Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 22.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Felfüggesztve, védőháló nélkül (Zsille Z., SZER)

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete első küldöttgyűlése egyhangúan elfogadta azt a határozati javaslatot, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének TDDSZ-csoportja nyújtott be. Az elmúlt évtizedekben politikai okokból elbocsájtott dolgozók erkölcsi és anyagi rehabilitálását követelve.

Berecz János pozsonyi tárgyalásai

(Hajnal László Gábor)
München, 1989 január 22. (SZER, Világhíradó) - A Kossuth Rádió
Hírvilág című január 16-ikán este 22-kor sugárzott műsorában arról
kérdezték Berecz Jánost, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a
Központi Bizottság titkárát, hogy a három napig tartó pozsonyi
tárgyalásairól kiadott közleményből miért hiányzott az ilyenkor
szokásos fogalmazás; "a megbeszélést baráti-légkör jellemezte". Az
ilyetén érdeklődés felcsigázza a hallgató kíváncsiságát - de múltak
a másodpercek és a szokásos pártzsargon-magyarázat — és érvekből
semmi különleges nem került a levegőbe.
    
    Ám, amikor afelől faggatták, hogy a találkozón esett-e szó a
magyarokról, a szlovákiai kisebbségről? - lankadó figyelmünket
gyorsan megdöbbentővé srófolta Berecz János válasza. Nyomatékosan
hangsúlyozta: - mint a szlovák párt első titkárának - hogy
"tulajdonképpen a mi számunkra nem az a fő kérdés, hogy megértik-e,
hogy van egy magyar nemzetiség és azzal megfelelően bánni kell. Ez
az ő kérdésük elsősorban". És itt álljunk meg az idézéssel.
    
    Vajon a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának
titkárát ki hatalmazta fel arra, hogy így beszéljen? Magatartása
nem lehet véletlen, hiszen csak a múlt esztendőben legkevesebb négy
alkalommal tettek hasonló kijelentést nagy, mondhatni nemzetközi
nyilvánosság előtt a magyar kormány és párt képviselői.
    
    Erdős André a bécsi utóértekezleten április 19-én, Grósz Károly
július 2-ikán a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában, illetve
július 5-ikén Moszkvában, és Várkonyi Péter július 4-én a
Komáromban tartott cseh-magyar külügyminiszteri találkozó után
adott tv-interjújában.
    
    A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága a Magyar
Népköztársaság kormányához küldött, és 1988. július 26-án
Pozsonyban keltezett levelében - épp ezek miatt - erőteljesen
tiltakozott a csehszlovákiai nemzetiségi politikát kritikátlanul
dicsérgető állásfoglalások, nyilatkozatok ellen.
    
    Berecz Jánosnak tehát bő féléve volt, hogy áttanulmányozza a
Minisztertanácshoz eljuttatott érveket, miszerint az utóbbi 20
esztendőben hol, milyen területeken romlott a Felvidéken élő
magyarok helyzete. Például: felszámoltak mintegy 200 magyar
iskolát. Csökkentették a magyar nyelvű művelődés összes
lehetőségét. Csaknem teljesen felszámolták a magyar
pedagógusképzést.
    
    Korlátozták a magyar nyelv használatát - csaknem konyhanyelvé
sorvasztva azt. Tiltották a helyiségnevek és egyéb földrajzi nevek
magyar nyelvű használatát. A magyar személynevek és családnevek
magyar nyelvű írását. A magyar kisebbség magatartására a félelem
nyomta rá a bélyegét, ami miatt a kisebbség társadalma felbomlóvá
vált - és még sorolhatnánk tovább azokat a tényeket, amelyek
cáfolhatatlanul bizonyítják, hogy a magyar kormány és pártvezetés
jelentősen téved, amikor úgy vélekedik, hogy Csehszlovákiában a
nemzetiségi ügyekkel nincs különösebb gond, hiszen ott a kisebbség
problémáit kielégítően, mi több: példamutatóan oldják meg.
    
