröpcédula, nézzék meg a választók, hogy mire adják az aláírásukat. Szerencsére megnézték. Az imént Győri Molnár Lajos mondta, hogy amikor ők összegyűjtötték Dauda Sándor visszahívására a szükséges aláírásokat, alig találtak fórumot, ahol át tudták volna azt adni, hajlandók lettek volna azt átvenni. Érdekesnek tartom ezt, pontosabban különösnek, hiszen akkor már az egész ország sajtója két-három hete arról cikkezett, hogy megindult az eljárás Vida Miklós esetében. Tehát ebben a fázisban már a Hazafias Népfrontnak pontosan kellett volna tudnia, hogy ő illetékes-e a listák átvétele ügyében. Ez a különös jelenség indít arra, hogy megkérdezzem, vajon tényleg csak a valóban létező jogbizonytalanságról van itt szó, amelyet a törvény elégtelen volta feltételez, vagy pedig hozzájárul ehhez a bizonytalansághoz a tudatlanság tettetése is? Az illetékesek ezzel igyekeznek valahogy pad alá rejteni az egész eseményt. A kérdést, vagy feltételezést dr. Fodor Gábor jogászhoz intézem: - Igen, de azt hiszem, hogy pontosan erről a kettős dologról van szó. Egyfelől mindenképpen létezik jogi bizonytalanság. Ez a kérdés, a visszahívás kérdése nincs szabályozva hatályos törvénnyel. Pont mielőtt beszélgettünk volna lapoztam fel egy egyetemi jegyzetet. (...?) akkor készült, amikor ez a most hatályos választójogi törvénytervezet is külön elkészült. Ebben a jegyzetben semmit nem említenek meg a visszahívással kapcsolatban. Ennek ellenére a visszahívás intézménye létezik. Tehát tudjuk, hogy van ilyen, de nem szabályozott. Tehát csak pusztán ennyit mond ki a törvény, hogy lehetséges a visszahívás. De ezen belül, hogy hogyan, pontosan mi kell hozzá azonkívül, hogy összegyűlnek ezek az aláírások, hová kell beadni, és aztán ezt kinek és milyen határidővel kell elintézni, ezekről egyáltalán nem szól. Tehát, láthatóan ez az intézmény azért, került be a törvénybe, hogy lehessen ilyet mondani, hogy van visszahívás, de soha senkinek nem fordult meg a fejében, hogy ezzel valaki élni is fog, meg is fogja csinálni. Na most, miután viszont több lelkes ember lévén, és úgy döntött, hogy a Bős-Nagymaros kérdés után, hogy megpróbálja ezt a visszahívást, akkor szembesültek ezzel a helyzettel, hogy most itt létezik egy ilyen jogi kategória, és egyáltalán létezik egy olyan választójogi törvény, amilyen (...) és néhányan megpróbálják ezt a visszahívást. Tehát itt mindenképpen kettős dologról van szó. Egyfelől a jogi bizonytalanság, másfelől a másik, hogy emellett, hogy nem is tudják és valóban nem tudják, és kapkodnak, hogy kinek kell megcsinálni ezeket a dolgokat? Emellett van egy tendencia is benne, hogy nem kell ezt úgy sürgetni. Szóval az idő, úgy gondolják, hogy talán nekik dolgozik ebben a dologban. Lehet, hogy ha sokáig altatják az ügyet, néhány hónapig, akkor már nem fogja annyira érdekelni az embereket. Szerintem egyébként az egész ügynek a lényege pontosan itt keresendő. Ez annyira rávilágított, és reflektorfénybe állította azt a helyzetet, hogy a választójogi törvényt, és egyáltalán az egész választási procedúrát rövid időn belül, hónapok alatt meghaladta az idő Magyarországon. Olyan helyzetben vagyunk most, hogy lehet hozni nyilván egyesülési, gyülekezési törvényt, és lehet hozni párttörvényt. Dehát ezt mindenki tudja, hogy pártok már léteznek Magyarországon. Léteznek független alternatív szervezetek. Tehát a jelenlegi törvényhozás úgy néz ki, hogy az élet diktálta események után kullog nagyon erősen, és a választójogi törvénnyel kapcsolatban ezek az esetek arra világítottak, hogy ez a választójog és egyáltalán ez a választójogi koncepció képtelen működni. Ez hónapok alatt, illetve nagyon rövid idő alatt az egész társadalom meghaladta, lerázta magáról, és nem kívánja ezt. - Kissé megzavartál Fodor Gábor azzal, amit mondtál. Ugyanis én azt hittem, hogy legalábbis nagyvonalakban úgy történik ez a visszahívási procedúra, ahogy azt a magyar sajtó írta, és jogászprofesszorok erről beszéltek tehát. A választók 10 százaléka aláírásával kéri a kérdéses képviselő visszahívását, leadják a listát a Népfrontnál. A Népfront eljuttatja ezt az Elnöki Tanácshoz, az Elnöki Tanács kiírja a választásokat, a választásokon részt vesz a szavazók 50 százaléka, és legalább 50 százaléknál több a visszahívás mellett szól, akkor a képviselőnek le kell mondani. Viszont Te azt mondtad az előbb, hogy még ez sem egészen pontos, ez sem egészen világos, hogy ennek így kell történnie. Tehát, azt kell hogy mondjam, hogy ez egyáltalán nem biztos, hogy így van. Azzal állunk szemben, hogy nincs szabályozva. Tehát, a Hazafias Népfront kapkod. Amennyiben ugye a 10 százalék beadja az aláírást, és ezt megvizsgálják elvileg, eredetileg nem biztos, hogy az elnökségnek kellene beadni, de mivel ez egy ad hoc elnökség, itt úgy néz ki, hogy emiatt ez a zavar, és a Népfront próbálja intézni ezt az ügyet, illetve ide-oda továbbítgatni. Dehát, hogy ezt megvizsgálják, és valóban kiderül, hogy tényleg a választókerületben a választópolgárok írták alá, illetve az ottani választópolgárok 10 százaléka, akkor ki kell írni igazából egy ülést, és ezen az új ülésen, és új választásokon a választókörzetnek tagjai válasszák az új képviselőt, és nyilván el kell nyernie a szükséges szavazatokat. Illetve, hogy ha pótképviselő van, akkor erre az egész procedúrára nincs szükség, hanem a pótképviselő lép automatikusan a képviselő helyébe. Én azt hiszem a Vida-ügyben ez a helyzet van. Tehát ott létezik pótképviselő, a Daudánál nem tudom, hogy yan-e pótképviselő, tehát ott lehet, hogy egy hosszabb procedúra van. Takács Imre jogászprofesszor azt mondta a Kossuth Rádió idevonatkozó kérdésére, hogy a képviselő visszahívása felőli döntés a Népfront, illetve az Elnöki Tanács részéről erkölcsi normák alapján történik, és miután ez mindenki számára interpretálható fogalom, nem tartja valószínűnek, hogy egyáltalán sor kerül a választások kiírására, mert kinek számára ez, kinek számára az az erkölcsös. Ha tehát valamilyen meggondolás alapján nem írnák ki a választásokat, van lehetőség arra, hogy jogorvoslásért bírósághoz forduljatok? Szerintem meg lehet próbálni, és biztos, hogy meg is fogjuk próbálni, amennyiben valóban az előbb általad említett Takács-féle vélemény lesz a döntő. Egyébként én ezt sem osztom. Én azt mondom, hogy ennek vannak objektív kritériumai. Például objektív kritériuma ennek a méltatlanság-témának az, hogy vajon az a képviselő, akinek a visszahívásával foglalkoznak: hányszor találkozott azokkal, akiket képvisel a Parlamentben? Ezek milyen ülések voltak, tehát milyen kérdésekről beszéltek, és abban a kérdésben, amiről most szó van, konkrét kérdésben Bős-Nagymaros ügyében, kikérte-e választóinak véleményét, és valóban a választóinak a véleményét képviselte ott, az országgyűlésben? Mert egyelőre nálunk ilyen képviseleti rendszer van. Tehát ez számon kérhető rajta. Ez egy elég objektív dolog. Tehát én (...) ezt véleményt, mely szerint igazából megfoghatatlan kategória, és nem lehet számon kérni ezt egy képviselőtől. Köszönöm szépen Dr. Fodor Gábor. A következő kérdésem Wachsler Tamáshoz szól. Hallottuk, hogy milyen jogi problémák vannak a választási törvény interpretálásánál. Beszéltünk arról, hogy ehhez a bizonytalansághoz hozzájárul a hivatalos szervek nem akarása, akik szívesen pad alá eltennék az egész kérdést. Ezek után: mondd, mi a ti tervezett, következő lépésetek? Azt tervezzük, hogy mindenképpen meg kéne keresni a választókat legalább egy levéllel, amiben emlékeztetjük őket, hogy ez a dolog nem múlt el, nincsen a végén, hogy egyelőre vesztegel, és ebben a levélben természetesen köszönjük részvételeket, és az aláírásukat is, amit adtak. Viszont a fontosabb dolog az az lesz, amikor majd kiírják a választást, az a 30 nap, vagy pedig amennyivel több lesz az a mi 30 napunk. Ezalatt az idő alatt egy óriási kampányt szeretnénk kifejteni, és fogunk kifejteni, amiben elmondjuk véleményünket, erre már nagyon keményen készülünk. Próbáljunk egyfajta közbülső mérleget vonni. Az egyik oldalon áll a tény, hogy 40 év után állampolgári kezdeményezésre megpróbálkoznak egy képviselő visszahívásával. A másik oldalon áll a tény, hogy jogbizonytalanság, és a hivatalos szervek nem akarásán ez az egész akció esetleg megbukik. Tételezzük fel a legrosszabbat. Azt, hogy nem történik semmi. Egyik képviselőt sem hívják vissza, egyik esetben sem írják ki a választást. Mi a véleményetek, ennek ellenére történt valami? Megmozdult valami az országban, vagy szalmaláng volt az egész? Én úgy gondolom mindenképpen megmozdult valami, sőt egy érdekes tendencia van, hogy az első képviselői visszahívást egyértelműen a Fidesz kezdeményezte, de a másodikat és a harmadikat már a (...) tömörülése, a Demokrata Fórumnak a helyi szervezete, ami azt jelenti, hogy elég volt egy szikra, ami (...) és most már a helyi lakosok kezdik el ezeket a dolgokat. Tehát, szerintem igenis mozgás indult meg ez ügyben, és én nem tudom elképzelni, hogy ez a dolog annyiban maradjon. Tehát úgy is, hogy biztos vagyok benne, hogy további képviselők visszahívását próbálják fogják megszervezni. Az elmúlt hetekben már többször beszámoltál Wachsler Tamás arról, hogy miként is kezdtétek el ezt a képviselő-visszahívási procedúrát, hogyan folytattátok le. Ennek ellenére számos hallgatónk kérdezte újra, hogy mit is kell tenni neki, hogy ha ők, az ők kerületükben hasonló gondolatra, ötletre jönnének? Kérem mond el még egyszer röviden, hogy mit csináltatok ti! Úgy kezdtük, a technikai lebonyolítás úgy történt, hogy fogalmaztunk egy levelet, amit több ezer példányban lefénymásoltuk és eljuttattuk a választókhoz, tehát bedobáltuk a levelesládákba. Ennek a levélnek a tartalma az volt, hogy miért gondoljuk azt, hogy a Vida Miklós alkalmatlan az országgyűlési képviselői tisztség betöltésére. Majd a vége az volt, hogy a napokban személyesen is felkeressük, és akkor utána tényleg ez történt, kettesével, hármasával jártuk a házakat esténként. Tehát délután hattól este kilencig. Becsengettünk a lakásokba, elmondtuk hogy miért jöttünk, és akkor a választók vagy aláírták vagy nem. Többnyire aláírták. Amikor összegyűlt a kellő számúnál jóval több, tehát ötszázzal több aláírás még úgy, hogy végig se jártuk az egész körzetet, Benyújtottuk a Hazafias Népfront kerületi elnökségéhez, ahol átvették és utána elindult volna verkli, hát most annyira beindult. Tudjuk azt, hogy Vida Miklós visszahívásánál fontos szerepet játszott a magatartása, a parlamenti magatartása a Bős-Nagymaros ügyben. Ez a kérdés szerepet játszott ugyan Dauda Sándor esetében is, de úgy tudom Győri Molnár Lajos, hogy más meggondolásaitok is Tudni kell, hogy Dauda Sándor volt az a szeptember őszi ülésszakon, aki azt jelentette ki, hogy "nagyon szeretné, hogy ha a képviselőtársai nem csinálnának cirkuszt a parlamentből", itt nyilvánvaló, hogy ez az utalás kire vonatkozott. Nem Berecz úrra, illetve nem Puja Frigyesre, hanem természetesen Király Zoltánra. Aztán második, 1985 óta ő még - bár ezt állítja - egyáltalán nem tartott nyilvános, meghirdetett képviselői beszámolót. 1985 óta négy év eltelt. Joggal kérdezhetik meg a választói, hogy azóta mit végzett, hogy képviselte az érdekeiket, ha még beszámolót sem tartott számukra? A másik, vagy harmadik ilyen probléma, ami a helyi lakosokat nagyon foglalkoztatja, hogy Dauda Sándor nem zuglói lakos. Ez megkérdőjelezi azt is, hogy egyáltalán képviselheti-e a helyi lakosság problémáit? És van még egy nagyon érdekes részlet. Mint amikor Vida Miklós országgyűlési képviselő visszahívását is kezdeményeztük, és egy kicsit elkezdtünk mi is vizsgálódni, hogy mi is a helyzet dr. Vidával? Kiderült, hogy nagyon sok apróság, kis fekete foltocska van még a korábbi időkből a lelkén, és ugyanez van Dauda Sándornál is. Amint elkezdték piszkálni őt, kiderült, hogy például önkéntes rendőr. Az imént hallottuk Győri Molnár Lajos, hogy miként szervezték meg Vida Miklós visszahívásának indítványozását. Érdekelne, hogy hogyan történt ez Dauda Sándor esetében? Te egyike voltál annak a bizottságnak, amely ezt az ügyet kezébe vette. Dauda Sándor visszahívásáról tudni kell, hogy Zuglóban a 45-ös választókörzetnek a képviselője. Dauda Sándor visszahívását nem a Fidesz kezdeményezte, nem is az MDSZ, nem is a TDDSZ, nem is az FDSZ, nem más alternatív szervezet, hanem az Zuglói Közéleti Tömörülés, ami a helyi lakosoknak egy kibontakozó mozgalma. A kezdeményezést nagyon támogatta egyébként a Fidesz minden formában, etikailag, stb. Más szervezetek is támogatták. Január 7-én, 8-án volt az aláírásgyűjtés, egy akcióban folyt le két nap alatt az aláírásgyűjtés, ahol körülbelül hetven fő jelent meg, akik segítettek ebben az aláírásgyűjtésben, és már hétfő estére, vagyis vasárnap estére összegyűlt a 2506 aláírás, ami jóval több mint az 1939, amire szükség lett volna. Ezt csak azért mondom el, mert látnivaló, hogy ha egy kis közösség összefog, tulajdonképpen két nap alatt képes arra, hogy az országgyűlési képviselőjének a visszahívásához összegyűjtse a megfelelő aláírás mennyiséget. Amennyiben a részletek érdekelnének még valakit, a Fidesz elérhető a következő budapesti telefonszámon: 149-582, 149-582. Köszönöm a beszélgetést. +++ 1989. január 28., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »