|
|
 |
|
 |
A gyógyítás dilemmái (1.rész)
|
1989. január 22. vasárnap (MTI-Panoráma) - Ahány ház, annyi szokás. Ebben nincs semmi meglepő, ám a mondás igaz az egyes országokban alkalmazott gyógymódokra is. Az orvosi gyakorlat megdöbbentően nagy különbségeket mutat, holott első pillantásra mindenki azt hinné, hogy az emberi test és a betegségek mindenütt egyformák.
Néhány példa: Az amerikai kórházakban kétszer annyi gyógyszerrel
tömik a betegeket, mint Skóciában, de az eredmények - természetesen
- nem különböznek ilyen szélsőségesen. A francia doktorok háromszor
annyi altatót és nyugtatót írnak fel, mint spanyol kollégáik, akik
viszont négyszer annyi antibotikumot szedetnek betegeikkel, mint a
Pireneusoktól északra. Hét európai országot vizsgálva egy tanulmány
készítői arra a megállapításra jutottak, hogy a cukorbetegeket
mindenütt másképp kezelik, a betegség gyakorisága azonban nem mutat
érdemi különbséget.
A műtéti beavatkozások gyakorlata még változatosabb képet,
olykor igen fájdalmas különbségeket mutat. Amerikában az újszülöttek
20 százaléka császármetszéssel jön világra, Angliában és Japánban ez
az arány csak 8-9 százalék. Az Egyesült Államokban és Dániában a nők
70 százalékának (
) élete folyamán eltávolítják a méhét, Angliában
öt asszony közül egy (20 százalék) jut erre a sorsra. Százezer lakos
közül Amerikában évente 61 esik át szívkoszorúér by-pass műtéten,
míg Angliában hat, Japánban csak egy.
A műtétek az esetek jelentős részében túlságosan radikális
eszköznek bizonyulnak. Kaliforniai kutatók a szív- és érrendszer
gyógyítására elvégzett amerikai operációk ellemzéséből arra a
következtetésre jutottak, hogy a by-pass műtétek 44 százaléka, a
ritmusszabályozó (pacemaker) beültetések 56 százaléka fölösleges,
vagy legalábbis vitatható volt, mert a panaszok súlyossága nem állt
arányban a beavatkozás kockázataival. Kirívóan magasnak, 64
százalékosnak találták a nyaki ütőér lerakódásainak eltávolítására
végzett fölösleges műtétek aarányát.
Az eltérő kultura és hagyományok csak részben adnak magyarázatot
a jelentős eltérésekre. A japánok például viszolyognak a szikétől,
de a világon a legtöbbet költenek tablettákra: fejenkét átlagosan
116 dollárt költenek orvosságra, míg Angliában például csak 41
dollárt. (folyt.)
1989. január 22., vasárnap 11:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
- A műkorcsolya közvetítéssel kapcsolatban, jó lenne ha a Gyulai azt közvetitené ami a képernyőn van, nem azt amit ő akar.
- Lehetne a kocsi kipufogója elé szerkeszteni egy berendezést, ugy hallotta a TV-ben hogy már van, de drágák, lehetne egy kicsit " alacsonyítani" az árakat. - 896-o27 Szombat éjjel 1/4 1-kor a Vasárnapi Hirekből olvastak fel, nem tudja, hogy tisztában vagyunk e azzal, hogy hetilap, de napilag ára van. Kérdezzék meg az illetékest, mióta napilap a hetilap ?
- 81-657 Tata: Ha lehetne, tegyék az esti filmet korábbra, hogy a TV Hiradót is tudják nézni.
- 835-103 Koszorús Ferencné: A Végső visszaszámlálás c. számot nem tudták végig leadni, mert kezdődött a Telesport, kérik hogy adják le egészben.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|