    Ha ez így lenne, a magyar tömegtájékoztatási eszközök munkatársai
nem foglalkoznának mind gyakrabban, és egyre tiszteletreméltóbb
őszinteséggel annak firtatásával, hogy Szlovákiában is tetten
érhető a nemzetállam megvalósításának nagy ideája. (...)
Berecz János mégis úgy véli, hogy a szülőföldjükön maradt - ott
nyelvükben is élni akaró - magyarság sorsának alakulásáért az
anyaország kormánya nem felelős. Ahogyan mondotta "a mi számunkra
nem az a fő kérdés". - Elgondolkodtató, hogy a Romániában kialakult
helyzet ismeretében egy vezető politikus nem a Felvidéken tartja
lényegesnek a beleszólás jogát, pedig még alig múlt tíz esztendeje,
amikor hatalmas méretű támadás indult a magyar iskolák ellen. Ha az
nem bukik el, a néhány bátor ember, és vagy tucatnyi falu
tiltakozása miatt, napjainkban vagy hatvanezer fiatalt fosztanának
meg az anyanyelvi művelődés lehetőségétől.
    
    Ám akkor nem a budapesti kormány vétózta a szándékot, sőt:
közösséget vállaltak a szlovákiai vezetőkkel abban, hogy a magyar
kisebbség jövedelméért küzdő Duray Miklóst meghurcolhassák, hiszen
az Élet és Irodalom 1983. szeptember 16-i számában Hajdú János
"szösszenete" megjelenhetett - egyszerre támadván Duray
"Kutyaszorító" című kötetét, és az előszót írt Csoóri Sándort.
    
    Nem lehet elégszer hangoztatni, hogy a kisebbségben élők legfájóbb
gyötrelmét: a hazátlanságot csak és kizárólag úgy lehet, kell
gyógyítgatni, ha hivatalosan is éreztetik velük a valahová,
valakihez tartozás biztonságát.
    
    Különösen az elszakított területeken élők esetében gyakorlatiasul
jeles költőnk figyelmeztetése, hogy magyarnak lenni nem születés,
hanem vállalás dolga. De a megpróbáltatások súlya alatt ez még
nehezebb, és nem helyeselni, inkább vitatni szükséges az olyan
megállapításokat, amit nemrégiben a CSKP Központi Bizottságának
ideológiai kérdésekkel foglalkozó funkcionáriusa tett:
"Csehszlovákia magyar nemzetiségű dolgozóinak nincs szüksége
külföldi gyámkodásra".
    
    Az MSZMP legfelsőbb tisztikarának tagjai az ilyen kijelentésekre
1989-ben már nem bólogathatnak. Hiszen az anyaország figyelme
sohasem volt külföldi gyámkodásnak minősíthető. Mikor ilyesfélét
emlegetnek, a hatalmat egy kézben tartó politikusoknak erkölcsi
kötelességük valamennyi fórumon ezt cáfolni, és követelni, hogy a
majd hatszázezernyire tehető kisebbség polgári, emberi jogait ne
korlátozzák, és ne sértsék meg sorozatosan. +++


1989. január 22., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

- A műkorcsolya közvetítéssel kapcsolatban, jó lenne ha a Gyulai azt közvetitené ami a képernyőn van, nem azt amit ő akar. - Lehetne a kocsi kipufogója elé szerkeszteni egy berendezést, ugy hallotta a TV-ben hogy már van, de drágák, lehetne egy kicsit " alacsonyítani" az árakat. - 896-o27 Szombat éjjel 1/4 1-kor a Vasárnapi Hirekből olvastak fel, nem tudja, hogy tisztában vagyunk e azzal, hogy hetilap, de napilag ára van. Kérdezzék meg az illetékest, mióta napilap a hetilap ? - 81-657 Tata: Ha lehetne, tegyék az esti filmet korábbra, hogy a TV Hiradót is tudják nézni. - 835-103 Koszorús Ferencné: A Végső visszaszámlálás c. számot nem tudták végig leadni, mert kezdődött a Telesport, kérik hogy adják le egészben.
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD